Gyógyszerészi Közlöny, 1928 (44. évfolyam, 1/2-18/53. szám)

1928-01-08 / 1. (egyesített 2.) szám

4 GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY komolyan hozzálátunk és a népjóléti kormány­zat­ is segít, ez év második felében az új intéz­mény már bátran megkezdheti működését. Az alkalmazott kortársak bajaira nem tart­juk ez intézményt panaceának; kiváltképen nem az aggkori biztosítás és a kötelező nyug­díjintézmény nélkül. De meg kell csinálnunk mégis, mert nekik úgyszólván legfontosabb programpontjuk és mert kötelez vezetőink is­mételt komoly ígérete. És azt se szabad szem elől tévesztenünk, hogy néhány esztendő előtt a fizetőpénztár megalkotása volt az ára annak, hogy alkalmazott kartársaink eltávolították egyesületük éléről azt az agresszív vezetősé­get, amely állandóan harcra tüzelte tagjait a gyógyszertártulajdonosok ellen. Ez volt az ára az alkalmazott kartársakkal beállott és ma is változatlanul fenálló áldásos békének. Ők becsülettel betartották vállalt kötelezettsé­güket és ezzel bennünket­ ugyanolyan lojalitás­ra köteleztek. Vezetőink szerint nem lesz súlyos az anya­gi áldozat, amely a kartársakra nehezedni fog és ugyancsak szerintük, illetékes helyen gon­doskodni fognak megfelelő rekompenzációról. A droguista-ügy szabályozása, ami alatt mi a droguistáf­ gyógyszerárusítási tilalmának intézményes biztosítását értjük, városokban egyike a gyógyszerészi kar legfőbenjáróbb kí­vánalmainak. Nem csoda, mert a fenálló vi­szonyok a városi gyógyszertárak forgalmá­nak és értékének végzetes csökkenésére vezet­tek. Tudjuk jól, hogy törvényeink értelmében gyógyítási célokra gyógyszert, vagy gyógy­szerkülönlegességet nem szabad a droglistá­nak árusítania, ámde hogy védi meg jogos ér­dekeinket a törvény, ha csak papiroson marad, de nincs aki végrehajtsa. A gyógyárú-nagy­­kereskedők üzleti könyveiből elképesztő ada­tok tűnnek ki, hogy a detaildroguistáik mily horribilis mennyiségű gyógyszerkülönlegessé­get fogyasztanak. A közönség részére nem sza­bad árusítaniok, de ugyan ki hiszi el, hogy e rengeteg­ mennyiséget, mint viszontelárusítók, a gyógyszertárak részére tartogatják? Hiszen az ország gyógyszerészeinek megszavaztatása­­kor nyilvánvalóvá vált, hogy egyetlen gyógy­szertár se szerzi be gyógysze­rkülönlegességeit a detaildroguistáktól. Ez a végzetes következményű állapot to­vább nem állhat fenn. Orvoslásának egyik leg­főbb kelléke, hogy a drognériák a gyógyszer­­különlegességeknek nemcsak az árusításától, hanem amúgy is céltalan raktáron tartásától is a legszigorúbban tiltassanak el. Mert csak így lehet útját vágni a bennünket anyagilag tönkretevő visszaéléseknek. A gyógyszerkülönlegességek ellen való ered­ményes küzdelem a legkilátástalanabb az itt felsorolt feladatok közül. Ama gyenge az erőnk, hogy özönüknek gátat vessünk. De az ingyenes orvosi minták terjesztésének meg­­gátlása és a különlegességek orvosi rendelé­sének csökkentése érdekében a küzdelem talán mégse volna meddő. Majd elválik az esztendő végén, hogy meny­nyire sikerül a felsorolt égető bajok orvoslá­sa. Az mindenesetre biztató jel, hogy bírjuk kari korporációink vezetőségének komoly ígé­retét, hogy éppen az itt felsorolt fontos ügyek­ben, erejük és munkásságuk teljes megfeszí­tésével fognak törekedni az orvoslásra. Karlovszky: Gyógyszerészi etika. írta: Róth Manó, budapesti gyógyszertártulajdonos. — A karácsonyi újságlapok és folyóiratok tö­megében feltűnést keltett egy súlyos csomag, amelybe egy évek óta közismert képes hetilap karácsonyi számát és annak mellékleteit cso­magolta. Megelégedéssel láttuk a magyar nyomdaipar fejlettségét és a kiadó áldozat­­készségét, amellyel az olvasmányok egész tö­megét bocsátotta közönsége rendelkezésére. Idáig a dolog teljesen rendben lenne. Megütközéssel tapasztaltuk azonban, hogy az utcai elárusításban forgalomba jövő cso­magokban nemcsak különböző irodalmi termé­kek, nemcsak bőséges reklámanyag van, de gyógyszerek­ és azok közvetlen megrendelésé­re szolgáló rendelőlapok is. Távol áll tőlünk, hogy a ma már mindent behálózó s a megengedettség keretein belül mozgó üzleti reklámot perhorreszkáljuk, de úgy vélem, hogy a jelen esetben nemcsak a reklám kiszélesbítéséről van szó, de olyan cse­lekményekről, amelyek részint a fenálló törvé­nyes intézkedések, részint pedig a kari etiká­ba ütköznek. A kihágási büntetőtörvény 92. §-a. szerint ugyanis a gyógyszerek ingyenes osztogatása tilos. Az 1870. évi XTV. tc. 126, 128. és 136 §-ai „Kröczer“ Giliszta csokoládé ismét kapható mi­nden nagykereskedőnél

Next