Gyógyszerészi Hetilap, 1932 (71. évfolyam, 1/4-18/52. szám)

1932-01-24 / 2. (egyesített 4.) szám

gyógyszerészi hetilap 15 táj tekintetében. Szól a­­ pályára lépők nagy számáról, a technikákról, az alkalmazottak el­­bocsájtásáról. Kifejti, hogy igazat kell adni a tulajdonosi karnak ama nézve, hogy a munka megcsappant. Megemlíti a pénztárak gyógy­szertárainak mind szélesebb körre kiterjesztett gyógyszerellátását. Szól a százalékadásról. Is­merteti a jogfolyamodás felfüggesztését. Hangsúlyozza, hogy az alkalmazotti kar ellene van az indokolatlan gyógyszertárszaporítás­nak. Ismerteti a különböző miniszteri rendele­teket. Szól az alkalmazott gyógyszerészek ma­gán jogi viszonyairól, az alkalmazotti kar szer­vezkedéséről. A törekvések megvalósításának nagy nehézsége, hogy az alkalmazottaknak csak egy része nevében szólhat az alkalmazotti egyesület. Ismerteti a kázpótlékpénztár meg­valósítására folyt munkát. Felolvassa a nép­­jóléti miniszter 21097—1928. sz. és az alkal­mazotti egyesületnek is megküldött leiratát, mely szerint a gyógyszerárszabás munkadíj­tételeinek megállapításánál tekintettel volt arra, hogy az alkalmazotti kar jövője intézmé­nyesen biztosíttassék. A minisztériumnál meg­sürgették e leirattal kapcsolatos intézkedést. A népjóléti minisztérium a közelben felvilágosí­tást kér és számszerű adatokat a hivatkozott rendeletben foglaltakra nézve. Felolvassa a miniszteri felhívásb­a adott válasziratot és is­merteti az ebben foglalt számszerű adatokat. Megállapítja, hogy az 1928:XL. tc. életbelép­tetése által jelentékeny szociális terhek hárul­tak a tulajdonosi karra. Ha­ ez nem terhelné az előbb hivatkozott miniszteri leirat szerint a munkadíjjal megtérített összeget és a­­ fillé­rek befizetését követelné a minisztérium, ez katasztrófás is volna a tulajdonosi karra nézve­. Ez a kérdés tisztázandó, az alkalmazottak jö­vője pedig intézményesen biztosítandó. Utal a Magyarországi­­Gyógyszerész-Egyesület, mis­­kolci közgyűlésének határozatára. Megemlíti, hogy az állandó segélyezettek javára az alkal­mazotti egyesület lavi 200 pengőt, a tulajdo­nosi pedig kétszer ennyit bocsát rendelkezésre. A tulajdonosi kar számos tagja, egyesületük sürgetésének ellenére se fizeti a megállapított havi 1, 1,50, illetve 2 pengőt, amely a­ pálya el­esettjeinek állandó segélyezését szolgáló alap növelésére szolgálna. A továbbiakban körvo­­nnalozza a határozati javaslat egyes pontjait és kéri, hogy a nagy megfontoltsággal, minden­nek mérlegelés­ével megszövegezett, előterjesz­tendő határozati javaslatot fogadja el a nagy­gyűlés. A nagy felkészültségre, mélyenjáró szakis­meretre valló és a pálya­szeretettel s az egye­temleges gyógyszerészi kar érdekeinek szem e­lőtt tartásával az alkalmazott gyógyszerészek javát szolgálni hivatott előadói előterjesztés igen mély hatást gyakorolt és általános tet­széssel találkozott. Ugyanígy a másik előadónak, dr. Hajós Gyulának ugyancsak nagy felkészültséggel, széleskörű ismeretekre és alapos­­történeti tu­dásra valló előadói beszédje. Előadását az el­múlt 55 év úttörőinek méltatásával kezdi. Azért állunk itt — úgymond — hogy a múlt igazságtalanságaira pontot tegyünk és a bol­dogulásnak útjait megalapozhassuk. A nagy­gyűlést ünnepély­es esetnek nevezi és a magyar gyógyszerészet történelmének egyik határkö­véhez érkeztünk vele. A naggyűlés az alkalma­zott gyógyszerészi kar végső kétségbeesésének levezetésére hivatott össze. Az alkalmazotti egyesülettől függetlenül is határozottabb ál­lásfoglalásra készültek egyes csoportok. Ezt az érdekképviselet nem nézhette tétlenül any­agival inkább, mert maga is tudatára ébredt annak, hogy a­ gazdasági sülyedés mélypont­jára jutott az alkalmazotti kar. A törvény, a jog és­­a nehézségek súlypontja teljesen a túl­oldalra billent. Az erőkülönbözet az oka, hogy a rossz gazdasági viszonyokra hivatkozással a tulajdonosi kar elzárkózott a kérések teljesí­tése elől. Konklúziót von le és megállapítja, hogy egyedül az állambölcsesség határozott akarata volt mindig az az iniciálé erő, mely a jogok által elkövetett jogtalanságokat a ter­mészetes és elmaradhatatlan kiegyenlítőéi és út­jaira visszakényszerítette. Ennek hiányában a gyógyszertártulajdonosi társadalom önként nem adhatja fel és a tapasztaltak szerint nem is fogja feladni azt a mérhetetlen előnyökkel járó pozíciót, mely ma még őt az alkalmazot­taiktól elválasztja. Szól aztán a nemzet és osz­trák közegészségügyi törvények megalkotásá­ról. Történelmi visszapillantás után a mi köz­egészségügyi törvényünkről szól s jóllehet, hogy az a törvény remekmű volt, ma annál is hiányok állapíthatók meg. Előbb említett or­szágok törvényük kiegészítő rendelkezéseit, a pótlásokat csaknem mind befejezték. Az al­kalmazott gyógyszerészek ügyét mint állandó élethivatást rendezik. Számos külföldi és ha­zai statisztikai adatot sorol fel. Korpótlékos fizetőpénztár és nyugdíjintézet felállítását sür­­ ­om/iecAe^ ^L^tCm­/iecAet^ BABYCREM*. HINTŐPOR csinos csomagolásban a legjobb kézfeladási cikkek, minden nagykereskedőnél kaphatók.

Next