Gyógyszerészi Közlöny, 1936 (52. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-04 / 1. szám
* nYOUYSZEReSZl KÖZLÖNY — A legnagyobb büszkeség akkor tölthet el bennünket, amikor az első körlevelünk visszhangjára gondolunk. Kimondottuk bátran, hogy a gyógyszerészi munka ellenértéke csak a gyógyszer felé kell hogy legyen. A gyógyszerészi laboratórium ne legyen kietlen pusztaság, hanem váljék igazi munkahellyé. A gyógyszerész ne legyen kereskedő, hanem igazi gyógyszerész abban az értelemben, amelyben nagyapáink és apáink voltak. A kibocsátott körlevélre a kar 90%-a felelt. Én, aki két évtized óta tömegmozgalmakban élek, nagyon jól tudom mit jelent az, hogy a gyógyszerészek 90%-a felelt és vetette alá magát az elgondolásnak. Ez a 90% biztosítéka annak, hogy a helyes úton indultunk el. Mi a gazdasági önvédelem alapjára helyezkedtünk. Elhatároztuk, hogy amit tőlünk elvettek és ami bennünket megillet, azt vissza fogjuk vívni, ha kell harcok árán is. Ma már más hangokkal találkozunk az érdekeltek részéről, mint a múltban. Látják, hogy egy olyan hatalmas táborral állanak szemben, amely előtt deferálni kell, akkor, amikor a kar jogos érdekeinek megvédéséről van szó, s amely nem riad vissza semmitől sem. Ha vizsgáljuk az elmúlt esztendőt, akkor azt látjuk, hogy nemcsak ez az egy alapvető, elvi és messze kihatású dolog történt. Egy másik dologban is elvi elhatározásra jutottunk, mégpedig az alkalmazotti kart érdeklő, de közvetve minket is érintő szociális gondoskodás terén. Megvalósult a Jóléti Alap, de itt megállani nem lehet. Nagyon jól mondotta Láng kortárs úr, hogy nekünk —, alkalmazottaknak, tulajdonosoknak —, egy érdekük van. Amikor érdekeinket szét akarjuk választani, harc keletkezik, ennek a tüzében pedig alkotni nem lehet. Az én felfogásom, hogy csak békésen lehet jól elintézni mindent. Ennek a békés atmoszférának nagyra értékelése vezetett engem, a vezetőséget és a választmányt arra, hogy a fizetés-kiegészítő pénztárt megteremtsük. Ebben az elvi kérdésben is — és mindig ez a legnehezebben, már elhatározásra jutottunk, mint már mondottam is. — Hogy mi a jövő programmja, mint fogunk a jövő 1936-os évben cselekedni? Folytatni fogjuk a gazdasági önvédelmi harcot, mindazon tényezőkkel szemben, akik önző érdekeiket kíméletlenül szembehelyezik a gyógyszertártulajdonosi kar jogos érdekeivel. A mai vezetőség nem ismeri a meghátrálást, a félelmet. Feladatait lelkiismeretes mérlegelés alapján végzi és felelősségének tudatában kitartóan, egyenesen megy a cél megvalósítása felé. Itt csak önzetlen elvi elhatározások és bátor férfiak vannak. — Az ifjúság szónokához szólok. Mi anynyira támogatni az ifjúságot, mint amennyire szükséges volna, sajnos, nem tudjuk. Meg van azonban minden jószándékunk. A legnagyobb hálát úgy tudják leróni a nyújtott támogatással szemben, ha a saját jövőjüket készítik elő és vele a régi, patinás gyógyszerészetet szolgálják. Ezáltal be fog teljesedni az, amit Molnár Antal barátom mondott: ez a gyógyszerészi kar egy jobb és szebb jövőhöz fog érkezni. Ennek biztosítéka az a tiszta és szent szándék, amely nemcsak az ifjúságot, hanem minket, felelős tényezőket eltölt. — Meg kell itt emlékeznem munkatársaimról. Egy ember egymagában nagyon kevés. Egy ember alkalmas lehet arra, hogy a vezéri polcon állva irányítson, de az alkotások terén munkatársak nélkül előre haladni nem lehet. Hogy mi elvi kérdésekben elhatározásokra tudtunk jutni és egyet-mást meg is tudtunk valósítani, annak magyarázata az a logikus, ökonomikus, teljes harmónia, amelyben a vezetőség él és annak tagjai összeműködnek. Elnök, társelnök, alelnökök, ügyvezető igazgató, azután a Budapesti Gyógyszerész Testületnek velünk együttműködő kiváló reprezentánsai, nemkülönben az Egyezmények vezérkara, mind-mind tényezői annak a munkának, amelyet a múló esztendőben végeztünk. Hálás köszönetet mondok mindezen barátaimnak, köszönetet mondok a választmánynak, mely mindig lelkesedéssel dolgozik, támogat bennünket és új erőt ad nekük. — Engedjék meg, hogy hálás köszönetemnek adjak kifejezést azokért az elhangzott szép szavaikért, amellyel elárasztottak engem és a vezetőséget. Igen megtisztelve érzem magam, hogy szívesek voltak ide eljönni. A jó Istentől azt kérem, hogy úgy a szónokoknak, mint a megjelenteknek, továbbá korunk minden tagjának adjon erőt, egészséget, boldogságot, egy szép, örömteljes esztendőit. Az ifjúság legyen szorgalmas, tanuljon és készítse elő a jobb, szebb magyar jövőt, amelyen mi is lankadatlanul kívánunk továbbra munkálkodni! Az élénk éljenzéssel és tapssal fogadott elnöki beszéd után még elbeszélgettek egy ideig az egybegyűlt kartársak és boldog újévet kívánva vettek egymástól búcsút. Kemikáliák, drogok és különlegességek olcsó beszerzési forrása SIMONYI PÁL - GYULYARUKAGYKERESKEDÉS -Budapest, VI, Jókai-tér 3. Telefon 143—75. 16—244. szám. Reggel 8-tól, este Vo 7-ig expediál. Vidékre 50.— pengős rendelést frankó-frankó szállítok .