Gyógyszerészi Hetilap, 1928 (67. évfolyam, 1/3-17/51. szám)
1928-01-15 / 1. (egyesített 3.) szám
GYÓGYSZERÉSZI HETILAP 5 A lakásrendelet egy fikciójáról. Irta: dr. Csató Ferenc ügyvéd. A m. kir. Minisztériumnak 2840—1926. M. E. sz. rendelete a városokban üzleti célra használt helyiségek bérének és felmondásának átmeneti szabályozásáról a 2. §. 5. pontban kijelenti, hogy a gyógyszertárak céljaira igénybevett helyiségek nem tekintendők üzleti célra használt helyiségnek. A rendelet ezen intézkedése nyilván azt a célt szolgálja, hogy a gyógyszertárak, mint közegészségügyi intézmények mentesítve legyenek az 1927. augusztus 1-én, illetve 1928. február 1-én bekövetkező szabad felmondás alól. A m. kir. Minisztériumnak 1888—1927. M. E. sz. rendelete a lakásügyi korlátozások fokozatos megszüntetéséről az 1. §. 5. pontjában a gyógyszertár céljaira szolgáló helyiséget lakásnak tekinti. Következésképen e rendelet mindazon intézkedése, amelyek a lakásokra vonatkoznak, érvényesek a gyógyszertár céljaira szolgáló helyiségekre is. Természetes azonban, hogy a rendelet ezen intézkedése csak fikció, mert hiszen a gyógyszertár üzleti célokat szolgál és így a valóságban nem lakás Mint rendesen minden fikció, úgy ez is megbosszulta magát és különféle zavarokra szolgáltat okot. Ugyanis a rendelet 14. §-a szerint a háztulajdonos bérlőjének felmondhat, ha a tulajdonát képező házba maga akar beköltözni, vagy pedig közeli hozzátartozójának akar ott lakást juttatni, feltéve, hogy sem ő, sem hozzátartozói nem laknak saját házukban, vagy ha ott laknak, nincs életviszonyainak és családi körülményeinek megfelelő lakása. A tulajdonos részéről mindössze csak az a kötelezettség áll fenn, hogy amennyiben lakása van, ezen lakást a bérlőnek felajánlani köteles, de az a körülmény, hogy a felajánlott lakás a bérlőnek nem felel meg, a felmondás érvényességére befolyással nem bír. Miként előrelátható volt, a háztulajdonosok kihasználják azt az előnyt, amelyet a rendelet által konstruált fikció ad. A gyógyszertár e fikció szerint lakás. Ebből kiindulva a háztulajdonosok szerint igénybe vehető a gyógyszertári célokra szolgáló helyiség is, ha a háztulajdonos oda a maga üzletével beköltözni kíván. Az egyetlen kötelesség, amely a fentiek értelmében a háztulajdonost terheli, hogy a régi üzleti helyiségét, amennyiben ilyen van, felajánlja. De ha nincs ez sem akadály, mert a felmondás a rendelet szerint más lakás felajánlása nélkül is érvényes. Annál kevésbé akadály az a körülmény, hogy a felajánlott lakás a bérlőnek nem felel meg. Látjuk tehát, egész világosan, milyen baj származhat a rendelet által teremtett fikcióból. A háztulajdonos azon a címen, hogy üzletét a saját házában akarja elhelyezni, egyszerűen felmond a házban lévő gyógyszertártulajdonosnak. Ha volt már üzleti helyisége ezt felajánlja, ha pedig új üzletet akar nyitni, akkor is érvényes a felmondás. Ilykér teljesen illuziózissá válik az a cél, amelyet a korábbi 2840—1926. M. E. sz. rendelet kívánt elérni, védelmet nyújtva a gyógyszertáraknak, a még túl korai szabad felmondások ellen. Az első most hivatkozott rendelet nagyon helyesen csak annyit mondott, hogy a gyógyszertári célokra elfoglalt helyiség nem tekinthető üzlethelyiségnek, miáltal a kellő védelmet meg is adta. A későbbi rendelet azon kijelentése, hogy a gyógyszertár céljait szolgáló helyiség lakásnak tekinthető, miként fentebb kifejtettük, csak zavart okoz és lényegesen gyengíti azt a védelmet, melyet a korábbi rendelet biztosított. Ez nemcsak az elméletben van így, mert már konkrét eset is felmerült, amelyben a háztulajdonos kihasználja az új rendelet által okozott bizonytalanságot. Budapesten az V. ker., Vilmos császár út 66. számú ház tulajdonosa zongorakereskedő, akinek a Vilmos császár út 21. szám alatti házban a félemeleten van üzleti helyisége. A háztulajdonos a házában lévő gyógyszertár bérleti szerződését felmondotta azon a címen, hogy üzletét a gyógyszertár részére igénybevett helyiségben akarja berendezni és felajánlja cserébe a Vilmos császár út 21. sz. házban lévő félemeleti helyiségét. Ilyen körülmények között tehát arról van szó, hogy a Vilmos császár út 66. sz. házból a gyógyszertár költözzék át a Vilmos császár út 21. sz. ház alatt lévő félemeleti helyiségbe. Ha szigorúan csak a rendelet betűit tartjuk szem előtt, vitatható a háztulajdonos felmondásának érvényessége, mert, ha a gyógyszertár részére igénybevett helyiség lakásnak tekintendő, akkor erre vonatkozóan érvényes a rendelet 14. §. a) pontja, vagyis joggal követelheti a háztulajdonos, hogy saját házába beköltözhessék. Legfeljebb csak azt hozhatná fel a gyógyszertártulajdonos védelméül, hogy a rendelet szerint csak a gyógyszertár céljait szolgáló helyiség tekintendő lakásnak, de viszont a háztulajdonos üzleti helyisége már nem lakás és így a 14. §. „Kröczer“ Giliszta csokoládé ismét kapható minden nagykereskedőnél