Gyógyszerészi Hetilap, 1924 (63. évfolyam, 3141/3-3157/51. szám)

1924-01-13 / 3141. (egyesített 3.) szám

A GYÓGYSZERÉSZI HETILAP­ szony mega­lkotásáh­oz vezet. A gyógyszerész­i törvény módosítása, a gyógysz­erárszabás re­formmá, a drogutista kérdés, a gyógyszerészi kamarák felállítása stíl), mind sokkal si­kere­­­sebben vihetők tető alá, ha a tulajdonosok és alkalmazottak egymással jó viszonyban van­íliák, amit a koll­ektív szerződés hoz létre. Ami­dőn erről hírt adunk, egyúttal eléggé fontosnak ítéljük az ügyet ahoz, hogy ezt nálunk is a­z il­letékes­­körök figyelmébe ajánljuk, mert lehet, hogy nálunk is az ellentétek kiküszöbölése eredményezné a két faktor között való ilyen megegyezés k­e­resztül­­­v­it­elét.­­ Ami után mi olyan régóta törekszünk, Ro­mániában már megvalósult és a közegészség­­ügyi minisztérium gyógyszerészeti főigazgató­sága keretében megalakult a gyógyszerészeti főtanács. Kétségtelen, hogy minden gyógysze­részeti ügynek igazi szakértelemmel való keze­lése és elbírálása csak az önálló gyógyszerészeti ügynek igaz szakértelemmel való kezelése és elbírálása csak az önálló gyógyszerészeti fakultás keretében lehetséges. Irigykedve kell tehát áttekintenünk a szomszédba, ahol ezt már megértették, míg nálunk ehez a megértéshez még mindig hiányzik a szükséges belátás. * Szintén Romániából érelmezik a hír, hogy a romániai gyógyszerészek általános egyesülete a jövő évi nagy kongresszussal egyidejűleg Bukarestben áru- és mintavásárral kapcsolatos­­kiállítást rendez a gyógyszerészeti és vegyé­szeti, valamint az ezekkel rokon szakmákból. V­isszas em­lékszem arra, hogy nálunk a második gyógyszerészeti kongresszus idején rendezett kiállítás milyen impozánsan szép és a kiállító cégek szempontjából üzletileg is mennyire eredményes volt. Érdemes lenne tehát ezeket a­­kiállításokat rendszeresíteni és lehetőleg or­szágos egyesületünk évi közgyűlésével vonat­kozásba hozni. A mi nagy cégeinknél kellene megérlelődni ennek az eszmének, mert nem tartom kétségesnek, hogy maga országos egye­sületünk készséggel nyújtana keretet az ilyen kiállításhoz, ha erre az évi gyűlések idején ele­gendő számú jelen­tkező akad. Dr. Varságh Zoltán: A gyógyszertárak részére nyújtandó hitel kérdése. Mindeddig nem került sor arra, hogy egy olyan kérdéssel foglalkozzunk, amely pedig megérdemelné a figyel­met: a hitel kérdésével és pedig a gyógyszertárak részére nyújtandó hitel kérdésével, úgy van jelenleg ez a kérdés, mint a boszorkányoké Könyves Kálmán kirá­lyunk alatt. Elmúltak azok az idők, amikor 3 hónapra, sőt hosszabb fizetési terminusra vet­ték fel nagykereskedőink a rendelést. Remél­jük, hogy visszajönnek, de talán addig is le­hetne valamit elérni ezen­ a­ téren. Mint tudjuk, minden­­bejegyzett kereskedő kap egy bizonyos összegű hitelt az állami jegy­­intézettől. A gyógyszerészek ezt nem kaphat­ják meg. Azoknak a nehézségeknek az­ elhárí­­tása, amik ennek akadályul­­szolgálnak, talán több időbe és nagyobb nehézségekbe ütköznek, mert elvi akadályok áttöréséről lenne szó. Azt azonban talán már sokkal könnyebben­­el le­hetne érni, hogy a fegyintézet ebből a célból felemelné a nagykereskedők hitelkontingen­sét. A nagykereskedők viszont szívesen forgat­nák a gyógyszerészek váltóit, mert ebből — meg vagyok győződve — lényeges forgalom­emelkedésre lenne kilátásuk és viszont úgyis csak a­ minden kockázat nélküli prima váltó­kat továbbítanák aláírásukkal ellátva a fegy­­intézethez leszámítolás végett. Volnának a dolognak még részletkérdései is, amelyek megoldásra várnának, így például az engedélyezendő hitelkeret felosztása a gyógy­szertáriak között. Ha ugyanis e tekintetben semmiféle intézkedés nem lenne, megtörtén­hetnék, hogy a szemfülesek minden nagykeres­kedőnél olyan hitelt vennének igénybe, amilyet csak kapnak és­ így egy páran hamar kimeríte­nék­­az egés­z hitelkeretet. Igaz, hogy esetleg alaposan meg is „hűlhetnének" ebben a­­nagy sietségben, de­­ennek minden­kép­­elejét kell venni. Esetleg úgy, hogy megállapodást léte­sítenének egymás között a nagykereskedőik, hogy mindenki csak egy bizonyos százalékáig vállal valakiért, kezességet, annak az összegnek, amire jónak lennie találva, vagy pedig, hogy egy közösen létesítendő szerv, vagy esetleg m­aga a fegyintézet értesítene minden nagyke­reskedőt arról, hogy X vagy Y mennyi hitelt vett már igénybe. Nem tudom, hogy egyáltalán van-e arra ki­látás, hogy ez a dolog megvalósítható. Talán igen. Hisz a Jegyintézet olyan iparágakat és kereskedelmi vállalatokat alimentál pénzzel, hogy ahhoz képe­st a patikák részére szükséges egész összeg bagatell volna. Viszont azt meg, úgy hiszem, nem kell bizonyítani, — érzi min­denki — milyen jó kis injekció roiboram® volna Legolcsóbbak a Pharmacia gyógyszerészeti dobozgyár r.-t. Budapest, VII. ker., Hernád ucca 54. szám. doboz, kapsula, zacskó készítményei és művészi kivi­telű kereskedelmi nyomtatványai. Telefon: 1. 133-73.

Next