Gyöngyös, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-08-01 / 31. szám

1T. Évfolyam 1875.­­■ ei­m GYONGYO tír. M ▼ S67S* * SilláU TÁRSADALMI, GAZDÁSZAT, SZÉPIRODALMI HETILAP Megjelenik minden vasárnap. Hirdetési díjak: Mindez hasálozott pénitsorhely után 6 kr. Nyüttérben j>etitHO**l*el3r ára VÍO kr. Kéziratok vissza nem Küldetnek. Hivatalos hirdetések egyszeri hirdetésnél 1 irt Kincstári illeték fejében 30 ftr. előre fizetendő A nagy-fügedi vízkárosultak fölsegélyzései e szer­kesztőségünknél újból adakoztak: Előbbi összeg Rezutsek János Kleiner Vilmos Ö 21 frt 50 kr 2 , - . 1 . - ■ s s z e s e n: 24 írt 50 kr 31­rt szám.Gjíijös, asetsta 1. íso. Az igazság érdekében. Ez év április havában az izgalmas időkben akkor tudniillik, midőn az üresedésbe jött gyön­gyösi plébánosi állás választás utján még be nem töltetett,közöttem és t. Mahovszky Antal úr között polémia fejlődvén ki, az ítéletet mindketten a nagy közönségre biztuk. M. úr viszonválaszára, daczára hogy a nyom­dával, papirossal, tintával és begyőző argumentu­mokkal bőven rendelkeztem és a válasz alig vett volna egy negyed óránál többet igénybe, még sem tettem; nem pedig azért, mivel épen akkor ejte­­tett meg a városi képviselők választása, hol min­tegy 1200 szavazatból az általam is egybehivott értekezleten lett megállapodásra 1150, míg a M. úr által egybehivott gyűlésen lett határozatra alig szavazott 50 választó; polémiánk pedig sok tekin­tetben e választás által nyervén életet, a választás ilyeténi megejtése által fényes elégtétel birtokában a közvéleményt mellettem láttam nyilvánulni. A dolgok ilyeténi lefolyása után, Mahovszky úr tisztes korát tekintve nem akartam a polémiát tovább főzni daczára annak, hogy a többi kifeje­zéseket figyelmen kívül hagyva, egyedül azt vet­tem figyelembe, melyet M. úr, úgy válaszában mint viszonválaszában különösen — valószinüleg roszul lett értesülése alapján — ritkított, betűkkel úgy hangsúlyozott: mintha én lapom fön­­tartására a várostól 150 forint subven­­tiót kapnék. Azon reményben, hogy a t. olvasó közönség e semmi alappal nem biró célzatos kifejezést an­nál inkább is figyelmen kivül hagyja, mivel több oldalról nyert értesités folytán bölcsen tudhatta, hogy a város és én közöttem a lapban megjelenő közlemények, hirdetések hivatalos közlésére (mint p. o. a mai is) szerződés létezik, — elhallgattam és nem hittem, miszerint találkoznék egyén, ki ezt ellenem rész akaratúlag fölhasználni iparkodnék. Sajnosan győződtem meg azonban, miszerint ta­lálkozott oly egyén, ki a subventionált mellékne­vet célzatosan használja ellenünk és független ál­lásunkat — melyet oly sokszor önérzettel hang­­súlyozunk és mig szerkesztő leszek öntudatosan fo­gom hangsúlyozni e lap terén — M. úr viszonvála­szában tett kifejezése alapján megtámadta. Független önállóságunk követeli, hogy az igaz­ságot kimutassuk, miszerint M. úr állítása—hihető­­leg roszul lett értesülése alapján—semmi jelentőség­gel nem bírt. Ez az, mi tollatt fogat velünk és a rég behegedt sebek nem megújítására, hanem csak reá mutatására késztet; mert nem célunk cikkünkkel a békés­­ egyetértést megzavarni, sőt a polémiának minden más jelentőségű kifejezését szívesen hagy­juk a feledékenységbe menni, csak ez egyetlen egyet, s bennünket kompromittáló kifejezést ipar­kodunk helyre igazíttatni. A dolog megvilágosítására elkerülhetően szük­ségesnek látom, a városi képviseleti gyűlés jegy­zőkönyvének azon pontjai közzétételét, mely a vá­ros és közöttem kötött egyezségről szól. A­miért teljes tisztelettel kérem Horner Gusz­táv urat, mint városunk polgármesterét, méltóz­­tassék a közöttem és a város között a hivatalos közlemények és hirdetések közzétételére kötött egyezséget, vagy közzétenni, vagy a valódi igaz­ságot kimutatva beigazolni, hogy én a város által semmiféle subventióban nem részesülök. Mahovszky úr lovagiasságától pedig elvá­rom, hogy hiteles tudomást szerezve, roszul lett értesülése folytán tett kifejezését visszavonni nem késend. , min Tffff —I • •­­ A városi képviseleti gyűlés jkvének rövid kivonata : —­­1875. Julius Z5r­­ól. — 1. Olvastatott a földadó munkálatok keresztül vite­lére megválasztott községi catasteri bizottság jegyző­könyve, melyben az iránt terjeszt elő véleményt, hogy miután a bizottsági tagok felváltva leendő működésétől kellő eredményt várni alig lehet, ezen anyagi­ érdekünket oly közelről érintő s adóztatásunkra számos éven át kiható földadó catasteri munkálatoknál ezen évre előszabott­ te­­endők teljesítésére kinevezés útján egy ügyvezető s egy tollnak fogadtassák fel, — ezen véleményt a közgyűlés méltányosnak találván, akként fogadta el, hogy a földadó catasteri munkálatoknál a magas kormány által jelen évre előirt minden munkálatok keresztül vitelére 500 frt java­dalmazással egy ügyvezető fogadtassák fel, a kinevezéssel Horner Gusztáv polgármester bizatott meg. A külhatás­­beli földrészletek felvételénél felváltva 2—3-anként mű­ködő bizottsági tagok napidijai fejenként 2 írtban álla­pitatott meg, s úgy az ügyvezető öt­száz forint átalánya, mint a bizottsági tagok napidijai a házipénztárból lesznek fedezendők. ■ <1 2: Ftdő Sebők László plébános úr a közgyűlésnek irányában tanúsított bizalmáért meleg szavakban köszö­netet mond, s egyidejűleg a közgyűlést „Gyöngyös‘és vidéke története“ című művének a levéltár részére leendő átengedésével lepi meg, melyért neki a közgyűlés jegyző­könyvileg köszönetett szavazott. 3. Olvastatott a m. kir. földmivelés-, ipar-és keres­kedelemügyi ministeriumnak 14731 sz. rendelete, mely­ben a törvényhatóságokat, a hitelesítő hivataloknak ható­ságuk területén minél nagyobb számban leendő felállítá­sára hívja fel, — a bortermelő közönség érdekét szem előtt tartva, nehogy hordói hitelesítése végett távolabb vi­déken felállítandó mérték hitelesítő hivatalhoz kénysze­rülj­ön menni, a közgyűlés határozatilag kimondja, hogy a hatósága területén hitelesítő hivatalt állít fel, mely a hordó­s hitelesítést is eszközlendi. Nána-vár.*) Sebők JL.a»*lótól. (Vége.) Üvölt a szél. Zúg az öreg Mátra, Nána alatt ott fehérült Már a török sátra. Halált dörög a sok ágyú torka, Repül fütyül a sok golyó Hullva halira jobbra. Szegény Nána ! balomra van lőve, Caüggedes már benne kevés óra. Básaon ■ Báli ba»ák dühüs népe Sürög forog mindenfelé Nána felé nézve. Sugár ágyuk lesnek föl a várra Az élőknek seregéből Kinéznek ma, Nána! Rettenetes testen a te sorsod, Legszebb tornyod már is összeomlott. Móré uram maga is megszeppen Nem egészen bízik a kis Megrémült seregben, De hiába várnak segítséget, A török nép elözönlé Már egész vidéket. El van az út minden felé járva, Úgy néz a vár mint egy rongyos árva. Móré László harcol még a várban, Pedig alig vannak belül *­ FekstKik GjöngyCutól keletnek minteg­y három mér­földre. Szép romjai még állanak. S. L. Életben néhányan. Nem jó tehát, nem jó a segítség S a halomra lőtt vár alig pár nap tartható még. Üvölt a szél, zúg az Oree Mátra. Haldoklik már szegény Nána vára. Villog az ég, a vár-kapu nyiak... Két lovag kezében piczi Fehér zászló díszük, Békét kivan a vár ura a népe... Viszik őket K­ás­z­o­n és Hali Nagy basák siebe. Dörög az ég, zúg a török ajka: „N.noa kegyelem! boszút részén Allah!“ És rohamra kész a török tábor. Hali a golyó Nána várra Mint égb.l a zápor... Egyet csattan... leütött a villám: Torok zászló piroslik a Nánai vár ormán.. Tán a bajon még egy csel segíthet — Véli Móré — legfőbb kincs az élet ! A vár ura kirohan népével Aranyat, ezüstöt, kincset Bőven hintve széjjel. Azt hiszi, hogy kap a török rajta, Ő meg addig Nánavárat Sértetlen elhagyja. Zúg a vihar... kincs hull balra jobbra, Mintha épen az égből jött volna.­­ Ámde a négy megmenekült apáhi Fölismeri Mórét, midőn Kincsét kezdi hányni S ordítozva kiált a seregnek Hogy a vezér s főbb vitézek t Íme szökve mennek ! Hull a zápor... kincs hull balra jobbra, Mintha épen az égből jött volna. És a török nem tekint most pénzre, Csakhogy a bősz Móré Lászlót keríthesse kézre. Ott hagy kincset, fegyvert, pénzt a földön. Tudva, hogy azt összeszedni Máskor is idő jö>n. A vár ura s kevés hősi népe Fegli úl esik a török kezébe. Vasat vernek Móré vas­ kezére... A törökö k buszújának Nincs még elég téve: Gyalogolni kell mi­jd a lovagnak Egész Konstantinápolyig Terhével a vasnak. Mily kiD, nyomor vagy halál vár ott rá ? Azt talán csak a j­ó Isten tudná. A többnyire elfogott vitézek Kardra jutnak; a törökök Velők hamar készek. Egy két gazdag lovag marad épen, Hogy családja váltság­dijat adjon érte bőven. Viszik Mórét, viszik messze földre.. Szabad lesz-e még? vagy rab örökre?... » • * Konstantinápoly sötét börtönében, A Héttoronyban, nyugszik egy alak. Arcát a bánat ráncolá be mélyen, Mellette nincs más, egy mécs fénye csalt. A hős alakból egy csontváz maradt meg. Fején megritkult ősz fürtök lebegnek, és Nánsvir s az egykor hős vitéz Mind­kettő gyászos sors elébe néz. f A

Next