Állami gimnázium, Gyöngyös, 1912
I. Ünnepi beszéd. Tartotta: Németh Illés igazgató, 1913. április 11-én. Mint a magyar nemzet egy parányi része veszünk részt a nagy történelmi idők megörökítésében, mi által nemcsak közreműködünk, lelkesedésünk jogos büszkeségénél, államiságunk nemes és nagyszerű ünnepében, hanem emelni akarjuk erőnket és öntudatunkat s szivünk dobbanásával áldani nagyjaink emlékét. Felújítjuk sziveinkben a hazáért és vallásért, Istenért és királyért folytatott küzdelmünk dicső történetét örömével, gyászával. Történetünk kiválóbb eseményeinek rajzával igyekezem feltüntetni azt az ősi erőt, mely a vele együtt érző nagy királyai alatt hevíté azt az erős fajt a jóra, nemesre és nagyra, egyszersmint megedzette a magyar szívét arra, hogy a vele együtt nem érző királyai által okozott végzetes viharokkal szemben az ezer éves lét után sem mutatja az aggság elernyedését, hanem ifjú tűzzel és lelkes bizalommal tör előre. * * * A Habsburg-dinasztiából származó királyok közül V. Ferdinánd alatt 1848. április 11-én mondatott ki a magyar államiság függetlensége, pedig független államiságunk már ezer éves múlt. A magyar államiságot a nyolc törzsfő alkotta meg, midőn közöttük a legméltóbbat, Árpádot közös fejedelemmé választotta. Ez átalakulást vérszerződésben eszközölték. E vérszerződésileg biztosított átalakulás őseink bölcsességének és szabadságszeretetének első és kiváló jele. E vérszerződés napjától lesz nemzetté a magyar nép, e vérszerződés által lelt szabadsálga oly régi, mint maga a nemzet, így felszerelve szerezte meg mai hazánkat, halomra döntvén az itt lévő fejedelemségeket, meghódítván népeiket és egy hatalmas birodalmat alapít. Ez a hódítás állandó volt, megállóit ezer év viszontagságai között. A behódítás után