Állami gimnázium, Gyöngyös, 1929

Domokos, Gyöngyös kitűnő szülötte, akkori egri gimnáziumi igazgató foglalta össze intézetünk múltját, rövidsége ellenére is igen tartalmas cikke keretében, amelyben fényt derített számos, addig homályos részletre, és már az államosítás főbb mozzanataira is kiterjeszkedett. Az 1898/99. tanévi értesítő „A gyöngyösi gimnáziumnak és államosításának rövid története" címen összegezte az ad­digi legfontosabb adatokat. Végül Pásztor József az 1900/901. tanévi értesítőben „A gyöngyösi állami gimnázium új épülete" cím alatt ismer­tette az államosítás és az építkezés mozzanatait, és közölte az épület összes alaprajzait és méreteit. Mindennek ellenére szükségesnek mutatkozik a történet újból való feldolgozása: 1. az immár 32 éves állami korszak­beli működésének vázolása, 2. a világháború és a forradalom, valamint az 1917-es gyöngyösi tűzkatasztrófa együttes hatásá­nak ismertetése, végül 3. az iskola­szervezetben történt fon­tos változás, a reálgimnáziummá alakulás bemutatása céljából. Ezenkívül a régebbi múltra nézve is tisztábban látha­tunk manapság azoknak a mélyreható kutatásoknak jóvoltá­ból, amelyeket az egykori jezsuita gimnáziumok millenniumi történetírói intézetek jezsuita korszakára vonatkozólag végez­tek; továbbá Fináczy Ernő: „Magyarország közoktatásügye Mária Terézia korában" című korszakos műve alapján, amely­nek I. kötete mintegy amazok betetőzéséül tekinthető. A II. kötet viszont, valamint Kornis Gyula: „A magyar művelődés eszményei" című nagy munkája gimnáziumunk tör­ténetének II. időszakára, a ferences korszakra nézve szolgál­tat, ha nem is speciális, hanem általános iskolatörténeti ér­dekű, de mindenesetre számos, megvilágítatlan kérdést meg­fejtő, elvi jelentőségű adatokat. Különösen szükséges és hasznos volt a történeti ana­lógiák segítségéhez folyamodnom a 139 évig tartó jezsuita korszak megírásában. Már Pap Melkizedek is panaszolja e korszakra vonatkozólag a „kútfők hiányát“ és a fennmaradt adatok gyér­ voltát. Forrásaiul megemlíti ugyan­ Jabanai Ba­lázs latin szerkezetű kéziratát, a gimnázium irattárát, a Szent Ferenc-rendiek és Gyöngyös város levéltárának némely iratait; azonban a jezsuita tanárokról nyújtott kimutatásának hézagos­sága s még inkább az a megállapítása, hogy a tanulók szá­

Next