Gyógyászat, 1889 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1889-06-30 / 26. szám
Huszonkilenczedik évfolyam. 26. SZ. Budapest, 1889 junius 30. A GYÓGYÁSZAT Melléklete a Honvédorvos hazai és külföldi fejlődésének, különösen az orvosi gyakorlatnak közlönye, előfizetési ára: egy évre 10 frt — kr. fél évre 5 « — « negyed évre 2 « 60 « ★ Orvosnövendékek felét fizetik.GYÓGYÁSZAT AZ ORVOSTUDOMÁNY Laptulajdonos: KOVÁCS JÓZSEF tanár. Szerkesztő-kiadó : SCHACHTER MIKSA tr. ELŐFIZETÉSI DÍJAK kéziratok és a lapot érdeklő egyéb tudósítások a szerkesztő-kiadóhoz: "Budapest téigyó-utcza "?. sz. intézendők. Főmunkatárs : SZÉNÁST SÁNDOR tr. A gyermekgyógyászat terén kifejtett munkálkodás nevezetesebb eredményei. Erőss Gyula tr., egyetemi docenstől. (Folytatás.) A cholera infantumnak még sok tekintetben hiányos ismeretéhez igen becses adatokat szolgáltat dr. Sven von Holsten, a stockholmi gyermekkórház orvosának «Cholera infantum pon Allmänna Barnhouset in Stockholm» cz. a. megjelent, igen terjedelmes és kiváló szakavatottsággal írt monographiája, mi a közelmúltban fölmerült gyermekgyógyászati munkáknak egyik legjelentősebbikét képviseli. A munka anyagát a cholera infantumnak azon 998 esete képezi, mi a stockholmi gyermekkórházban 1800—1882-ig került észlelés alá. Feltűnő lehet azon tény, hogy a cholera infantum a magas északon igen intensiv és sok áldozatot követelő endemiákban jelenik meg a gyermekkórházakban. A stockholmi gyermekkórházban például 1842—1858-ig észlelt endemiák alatt 332 eset fordult elő s a fennebb idézett 998 esetet szintén a rövid időközökben ismétlődő endemiák szolgáltatták; s hogy mily pusztítást vittek véghez, annak szomorú bizonysága az a tény, hogy ezen 998 gyermek közül 734 halt meg, tehát 735%. Ezen endemiák okát Holsten nem találja a kórház túltömöttségében, sőt az általánosan vallott nézettel szemben kiemeli, hogy a cholera infantum gyakorisága, illetőleg endemikus fellépése és a kórházi beteglétszám közt egyáltalán semmi arány sem mutatható ki. A kóroktanra nézve megjegyzi továbbá, hogy a cholera infantum gyakorisága az általános megbetegedési viszonyokkal arányos, s ebből azon következtetést vonja le, hogy a cholera infantum fertőző anyagának kifejlődése ugyanazon feltételek és befolyásoknak van alávetve, mik egyéb fertőzési betegségek endemikus fejlődésének kedveznek. Ezen általánosan fölállított következtetés mellett azonban megengedi azt is, — mit különben mások észlelései kétségtelenül bebizonyítottak — hogy a cholera infantum igen intensiv endemiákban léphet föl olyankor is, mikor egyéb fertőző betegségek előfordulása s az általános megbetegedési viszonyok igen kedvezőknek tekinthetők; s ebből folyólag nem táplál kétséget az iránt sem, hogy a cholera infantumnak még eddig ismeretlen fertőző médiuma, egyéb betegségektől elütő fejlődési és terjedési feltételeknek is lehet alávetve. A betegségetleggyakrabban észlelte az első életév alatt (mi összevág más, nagy anyaggal rendelkező észlelőknek azon állításával, hogy a cholera infantum elsősorban a csecsemőkor betegsége); a 2—3-ik éven túl csak igen kivételesen. A legnagyobb megbetegedési nap a 6—8 hónapos gyermekekre esett. Fiú gyermekeknél Holsten is gyakrabban észlelte a cholera infantumot, mint leányoknál, s e tekintetben az arány, a 998 eset szerint úgy áll, mint 591 a 407-hez. Az ietiológia tekintetében az évszakok befolyásának kétségtelen jelentőségét bizonyítja az esetek következő elosztódása: január—márczius ... ... _ 239 eset április—junius _ ... 222 « julius—szeptember .................. 352 « október—deczember ... 185 « A megbetegedés és halálozás legnagyobb volt a következő hónapokban : 1. július (86 haláleset); 2. január (81 haláleset); 3. augusztus (80 haláleset); 4. május (68 haláleset). A legkedvezőbb volt a következő három hónap: október (39 haláleset), november (41 haláleset), június (44 haláleset). Ezen statistikai adatok, mik a nyár befolyását oly kedvezőtlen színben tüntetik föl, nem vágnak teljesen össze más intézetekből, főleg lelenczházakból eredő kimutatásokkal, mik úgy a megbetegedési, mint a halálozási %-ot épen a téli időszak alatt mutatják legmagasabbnak, midőn a zsúfoltság, főleg pedig a szellőztetés hiányai ez irányban is leginkább éreztetik kedvezőtlen befolyásukat. Igen figyelemre méltó Holstennek statistikája a cholera infantumban szenvedő csecsemőknek, a megbetegedés előtti táplálkozására és ezzel összefüggésben a halálozási j/o ra vonatkozólag is. A 763 csecsemő közül ugyanis 348 női tejjel táplálkozott s ezek közül meghalt 75*6°/o; a női tej mellett mesterségesen is táplált 88 csecsemő közül meghalt 774%; a kizárólag mesterségesen táplált 331 csecsemő közül pedig 79‘8°/o. E számok a cholera infantumra vonatkozólag is eléggé intőleg szólnak a mindinkább divattá váló mesterséges táplálás következményeit illetőleg. Az tetiológia tekintetében még egy, igen fontos körülményt világít meg Holsten pontos statisztikai adatokkal.