Katolikus Polgári Fiú és Leányiskola, Gyömrő, 1935
Az 1900-as években terjedt el Amerikából és Hamburgból az a modern rajzoktatás, mely nálunk oly kiváló szakkertbe került, hogy a mi tantervünk nem egy külföldi országnak vált például. Ennyit röviden a rajzoktatás történetéről, most pedig lássuk, hogy szükséges-e a rajztanítás? E kérdésre egy hibás, de nagyon elterjedt jelszóval szoktak felelni a tájékozatlanok. Ez a jelszó az iskolai rajztanítást a művész munkájával cseréli össze s azt mondja, hogy ahhoz különös tehetség kell, ami kevés embernek adatik meg. Pedig ha megfigyeljük a gyermeket, észre kell vennünk a veleszületett érdeklődést minden iránt, és az alkotási vágyat, mely arra ösztönöz, hogy mielőtt még írni tanulna, már rajzolgasson, firkáljon s igy papírra vesse naiv gondolatait, megfigyeléseit a nagy világról. Mintáz gyúrható anyagból, épit homokból vagyis ösztönszerűen formaérzékét is fejleszteni akarja. S ha ezen játékos öntevékenység kellő, szakszerű irányítást nyer, minden gyermek kivétel nélkül eljuthat a rajzolásnak olyan fokú ismeretéhez, mint amilyen fokú ismeretet a tanulási idő alatt más tárgyból elérhet. Elégy nemzeti szempontból fontos-e a rajztudáson alapuló művészetmegértés, arra nézve csak egy dolgot kell megemlítenem. Egyetlen európai kultúrnemzetnek sincs olyan gazdag nemzeti ornamentuma, kincse, mint a magyarnak. Ezt meg kell őriznünk s átadnunk tanítványainknak a rajzórák keretében annál is inkább, mert a minket körülvevő utódállamok ezt a kincsünket is elrabolni, s maguknak kisajátítani igyekeznek. A magyar népi díszítőművészet általános ismertetése a rajztanítás legkellemesebb része. A tanulók szeretettel gyűjtik hazánk különböző vidékeinek válogatott díszítőelemeit, s rakják össze azokat színes tervezésekké, s joggal mondhatjuk, hogy ez a fajszeretetre való nevelés egyik leghathatósabb eszköze. Összegezve az eddigieket megállapíthatjuk, hogy a rajzoktatásnak elsősorban általános nevelő hatása van, úgymint a tisztaságra, a csinosságra, rendre való nevelés, a kézügyesség és rajzi készség megszerzése, a magyar díszítőelemek elsajátítása. Ezenkívül a mi iskolatípusunknál az ipari pályákra menő növendékeinknek akar alapvető ismereteket adni, a különböző ipari szakiskolák tárgyaihoz. Mert, hogy egy művelt iparosnak a mesterségbe való előrehaladását mennyire segíti elő rajztudása, nyilvánvaló. Bár több óra állna rendelkezésére a szerkesztőrajz bővebb elsajátítására. Most pedig pár sorban azt a tévedést szeretném eloszlatni, mely azt mondja, hogy a rajzolás kizárólag kézügyesség, szellemi tevékenység nélkül. Ezzel a felfogással szemben csak egy egyszerű lerajzolási műveletet figyeljünk meg, s akkor azt látjuk, hogy ez a munka három mozzanatra tagozódik. A szem, az agy és a kéz munkájára. A szem