Gyógyászat, 1897 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1897-02-14 / 7. szám

Ftap ninczhetedik évfolyam. Budapest, 1897 február­­l1. 7. SZ. A GYÓGYÁSZAT Melléklet a Honvédorvos és a Medikus hazai és külföldi fejlődésének, különösen, az orvosi gyakorlatnak közlönye. Szerkesztő-kiadó: SCHACHTER MIKSA tr. * Főmunkatárs: SZÉNÁSY SÁNDOR tr. egy évre fél évre 5 egyed évre 2­10 frt - kr. Orvos növen­dékek felét fizetik. 60GYÓGYÁSZAT ELŐFIZETÉSI DÍJAK kéziratok és a lapot ér­deklő egyéb tudósítások a szerkesztő-kiadóhoz Budapest, Mu­zeum­ körút 11­. intexendo A­. AZ ORVOSTUDOMÁNY S­ZABAD-E «nem mérgező anisepticumokról» szólni ? Ezt a kérdést veti föl a «Lancet» i. é. január 23-iki száma és az a válasza,hogy: nem. Példát idéz. A «Ger­­mol » nevű új szert úgy hirdették, hogy az absolute ne­m mér­gező, míg végre egy asszonynak halálát okozván, kiderült, hogy corrosivet tartalmaz. A «Lancet» tehát azt tartja, hogy semmiféle antisepticumról nem szabad azt hirdetni, hogy nem mérgező, hanem csak azt, hogy kevésb­é mér­gező, mint a cárból. Tehát a cárból a normális mértéke az antisepticus mérgezésnek és ez a tulajdonsága a haj­dan souverain életmentő és sebgyógyító anyagnak már annyira a köztudatba ment át, hogy mint Edwin Harris­­nak igen érdekes összeállítása az Angliában előfordult carbolmérgezésekről mutatja, az öngyilkosságoknak jelen­tékeny számában is ma már a cárból szerepel. Angliában 1891—1894-iki időszakban 549 halálos carbolmérgezés fordult elő, e közül 420 öngyilkosság volt. «Az öngyil­kosság ezen módja — mondja a szerző — kínos ugyan, de — olcsó». A dolgok ily állása mellett jogos az a törekvés, mely a cárból nagy elterjedésének és közkézen forgásának gátat akar vetni és meggyőzni az orvosi és laikus közönséget egyaránt arról, hogy mindig veszedelmes szer az még akkor is, midőn gyógyszerként alkalmazzák. A mindennapi gyakorlat által érlelt ezen tapasztalatot kísérleti alapon is iparkodik bebizonyítani lapunk első közleménye és a gyakorlatból­­idézett esetek ép oly tanul­ságosak, mint a kísérletek. Van-e oly gyenge carbololdat, a­mely már nem veszedelmes ? Maurice Peraie a párisi anatómiai társulat utolsó ülésén esetet mutatott be, melyen i°/6-os carbololdat 10 éves fiú ujjára, melyet egy kis kutya felületesen megmart, 24 órán át borogatásra alkal­mazva, két ujjpercz teljes elhalását okozta. Tehát még az 1 % -os carbololdat is elöli a szervezet szöveteit, pedig a microorganismusok legtöbbjét ez már nem éri el, és talán csak a pestis-bacillussal szemben emelkedik megint érvényre, mivel erről azt állítja Roux, hogy ezt a bacil­­lust már az 1%-os carbololdat is megöli. A pestis ellen, a­mely még itt nincs, tehát már meg­volna a fertőtlenítő szer, ellenben a már régóta itt tartóz­kodó fertőző betegségekkel szemben még az igazira nem tudtunk reá akadni. Élénken illusztrálják ezt azon tanul­ságos adatok, melyeket lapunk második közleménye a fővárosban tenyésző scarlatináról mutat be. A legtudományosabb alapra fektetett fertőtlenítő me­­thodusok is elégtelenek, a bútorok és ruhák, fehér­­neműek, bársonyöltözetek desinficiálása kudarc­ot vall — a fertőzés számos forrásaival szemben. E forrásokat evi­densül kimutatja a közlemény szerzője és mégis —­ még van több is. Egy amerikai szaklap utolsó száma ily fertőzések for­rásául — a kórházakat mutatja ki, melyekről azt mondja, hogy ezek valóságos «germ-exchange»-k — fertőzési tőzs­dék. Különösen az ambulatóriumok érdemlik meg ez el­nevezést és nem volna talán egészen meddő dolog annak alapos kutatása, váljon csupán Amerikában emelkednek-e a kórházak a «fertőzési tőzsdék» jelentőségére. Mert egyben-másban az amerikaiaknak practicus észle­lése nem megvetendő. Hisz onnan indult ki 90 év előtt az a műtét is, melynek nagymesterét, Spencer Wells­t, most temették el. Onnan indult ki a narcosis és habár az orvosi reklámnak is ez a paradicsoma, a komoly tudásnak is számos hajtása ott gyökerezik. Igaz, hogy egy amerikai gyógyszergyár ezen czím alatt « Sir Astley Cooper élete », egy igen szép röpiratban közli a híres angol sebész életrajzát, de csak azért, hogy a vé­gén kiderítse, miszerint az ő érdeme volt a timsó gyógy­­értékének felfedezése és a gyógyszergyár most «Anguen­­tine» név alatt az ő híres szerének módosítását készíti. De ez a reklám csak leleményessége által válik ki, mert hasonló tendentiájú, de kevésb­é sikerük­re még az euró­paiak is képesek. Ezekről, t. i. az európaiakról pedig most aligha­nem tudományosan, kiderül,hogy nem alkalmasak a vegetarianismusra, mert Scheube azt a kérdést vetvén föl, miért nem képes az európai ember annyi rizst megemész­teni, mint a japáni. Faguchi 25 hulla bonczolata alapján kiderítette, hogy az európai ember béltrac­usa csak 2/s olyan hosszú, mint a japánié. Ily újdonságokat talál még ma is a leíró és összehason­lító boncztan­­a.

Next