Gyógyszerészi Hetilap, 1922 (61. évfolyam, 31/3084-41/3094. szám)

1922-07-30 / 31. (3084.) szám

378 GYÓGYSZERÉSZI HETILAP hasonló gyógyszertár adóban együttesen sem fizet annyit, mint amennyivel őt sújtották. Igaz, hogy aki az egyik kivetést még vala­hogyan megússza, az sincs túl a bajokon, mert biztosra veheti, hogy legközelebb az ő adóját »a­rá­n­yosí­t­j­á­k« azéhoz, akivel a fenti kedvességek megtörténtek. Az elmondott eset az életből vett gya­korlati példa s a szerencsétlen delikvens igazolni tudja, hogy a hozzá közeleső akár nagyvárosi, akár községekben levő 5—5 gyógyszertár együttes adója a rá egymagára kirótt alatt marad. Jelenleg ennek az égbekiáltó »Steuer­­mord«-nak az ügye a közigazgatási bíróság előtt van. Lesz-e ott csak egy hajszálnyi­val több hozzáértés s remélhető-e a dolgok reparációja, ki tudná előre? Sajnos, azon­ban a dolog nemcsak egy áldozat magán­ügye, hanem közügy is. Hiszen talán egy foglalkozási ágnál sem lehetne úgy arányo­sítani, mint a gyógyszertárnál. Itt igazán nem volna nehéz olyan katasztert felállítani, amely többé-kevésbbé igazságos lenne. Ha valami szakmabeli fórumnak vagy egyesü­letnek beleszólása lehetne a dologba, olyan abszurdumok mégse fordulnának elő, hogy egy gyógyszertár éppen tízszer annyit fizessen és tízszer annyira legyen értékelve, mint egy másik, amelyről minden praktikáns tudja, hogy forgalmaz annyit, mint az adó­val sújtott. Ebben a dologban az országos egyesületi elnök úr a kar általános érdekére szol­gáló eljárást kellene hogy kezdeményezzen és lefolytasson, amelyhez én szívesen szol­gálok az elnök ur ő méltóságának olyan adatokkal, amelyek őt rögtön meggyőzik ar­ról, miszerint itt valamit tenni kell. — Ne tessék félreérteni, nem arra gondolok, hogy talán én juthatnék valami előnyhöz az­ elnök úr esetleges eljárása folytán, de azt gon­­­dolom, hogy itt a kar érdekében állana, ha a gyóg­yszerésznek nem kellene attól fél­nie, hogy másnap valami hatósági becslés­ "az ő nyomorult falusi "boltját fogja többre taksálni, mint a legelőkelőbb pesti patikát. (Ilyen is van.) , , , Amennyiben az elnök úr adataim felhaszn­­álásával valamit elérhet és ezt ő a kar érdekében meg is tenné, én szívesen bocsá­tom rendelkezésére a kezeim között levő ,„gyűjteményt”. Egy vidéki gyógyszerész. Egyesületek és Testületek. Államvasuti betegápolási cikkek új árai. Értesítés valamennyi gyógyszertárnak: 594-922. A Máv­ külön pénztára részére az alább jegyzett betegápolási cikkek árai a mai nap­itól kezdve a következőképpen számítandók: 1. Szemcseppentő üvegcső drbként 19.50 2. Újezüst torpkecset drbként 37.50 3. Szemecset 3-as számú 12.— 4. Szemecset 4-es számú drbként 11.— 5. Szemecset 5-ös számú drbként 8.— Kankófecskendő 882/8 gr. drbként 143.— Budapest, 1922. évi julius hó 22-én. Müller Vilmos s. k., a M. Gy. E. taxa-bizottságának elnöke. Gyakorlati közlemények. Ungventum Hydrargiri forte. Az Unguentum Hydrargiri forte házilag való készítése egyike a leghosszabalnasabb laboratioknak. Sokféleképen próbálták gyorsabbá tenni a higany eldörzsölését. Pld. kevertek hozzá perhydrolt, sulfurt, de egyik sem he­lyes. Perhydrollal higanyoxid keletkezik H2O2 -1- Hg' - HgO -j- HoO. Sulfur praci­­pitatumtól pedig Hydrargl. sulfuratum nig­­rum keletkezik dörzsölés közben, s ez a magyarázata, hogy a kenőcs ilyenkor meg­bámul. Legcélszerűbben eg­y kis Oleum te­­rebenthinae rectificatummal tudjuk gyorsan elkészíteni. Szép és a Ph. IL III-nak megfelelő ké­szítményt nyerünk aránylag rövid idő alatt a következő előírás szerint: Rp. Hydrarg. 300.00 Oleum therebenth reet 10.00 Lanolin anhydr. 100.00­­ A lanolint előbb megömlesztjük­, s úgy dörzsöljük el a higannyal és a terebent-va. Ezután Cera alba 50.00 és­­ Axingia porc. 550.00 ,­­ összeolvasztunk, s midőn már lehűlt, ke­verjük h­ozzá az előbbi masszához. Fenti előírás szerint néhány óra alatt elkészíthetjük a szabályszerű Ung­. hydrarg. fortét. Kemény Imre.

Next