Gyógyszerészi Hetilap, 1920 (59. évfolyam, 1/2983-52/3033. szám)
1920-05-30 / 22. (3003.) szám
" / , \ / a ‡ (V: '■'n í / f ‘ AN‡ / V' ■: i g ”- •-- '••• " ^ ^ 22. (3003.) sz. / Ötvenkilencedik évfolyam. ^1 , ? Budapest, 1920. május 30 '"±/---------‡»--■ »«r ■ ■-------- ■■ GYÓGYSZERÉSZ | magyar gyógyszerészet tudó- › *M “^jgy '|f" ' VÍVI A 1862 óta megjelenik minden vasárnap . . .nyos és szociális törekvései- Il| 1|| jf ISI * * ||gt «/ H B fwk. Égi JW Irodai órák: hétköznapokon délnek legrégibb közlönye. *— ^ » A ||] ||I |9 * / --*PV 6—12-ig, délután 3—6-ig. ■ i.fon József .3-23 «*». M. M^A^a -A M^A AT±. -A. ^yc^gr“,&H;n— A „VIDÉKI GYÓGYSZERÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK** HIVATALOS KÖZLÖNYE ELŐFIZETÉSI ÁRA: Cs . ,. Szerkesztőség és kiadóhivatal: évre 200 kor., félévre 100 korona Szerkeszti és kiadja : BUDAPEST. Vili., AGGTELEKI UTCA 8. Egyes szám ára 4 korona. ro_ \/ A DCÁCU 701 TÁM '• emelet 6. főmunkatárs : DOBLER BÉLA. UT’ VAlVuHun 1 M.1H. Főmunkatárs: VARSÁGH JENŐ. Tartalomjegyzék: A gyógyszerárszabvány nivellálása. (Dr. Varságh Zoltán.) — Zala, Somogy és Veszprém vármegyék fürdőiben a lakás, élelmezés és fürdés árának szabályozása. A postatakarékpénztári csekkszámlák és pénzintézeti központi folyószámlák ideiglenes zárolásának megszüntetése. A Secale cornutum kötelező gyűjtése és beszolgáltatása. A kötszerek árszabásbeli árának módosítása. Pénztári kimutatás a „Vidéki Gyógyszerészek Országos Szövetségeihez beérkezett újabb tagdijakról és adományokról. — Vezérfonál a gyógyszerészgyakornokok kiképzéséhez. (Varságh Jenő Valér.) — Meghívó a gyógyszerészi nyugdíjintézet közgyűlésére. — A budapesti gyógyszerészek betegápoló egyesületének titkári állása. A Tanácsköztársaság történetének irodalmi feldolgozása. A sebészeti kötszerek ára. A nyugdíjintézet közgyűlése. Uj szellem. — Gyógyszerkülönlegességek és piperecikkek újabb árváltozásai. A M. A. V. uj menetrendje. Kochmeister Frigyes utódainak májusi árjelentése. — Pályázati hirdetmény. — Előnyös beszerzési források. — Álláshirdetések. — Apróhirdetések, stb. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. ....................... ................fá------------- -........ ---------------------------- gr ---- • A gyógyszerárszabvány nivellálása. A kereskedő, számot vetvén üzleti régiejével, s tapasztalati után megfigyelt üzleti forgalmával, rendszerint meg tudja állapítani, hogy minő százalékos nyereséggel kell árain túladnia, hogy a Nyereségből ne csupán üzleti régiejének (helyiségbér, személyzet, fűtés, világítás, leltár értékcsökkenése, ilb. fedezetét találja meg, hanem elegendő összeg maradjon a saját és családjának megélhetésére is. Az ügyes kereskedő legritkább esetben fog akként eljárni, hogy áruinak beszerzési árához mindig ugyanolyan százalékot, mondjuk 30 vagy 50 százalékot csapjon hozzá az eladáshoz, hanem némelyik árucikknél kisebb, másiknál ellenben magasabb) százalékot fog felszámítani. Többnyire kapható nála egy-két cikk reklámáron, amelyet alig magasabban árusít a beszerzési árnál és pedig azért, hogy ezekkel egyrészről tömegforgalmat érjen el, másrészről üzletének olcsóságát vntesse el vevőközönségével. De némely áru, melynek beszerzési ára túlmagas, nem is bírja el a magas százalékot, s talán nem is méltányos azt a maga teljességében alkalmazni. Számokkal illusztrálva: a kereskedő valamit 10 koronáért szerez be; ha 50 százalék haszonnal adja el, akkor 5 korona a nyeresége. Ha azonban valamit 100 koronáért vásárol meg, akkor, ha csupán 20 százalék nyereséggel adna is azon túl, 20 korona lenne a nyeresége. Ebből láthatólag az olcsóbb áru magasabb nyereséget, a drágább alacsonyabbat bír csak el, ha az az elv, hogy a vevőt túlságosan meg ne terheljük. A kereskedő ügyességétől függ azután, hogy ezt az annivellálást akként hajtsa végre, hogy végeredményben összkiadásához mérten anynyi bevételt érjen el, ami az általa stipulált százalékos nyereségnek feleljen meg. Az, ami a kereskedelmi gyakorlatban esztendők sora óta jól bevált, a gyógyszerárszabványban eddig nem nyert alkalmazást. Nálunk a taxakészítő bizottság a maga által megszabott kulcs szerint számítja ki a gyógyszerek eladási árát. Ha azután valamely szer ára már túl magas, inkább elfelejti a gyógyszer árát az újabb beszerzési árral összhangzásba hozni, semhogy más expediensekkel ellensúlyozná a gyógyszerésznek a kérdéses szernél mutatkozó károsodását.