Gyöngyös, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1875-05-30 / 22. szám
IT. Molyán. 1815. VÍ V 00 ÍV óóra TÁRSADALMI, GAZDÁSZATI, SZÉPIRODALMI HETILAP. Ejöigös, májis 30 Hirdetési díjak: Minden hasálozott petitsorhely után 6 k.. jNyilt térben egy petitsorhely sira. SÓ ki’. Kéziratok vissza nem küldetnek-Hivatalos hirdetések egyszeri hirdetésnél 1 frt . Kincstári illeték fejében 30 lír. előre fizetendő. Előfizetési árak: Egész évre fi ért — Fél évre . . 8 frt — Év negyedre 1 frt 50. Eftyegyxum ára: IS lír. Előfizetés, levelezés és minden, a laj. szellemi részét illető küldemény, kiadó-hivatalunkba utasítandó. Kérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. m rcra a jr ■ mm wfe Megjelenik minden vasárnap. ABpasii* mmmi a gyöngyös városi pénzügyi és sazdászati szakosztálya által javaslatba hozott 1 -10 ezer fit kölcsönre. Lapunk múlt számában városunk pénzügyi és gazdászati szakosztályának, a 100 ezer frt kölcsön fölvételére vonatkozó javaslatát midőn közzétettem, egyszersmind felhívtam városunk lelkes és az ily dolgokhoz értő lakosait, hogy e városunkat kiválóan érdeklő dologhoz hozzászólni szíveskedjenek. Miután ezideig sehonnét semmi munka vagy a nézetkifejtés közzététel végett nem érkezett, úgy is mint városi képviselő, de úgyis mint szerkesztő, kötelességemnek ismerem e fontos dologhoz hozzászólva, nézetemnek kifejezést adni. Az adósságcsinálás könnyű mesterség pláne ott, hol kellő hypotheca van, de annak visszafizetése rendesen nehézségekbe szokott ütközni. Ezokból kiindulva többen anélkül, hogy a dologhoz hozzászólnának, a kölcsön fölvételét szükségtelennek és káros kihatásúnak nyilvánítják. Hogy e valóban komoly ügyről elég könnyűséggel és könnyen felfoghatóan tegyem megjegyzéseimet, leghelyesebbnek látom ha tárgyilagosan hozzászólva, e következőképen 5 részre osztva egyenként mondom el nézetemet, u. m. 1- ör Elkerülhetően szükséges-e a kölcsön fölvétele ? 2- or Ha a kölcsön felvétele elkerülhetlen szükség, mily összeg vétessék föl ? 3- at Nyerünk-e, avagy vesztünk a kölcsön felvételével ? 4- et Mikép fedeztessék a kölcsönnek tőke és kamat törlesztése ? és végül 5- öt mik épen kezeltessék a felvett kölcsön összeg ? Azt hiszem, hogy ha ez 5 pontban foglalt kérdésekre kimerítően válaszolok, a kölcsönügy kérdése meg lesz világítva annyira, hogy azt mindenki átérti és észrevételeit megteheti. Az első kérdésre, azzal válaszolok, hogy: a kölcsön fölvétele elkerülhetlen, melyet a következőkép igazolok: u. m. aj A város a helybeli két pénzintézetnek 33,769 frt 47 krral tartozik,— mely eredetijében a kamatok tőkésítésével szaporodott, — s mely összeg után a terhes l'A-tóli kamat fizettetik anélkül, hogy a tőke törlesztetnék. Ily kamatok fizetése mellett mit remélhetünk pláne akkor, midőn a kamatok fizetésére sem vagyunk képesek ? — Egyedül azt, hogy az idő lassú folyásával pár évtized alatt annyira kinövi magát, hogy utódaink méltó fájdalmára, legszebb vagyonától fosztatik meg városunk. A két pénzintézet kielégítése tehát oly elodázhatlan dolog, melyet minden józan gondolkodó ember az első pillanatra belát. Ha beismerjük, hogy a két pénzintézetet kielégítenünk elodázhatlan,s mivel anak teljesítésére pénzalappal nem rendelkezünk, két út van,melyek közül egyiket választanunk kell: vagy megválni a városnak valamely birtokától és annak árából kifizetni tartozását, vagy pedig olcsó kölcsönhöz folyamodni. De miután a birtok eladása nemcsak nagy könnyelműségre mutatna odáig míg a dolgon máskép segiteni lehet, ez úgy a jelenben, mint a közeljövőben sem lehetne helyes terv, mivel az utóbbi szomorú évek időjárásai a földbirtok értékét teljesen alászálliák. Ha tehát a dolgon igy nem segíthetünk, úgy a másikhoz, de oly kölcsönhöz kell folyamodnunk melyet a felveendő kölcsön 32 — 34 éven át 7%-tóli kamattal, letörleszthetünk. Azt hiszem eddigi érveimmel kétségbevonhatlanul bizonyitom a kölcsön fölvétel szükségességét. Sokkal elágazóbbak a fogalmak a felveendő kölcsön mennyiségéről, melyről a következőkép gondolkodom, u. m . a) A két pénzintézet követelésének lefizetésére felveendő.................................. 33,769 frt 47 kr. b) A városi árvapénztárából kölcsön vett összeg visszafizetése szintén elodázhatlan, melyet a megye is csak akkép engedett kölcsön venni, hogy a legelső befolyó jövedelemből okvetlenül visszafizettessék. Elég hiba, hogy eddig nem teljesíttetett, de most a jelen körülmények között midőn úgy a hivatalnokok, mint a tanítók hónapok óta nem kapják fizetéseiket, annál kevésbé lehet gondolni arra, hogy ezen összeg máskép, mint kölcsön által fedeztessék : erre felveendő tehát a javaslatba hozott.............................k ... . 5000 frt. c) A pénzügyi és gazdászati szakosztály véleményének 4-ik pontjában az inségeskölcsön visszafizetése is javasoltatik, holott ennek visszafizetése nem oly égető kérdés, mivel öt éven át törlesztendő. De ennek visszafizetését az észszeríség parancsolja, mert míg a felveendő kölcsönnél évenként 7 */• ■ tólival a tőke is törlesztetik, addig ezen összeg öt évi törlesztéssel sokkal többe jön. De leginkább mégis azért volna kívánatos ez összeg visszfizetése, hogy a város apró adóságaitól megtisztulva, egyedül a kölcsönvett összeg törlesztésére fordíthatná minden figyelmét. d) a javaslatba hozott gymnasium kiépítése valóban elkerülhetlen, mivel elhanyagoltságát tekintve gondviselésszerűnek mondható az, hogy eddig semmi szerencsétlenség nem történt. Különben is a gymnasium kijavítása — dacára hogy a ministerium már többször szigorúan meghagyta — azon okból nem eszközöltetett, mivel a város a kölcsön fölvételével foglalkozván, az iskola kiépítését is javaslatba hozta. Az iskolák kiépítését követeli továbbá az is, hogy jelenleg több iskolák magány házaknál kellemetlen szűk helyen vannak kihelyezve s a lehető legroszabbul fölszerelve; mindezek daczára a helyiségekért mégis oly összeg fizettetik, melyhez ha hozzá számítjuk az építés által nyerendő bolt- és raktárhelyiségek után befolyó jövedelmet, az építésre fordított összeg 7 %-tóli törlesztését hiánytalanúl fedezendi, s igy nemcsak az iskolák elhelyezésének kérdéséből származott keserűségeknek vetünk véget midőn az iskolákat kényelmes helyen a kívánalomnak megfelelőkig elhelyezve rendezzük be,sőt a törlesztési határidő lejártával a szépen fölépített iskola a város birtokában marad anélkül, hogy évi kiadása többe kerülne, mint jelen évben. Hogy pedig ily befektetéstől a t. képviselet még akkor sem rettenne vissza, ha az áldozattal járna, arról teljesen meg vagyok győződve, mivel mindannyian átértjük, hogy az iskolaügy fejlesztésére fektetett kiadások dúsan hozzák meg kamataikat, mert úgy egyesek, valamint a nemzet társadalmi jólétét egyedül és elsősorban a népnevelés képezi. E szerint a gymnasium kiépítésére kimutatott összeg fölveendő.................................. 25,000 frt. e) A szakosztályi véleményben foglalt katonai laktanya kiépítését nem látom olyannyira égető kérdésnek, hogy erre nézve a kölcsön fölvételét nélkülözietlennek tartanám , mert úgy tudom, hogy egy katonai laktanya kiépítését az állam ezelőtt pár évvel javaslatba hozván, annak fölépítésére a képviselet már tért is ajánlott, de az is lehet, hogy a jövő e dolgon másképen fog segíteni, továbbá mivel a város a laktanyának való helyiséget 6 egymásután következő évre már ki is bérletté; leginkább pedig azért, mivel oly idő is jöhet midőn nem lesz annyi katonaság városunkban, hogy a megye tulajdonát képező jelenlegi katonai laktanyán kívül több épület is szükségeltessék. Egyátalában nem látom be tehát szükségességét annak, hogy oly dolgok miatt legyen adóssá a város, és oly dolgok építkezésére vegyen kölcsönt, melyeknek sziégessége nem oly égető kérdés. Sokkal égetőbb kérdés ennél a városháza, a város kertjében a városgazda-lak és a bikaistáló kiépítése, mely utóbbit a képviselet egy időben már el is htározta. Én tehát a kaszárnya építésére javaslatba hozott 10,000 írtét teljesen tört el,véleményezem s helyette a városháza és a város kertjében szükséges épület kiépítésére, az egy időben kimutatott terv szerint, de a mai időben olcsóbban eszközölhető építkezésre, 13,000 frt összeget látnék szükségesnek megszavazni. Javaslatom e következőkkel indokolom: Városunk közháza a korral haladt igényeknek nemcsak hogy nem felel meg, sőt hivatalos helyiségeit sem képes teljesen befogadni és innen származik azután az, hogy úgy a városi számvevő mint az ügyészek ,a város polgárait, az árvákat, de magát a város vagyonát érdeklő értékes iratokat helyszűke miatt feldolgozás végett magán lakásaikon tartják, melyből egy történhető tüzeset alkalmával mily óriási kár háramolhatik, úgy az egyesek, mint a város összes lakosaira, — majdnem kiszámithatlan. De ennél ne álljunk meg, hanem haladjunk tovább, tekintsük a rkapitányi hivatalt, nem lealacsonyító helyzet-e az, midőn egy előszoba hiányában, a legtisztességesebb polgár a behajtott csavargók és tolonczok között kénytelen órákon át kin a folyosón pláne télen át a legnagyobb hidegben várakozni ? Nézzük a jegyzői hivatalt, hol hivatalnokaink és írnokaink térszűke miatt sokszor fel vannak munkáikban tartóztatva. Börtöneinkhez hasonlót még Cayenneban sem találhatni, hol 3 négyszögöl területen 8—10 ember bespékeltetik, sőt itt sokszor az is megtörténik, hogy helyszűke miatt a vizsgálati fogság alatt álló, vagy a rakonczátlan nyegleség végett bekísért fiatalok egész éjen át a csavargók és tolonczokkal vannak elszállásolva, holott a törvény, a börtönök tisztán tartását szigorúan elrendeli. De tekintsük magát gyűléstermünket: nem a legegészségtelenebb pláne nyári meleg napokon, midőn a képviselők érdekesebb dolgok elintézésére nagy számmal jelennek meg ? Ezek, és még számtalan dolgok — a bikaistálóról és tettmezejéről nem is akarok szólani — égetően követelik, hogy a városháza s vele együtt a város kertjében szükséges épületek kiépíttessenek. E befektetés azonban magamagát fizetné ki, melynek bizonyítására egy számítást mutatok be. Ha a városháza kiépül, úgy a kapu alatti utczára néző 4 kis szoba, mely utóbbi időben a posta- és állami pénztár hivatal által volt elfoglalva 4 kis bolttá átalakítható, melyért évenkint kapna a város a 200 .............................................. 800 frt. Megszűnnék a fogyasztási adóhivatal részére bérelt lakás fizetése, mely tesz, 300 „ A számvevő évi lakbére sem lenne kiadás s így itt is megtakarítanánk. . . 80 „ Összesen: 1180 frtot jövedelmezne. Miután a városháza 13 ezer forinttal hihetőleg kiépíthető, melynek 7*A-tóli évi törlesztése csak 910 forint, a bevétellel a kiadás a legroszabb esetben is, dúsan fedezhető. Beszámítva mindazon előnyöket, melyeket a város közházánál a tűz elleni védelem nyújt, még azon előnyben is részesülünk, hogy a törlesztési idő lejártával egy szép, egészséges és a kívánalmaknak megfelelő városházunk lesz. Úgy hiszem ez indoklásommal eléggé bemutattam, hogy míg kaszárnya fölépítésén nincs, addig a városháza kiépítésére — ia már kölcsönt veszünk — elkerülhetően szükségünk van !) A javaslatban továbbá az áll,hogy a 100000