Gyógyászat, 1883 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1883-06-30 / 26. szám

-«, 438 -é­ pedig az életben máskép áll a dolog. Kórházban a próbapunctiótól nem igen riadnak vissza, de ha a privát-praxisban vagy az orvos személyén kellene végezni, akkor már máskép gondolkoznak, s ezen tény már maga óvatosságra inthet a próbapunctio túlságos és meggondolás nélkül való alkalmazása ellen. És azután, csakugyan veszélytelen a megszűrés? És csakugyan mi kár sem háramlik abból, ha a májat, lépet, vesét akarattal megszűrjük ? Nem szól arról, hogy a műszerrel fertőzni lehet, nem arról, hogy már sok a próbapunctjo után kellemetlenségeket láttak, de saját gyakorlatából hoz fel eseteket, annak bizonyítására, hogy még oly finom tűvel sem veszély­telen a szerveket megszűrni. Az Augusta-hospital megnyílta alkalmával 40 éves orosz tisztet vettek fel, kinek nagy mája, s erős sárgasága volt. A máj felületén több helyi hul­lámzást észleltek. Echinococcusnak tartották a bajt. Orvosi tanácskozás után próbapunctlót végeztek finom, meghosszabbított Pravaz-fecskendővel. Gyen­gén sárgás folyadékot húztak ki, melyben kevés a fehérnye, de echinococcus­­nak nyoma sincs. A próbacsapolás nem bizonyított, de nem is cáfolt. Más helyt végeztek csapolást, csakis vér jött, a canule eltávolíttatott, s jéghólya­got alkalmaztak a szúrás helyére. Néhány órára a műtét után fájdalmak lépnek fel a hasban, gyengeség, collapsus lép föl, s 18 óra múlva meghal a beteg. Boncoláskor sok vérömlenyt leltek a hasürben, mely a májból eredt, mert a szúrás helye össze nem volt tapadva, abból nyomásra most is vér jött elő. A hashártyán a láb első jelei mutatkoztak. A máj roppant nagy, s benne számos tömlősdag, s ezek az epeutak tömlőszerű­ kitágulásai. Némely tömlő almanagy, tartalmuk halványsárga folyadék. A kitágulást olaszdiónyi rák­csomó idézte elő, mely az epehólyag felső részéből kiindulva, a ductus hepa­­ticust csaknem teljesen elzárta. Az első punctio hegét alig lehetett fellelni, s ily tömlőben végződött, a másik szúrás helyét ily cysta helyéig követni lehe­tett, s attól 7з cím. távol végződött. Ezen eset óta a májat kisérletkép soha sem szúrta meg. Már évekkel ezelőtt közöltünk e szerzőtől egy értekezést (1876.), mely meteorismus alkalmával igénybe vett bélcsapolásról szólt. A csapolással sok lég és hig bélsáv ürült ki a hasürbe, s a bél szétrepedt, miből kitűnik, ha nem is történik ily eset mindenkor, de ha megtörténik, gyorsan bevégzi az egyén életét, tehát igen veszélyes. A tüdő punctiójáról, melyet aspiratióval kötöttek össze, igen kevés saját megfigyelése van, mert az ő beleegyezésével ezt nem tették, de jutott oly betegekhez, melyeken a műtétet végezték. Kettő minden kár nélkül kiál­totta a műtétet, s eltávozott a kórházból, a harmadik azonban boncolatra került. Hagymázban szenvedő egyén baja harmadik hetében súlyos tüdőbajt kapott. Az absolut tompulat, légzéshiány elhitette, hogy két oldali mell­­hártyaizzadmány van jelen. Az élet oly nagy fokban forgott veszélyben, hogy valamit mérhettek, tehát próbapunctio végzésére határozták magukat. Mind­két oldalról csak pár csep vér ürült ki, mire a szúrás sebét bezárták. A punctio után Fr. azonnal látta a beteget: légszomj nagy,kezdődtek szertorok. Pneumothorax nem volt jelen. Sloncolatkor: mindkét tüdő alsó lebenyén sple­­nisatio, s a pleuratrben fris vérömlenyek, baloldalt fél, jobboldalt egy liternyi, s a szúrt, még be nem záródott, tüdősebekből eredők. Ezen példákból láthatni, hogy a szervek megszúrása épen nem veszély­telen eljárás, s hogy a tüdő szövetének punctiója után is igen súlyos követ­kezmények fordulnak elő. S ha szervet nem is sértenénk, ha az eszközzel nem

Next