Gyógyszerészi Közlöny, 1940 (56. évfolyam, 1-51. szám)
1940-01-06 / 1. szám
GYÓGYSZERÉSZ KÖZLÖNY gyógyszerárak olyan kánaáni bőséget hoznak a gyógyszerésznek, hogy az elbírja a 25%-kal amúgyis csökkentett munkadíjak mellett a további 27-6 %-os engedményt? Olyan egyoldalú, igazságtalan és méltánytalan intézkedéssel állunk szemben, aminek indító okait, de még hatásait is e pillanatban föl sem lehet mérni. Csak azt tudjuk, hogy a magántulajdon és a polgári munka háborítatlansága szenvedett olyan csorbát, amit semmi sem magyarázhat meg, mert példa nélkül áll jogviszonyaink között, hogy anyagi jellegű kényszerintézkedést csak egyetlen társadalmi csoportra hozzanak. Nincs példa arra, hogy magárt felek szerződő jogát figyelmen kívül hagyva, hatalmi szóval döntsenek az amúgy is erősebb fél javára. , Az újévi meglepetéssel szemben csak az értelemre és belátásra appellálhattunk. Erre utalt Tauffer Gábor is újévi nagy beszédében, amikor kifejezte azt a reményét, hogy a gyógyszerészi kar hatalmas összefogásával és a munka döntő rohamra induló offenzívájával sikerülni fog lebírni az ellenünk támadó szándékokat és sikerülni fog megvalósítani a gyógyszerészi programol nagy követeléseit. E követelések közül azonban első helyen áll, hogy jöjjön végre létre a gyógyszerészi kar belső egysége, mert csak elszánt és akaraterős, küzdőképes gyógyszerészi egységfront képes megbirkózni a ránk váró feladatokkal és azzal a szellemmel, melynek most elképesztő tanúságát láttuk az újévi kormányrendeletben. Újévi üdvözlések A Magyarországi Gyógyszerész Egyesületnél és a Budapesti Gyógyszerész Testületnél évek óta meghonosodott szép szokás, hogy az újév alkalmából egy-egy küldöttsége keresi fel az elnököt, hogy előtte a vezetése alatt álló érdekvédelmi szerv tagjainak jókívánatait kifejezze és hogy az újév munkaprogramutjára vonatkozó útmutatását meghallgassa. Ez évben is az Egyesület, illetve a Testület két alelnökének aláírásával mentek szét a baráti meghívók, amelyre számosan egybegyűltek Budapestről és a vidékről és képviseltette magát az Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesülete, valamint az egyetemi gyógyszerészifjúság is. A TESTÜLETI ELNÖK ÜDVÖZLÉSE. németprónai Wolff Lajos testületi elnök üdvözlése az országos egyesületben lefolyt üdvözlést megelőzően történt meg az Aggteleki utcai testületi székházban. Ifj. Örvényi Béla üdvözölte, majd az alkalmazottak nevében Urszinyi Károly, az egyetemi ifjúság nevében pedig Wéber Gábor ifjúsági alelnök. Ifj. Örvényi Béla üdvözlő beszéde. Régi szép szokása a Budapesti Gyógyszerész Testületnek, hogy újév napján összegyűlve köszönti elnökét, akinek egész évi fáradságos munkájáért a tagok bizalma és hálája ad erőt az újév munkájának megkezdésére. A múlt év tavaszán, amikor a történelem szele végigsepert Európán és előrevetette árnyékát az új háború, országok tűntek el és fegyverbe szállt a fél világ. A mi kis Testületünk is súlyos válságon ment ekkor át. Kiváló volt elnökünk, dr. Nagy Béla lemondása, a súlyos belpolitikai események kihatottak a mi kis körünkre is. Szétnéztünk ekkor sorainkban, ki lenne alkalmas a Testület viharba jutott hajóját átvezetni nyugodtabb vizekre és szerencsésnek bizonyult választásunk Wolff Lajosra esett. A választmányban túl szerényen viselkedő, súlyos szavát csak ritkán hallató nagyműveltségű, mély gondolatokban gazdag, pályáját féltő gonddal szerető, a szereplést sohasem kereső halkszavú kollégából keménykezű érdekeinket szívén viselő nagytekintélyű elnök lett rövid idő alatt. Mindenkor nehéz feladat volt Testületünk elnökének lenni és összeegyeztetni a tagoknak heterogén kívánságait, de talán sohasem volt nehezebb, mint a mai idők gyilkos tempójában. Wolff Lajos maradéktalanul teljesítette azt, amire vállalkozott: átmenteni és megerősíteni Testületünk minden értékét és eddig elért eredményeit egy későbbi nyugodtabb kor számára. Hogy a Testület kitűnő elnökei sorában milyen méltóan foglal helyet Wolff Lajos, bizonyítja az, hogy ma egységesebben, mint valaha, áll mögötte a tagok összessége. Elnöksége alatt csak barátokat szerzett, ellenzéke nincsen. Wolff Lajos számára az elnöki cím nem csupán decorum, a kötelességteljesítés mintaképe. Amilyen híven teljesítette kötelességét hazájával szemben, — hiszen egyik legszebben dekorált tisztünk — ugyanolyan fanatikusan teljesítette kötelezettségeit szűkebb pátriája a Budapesti Gyógyszerész Testülettel szemben, sokszor magánéletének rovására is. Nagy történelmi időket élünk és nagy felelősséget visel ma minden vezető. Mérséklet, erélyesség és bölcs előrelátás jellemzik elnökünk eddigi működését és nagy szükség van éppen ezekre az erényeire, amikor pályánk sorsát évtizedekre eldöntő események küszöbén állunk. Ma egész emberekre, erős jellemekre van szükség és én hiszem, hogy Wolff Lajosban megtaláltuk a mi hivatott vezetőnket. Kérem vezesse tovább is ügyeinket azzal a meg nem alkuvó eréllyel, tiszteletet parancsoló !