Gyógyászat, 1889 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1889-01-13 / 2. szám

Huszonkilenczedik évfolyam. Budapest, 1889 január 13. 2. SZ. A GYÓGYÁSZAT előfizetési ára: egy évre 10 frt — kr. fél évre 5 « — « negyed évre 2 « 50 « * 6?­z 'os n­öven­détcek felét fizetik.GYÓGYÁSZAT AZ ORVOSTUDOMÁNY ELŐFIZETÉSI DIJAK, kéziratok és a lapot érdeklő egyéb tudó­sítások a szerkesztő­kiadóhoz:­­Budapest Kigyó-utcza 3. intézendők. hazai és külföldi fejlődésének, különösen az orvosi gyakorlatnak közlönye. Laptulajdonos : KOVÁCS JÓZSEF tanár. Szerkesztő-kiadó: SCHACHTER MIKSA tr. Főmunkatárs : SZÉNÁST SÁNDOR tr. Nehány újabb bőrgyógyászati szerről. Schwimmer Ernő Jr., egyetemi tanártól. Hydrargyrum salicylicum. A mikrobiumok getiologicus jelentőségéről szólottam; ez a specialis therapia minden ágában új fajlagos gyógyszerek kipróbálására vezetett — csak a bujakór gyógykezelésénél nem hagytak fel a régebben használt gyógyszerekkel.­­ Hatásukat fokozandó, megkísérlették e szerek legjobbi­kát, a higanyt, melyet eddig egy szer sem múlt felül, összeköttetésbe hozni oly bacillus-ellenes gyógyszerekkel, melyek alkalmas összetételeket képeznek. Mint ilyen ké­szítményt ismerjük újabb időből a higany carbolát- és higanysalicylát-ot. A carbol-higanyt először Gambennit 2­3 ajánlotta, és mint hydrargyrum carbolatum oxydatum bel­sőleg adatván, alkalmasnak bizonyult a különféle buja­kóros bántalmaknál a főtünetek meglehetős gyors meg­szüntetésére. — Szadek2 hasonlóképen dicsérte hatását belsőleg adagolva vagy bőr alá fecskendve, — de azért még­sem nyert ezen készítmény a bujakór elleni gyógy­kezelésben átalános elterjedést. Rövid időre ezen készít­mény ismertetése után a gyakorlatban egy újabb higany­­combinatio nyert alkalmazást, a hydrargyrum salicylicum, melyre dr. Sylva Aranjo, brazíliai orvos közleménye hívta fel az orvosvilág figyelmét. Ezen készítmény előnyeit fel­tűnő módon dicséri és minden esetre a legkiválóbb szerek egyikének volna tartandó, ha úgy a bujakóros, mint a nem­­bujakóros betegségeknél (clenorrhoea, élősdiek által okozott különféle bántalmak, lepra, conjunctivitis granulosa) oly hasznosnak bizonyulna, mint ezt Aranjo tapasztalta. —­ Szadeka rövid idővel ezelőtt szintén alkalmazta ezen szert a bujakór gyógykezelésére; mint elődje, belsőleg és bőr alá fecskendezve, igen jó sikerrel. Midőn majdnem egy év előtt a már említett c­ég, dr. Hay­den utódai (vegyészeti gyár Drezda melletti Badeben) az oxy­­naphtoe-savval egyidejűleg nagyobb mennyiségű hydrar­­gyrum-Balk­ylicumot is küldött kísérletezésre, elkezdtem osztályomon e gyógyszert alkalmazni. Közel 80 éven át folytatott kísérleteknél alkalmaztam, s azok eredményéről a következőkben akarok számot adni. A készítmény előállítását illetőleg, Szadeknél annak rövid leírását találtam, mely szerint 1886-ban Veiga és Delgado urak nevezett salicyl-készítményt a hydrargicum nitricum vizes oldatának kalium salicylicum alcoholos oldatával, ki­csapás által állították elő. Vásjon Hayden gyára hasonló módon készü­i-e, nem tudom, csak azt említem fel, hogy a saját vallomása szerint ezen fehér, amorph, szag és iz nél­­küli, közömbös kémhatású por 59% higany tartalma által tűnik ki. A kezelt esetek száma, a megbetegedések különböző alakjai szerint: I. Blenorrhoea .... .............................. .... ... 25 II. Helyi megbetegedés, lágy fekély ___ ... .... 25 « « kemény fekély... ... ... 30 III. Átalános bujakór ... ... ... ... ... 70 Összesen: 150 I. Helybeli bántalmakat hydrargyrum salicylicum és zsírból készült kenőc­csel a szokásos módon kezeltem. — Első ízben alkalmaztam DO—0­5 :10 minden tekintet nél­kül a helybeli bántalom külemére, vagyis épúgy puha, mint kemény szélű és alapú fekélyeknél, hatása mint topi­­cum jónak bizonyult; hol bővebb genyelválasztás volt, kevésbé izgatott, mint a­hol a genyelválasztás kisebb fokú volt; néha azonban utána heves reactió következett, a seb­szélek fájdalmasakká, majd fokozatosan duzzadtabbakká, sőt vérzékenynyé is lettek, egyes esetekben a lágyékmiri­­gyek is fájdalmasakká váltak. Fekélyesedésnél az erősebb kenőcsöt kevésbé tűrte jól a beteg, mint tisztán fekélyes keményedéseknél. A gyógyulás átlagos tartama a fekély hegesedéséig 12—16 nap, a vene­­ricus fekélyeknél valamivel több, de 3 hétnél hosszabbra nem nyúlt. Mikor a helybeli keményedéshez az átalános tünetek is járultak, akkor elkezdtem a készítményt belsőleg adagolni, azért a fekélyre történt hatása kevésbé volt meg­ítélhető, miért is ezen eseteket alább külön szándékozom tárgyalni. II. Az átalános bujakór a megbetegedés mindenféle stá­diumában, a­mint a beteg a kórházba felvételre jelentke­zett, került kezelés alá, minden tekintet nélkül az eset súlyos vagy kevésbé súlyos voltára. A megbetegedés kezdeti sza­kában lévő betegeknél a gyógykezelés rövidebb ideig tar­tott, mint a­hol a fekélyes bántaimon kívül még a nyák­­hártyák is gyógykezelendők voltak. Az anál és genital régiókon lévő széles függölyöknél és csontbántalmaknál 1 Rivista Italiana di terápia 1886. Nr. 3. 2 Monatshefte f. prakt. Derm. 1887. Nr. 5 u. 8. 3 Monatsh. f. prakt. Derm. 1888. Nr. 10.

Next