Gyógyszerészi Közlöny, 1932 (48. évfolyam, 1/3-16/48. szám)
1932-01-17 / 1. (egyesített 3.) szám
GYÓGYSZERÉSZI KÖZLÖNY 5 alkalmával kiderült. Az esetek tekintélyes részében azonban ez az adat, mely már tulajdonképen diagnózis, csak a kórházi ápolás, sőt gyakran a boncolás vagy a rendőrségi eljárás folyamán derül ki, ezért alanti adataink közül azok, amelyek statisztikai természetűek, a Rókus-kórház adataira (Balázs) támaszkodnak. Ha egy ilyen statisztikai táblázatot megnézünk, mely az eseteket évek és mérgezési eszközök szerint csoportosítja, a következők öt-enek szemünkbe: 1. Noha a mérgezéseknek majdnem 100%-a öngyilkossági szándékkal történt, a halálos mérgezések száma ehhez képest nem nagy: kb. 1,1% -a az összes eseteknek. 2. A mérgezéshez igénybevett eszközök száma időnként oly változásokat mutat, hogy határozottan beszélhetünk ,,divatos" szerekről. Ami az első észrevételt illeti, nem lehet megállapítani, hány esetben marad sikertelen az öngyilkosság azért, mert a jelölt tájékozatlan volt a halálos adag nagyságát illetőleg és hány esetben azért, mert az öngyilkossági szándék nem volt komoly és a méreg bevételének inkább ijesztés volt a célja. A divatosmérgeknél kissé részletesebben kell iszólanom. Adalin mérgezés éveken át alig fordul elő, viszont 1927-ben 11 esetben szerepelt az adalin, melyek közül egy se volt halálos. Az arzén bizonyos szabályossággal ismétlődik; sohase volt divatos, de szerepe mindig volt. A mérgezések kb. 7%-ban végződtek halálosan. Az acetilszalicilsav 1925 óta divatban van. Addig szinte ismeretlen volt mint öngyilkossági eszköz; azóta közel 800 eset van, melyek közül négy halálosan végződött. Aspirin is szerepelt, százalékos arányszáma, azonban ismeretlen. És így bizonytalan az is, hogy a halál oka maga a gyógyszer volt-e, vagy csak mint segítő ok szerepelt. Az atropin 38 esetben szerepelt a Rókus statisztikájában. Csodálatosképen ez a hatalmas méreg, melynek néhány centigramja már biztosan halálos, egyetlen halálos mérgezést nem okozott. Úgy látszik hogy a szemészek, kiknél koncentráltabb oldatok fordulnak elő, mint a belgyógyászatban, kellő gondossággal járnak el. A kokain mint öngyilkossági eszköz, abban a mértékben megy ki a divatból, amily mértékben divatba jött mint kábítószer. Az utolsó két évben súlyos mérgezés nem fordult elő. A kinin és a réz szerény, de állandó szerepet játszik; halálesetet egyik sem okozott. Krómsavmérgezés alig 1,—2eset van, de mind halálos. A viágítógázzal való öngyilkosságok száma évről-évre növekedik. Az eseteknek mintegy 5%-a halálos. Ugyancsak növekedőben van a hipermangán és kéksavmérgezések száma. Az előbbinek mortalitása alig 1%, az utóbbié 20%. A legnagyobb szerepet játssza a lúg. A mérgezések száma évről-évre növekedett, míg nem az ismeretes rendelet megjelenése után hirtelen lecsökkent a felénél kevesebbre. Még így is évenként 250 lúgmérgezés fordul elő, ■iminél nagyobb számokat csak a gáz és az acetilszalicilsav képes felmutatni. Ha azonban azt vesszük tekintetbe, hogy melyik okoz legtöbb halált, akkor már a lúg vezet, mert a halálozás arányszáma 20% és ez a halálozási arányszám az utóbbi években kedvezőtlenebb, mint volt évekkel ezelőtt, mikor a lúgmérgezetteknek alig 10%-a halt meg. A laminál és veronai, illetve az utóbbinak a pótszerei, ugyancsak divatba jöttek az utolsó 5—6 évben. A mérgezések száma kb. ugyanakkora mindkét szernél. A halál azonban az erősebb hatású ,luminálnál jóval ritkábban következett be, mint a Veronáinál. A luminálmérgezések halálozása kb 6%, a Veronáié 15%. Kb. ugyanennyi a medinálé is, melyet aránylag kevesen vettek igénybe. Ezekből a számokból még fontos tanulságokat fogunk levonni. Morfinban divat nem mutatható ki. Az esetek száma évről-évre alig változik; a halálozás kb. 10%. Ópium ritkábban szerepel, halált nem okozott. A mosószóda alúgrendelet óta jelent meg, mint öngyilkossági eszköz; haláleset eddig nem fordult elő. A sósavesetek száma aránylag nem nagy, szerepe azonban az esetek 20%-os halálozása miatt elég jelentős. A morfinnal és humnállal kb. egyenlő számú mérgezési esetben szerepel a szublimált, de halálozásban vezet: 30%-a a mérgezéseknek halálos volt. Oly veszedelmes méreg, hogy csak a kéksav hasonlítható vele össze. Van eset, mikor az első segítség ’íagm bevétele után 3 perc múlva kéznél volt és az eset ennek ellenére hosszas kínlódás után halállal végződött. A fent említett mérgek hatásmódja háromféle. Vannak köztük maró hatású mérgek (savak,, és lúgosdi, melyek a nyelőcső és gyomor nyálkahártyáját kimarják. A halál bekövet- Simonyi Pál gyógyárunagykereskedő. Budapest, VI. Jókai tér 3. Tel.: Aut. 162-44. és 143-75. Reggel 8-tól este 7-ig expediál