Gyöngyös, 1875 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1875-05-30 / 22. szám

IT. Molyán. 1815. VÍ V­­ 00 ÍV óó­ra TÁRSADALMI, GAZDÁSZATI, SZÉPIRODALMI HETILAP. Ejöigös, májis 30 Hirdetési díjak: Minden hasálozott petitsorhely után 6 k.. jNyilt térben­ egy petitsorhely sira. SÓ ki’. Kéziratok vissza nem küldetnek-Hivatalos hirdetések egyszeri hirdetésnél 1 frt . Kincstári illeték fejében 30 lír. előre fizetendő. Előfizetési árak:­­ Egész évre fi ért — Fél évre . . 8 frt — Év negyedre 1 frt 50. Eftyeg­yxu­m ára: IS lír. Előfizetés, levelezés és minden, a laj. szellemi ré­szét illető küldemény, kiadó-hivatalunkba uta­sítandó. Kérmentetlen leveleket csak ismert ke­zektől fogadunk el. m rcra a­­ jr ■ mm wfe Megjelenik minden vasárnap. ABpasii* mmmi a gyöngyös városi pénzügyi és s­azdászati szakosztálya által javaslatba hozott­ 1 -10 ezer fit kölcsönre. Lapunk múlt számában városunk pénzügyi és gazdászati szakosztályának, a 100 ezer frt kölcsön fölvételére vonatkozó javaslatát midőn közzétet­tem, egyszersmind felhívtam városunk lelkes és az ily dolgokhoz értő lakosait, hogy e városunkat ki­válóan érdeklő dologhoz hozzászólni szíveskedje­nek. Miután ezideig sehonnét semmi munka vagy a nézetkifejtés közzététel végett nem érkezett, úgy is mint városi képviselő, de úgyis mint szer­kesztő, kötelességemnek ismer­em e fontos do­loghoz hozzászólva, nézetemnek kifejezést adni. Az adósság­csinálás könnyű mesterség pláne ott, hol kellő hypotheca van, de annak visszafi­zetése rendesen nehézségekbe szokott ütközni. Ez­­okból kiindulva többen anélkül, hogy a dolog­hoz hozzá­szólnának, a kölcsön fölvételét szükségtelennek és káros kihatású­nak nyilvánítják. Hogy e valóban komoly ügyről elég könnyű­séggel és könnyen felfoghatóan tegyem megjegyzé­seimet, leghelyesebbnek látom ha tár­gyilagosan hozzá­szólva, e következőképen 5 részre osztva egyenként mondom el nézetemet, u. m. 1- ör Elkerül­hetően szükséges-e a kölcsön fölvétele ? 2- or Ha a kölcsön felvétele elkerülhetlen szükség, mily összeg vétessék föl ? 3- at Nyer­ünk-e, avagy vesztünk a kölcsön felvételével ? 4- et Mikép fedeztessék a kölcsönnek tőke és kamat törlesztése ? és végül 5- öt mik­ épen kezeltessék a felvett kölcsön összeg ? Azt hiszem, hogy­ ha ez 5 pontban foglalt kér­­désekr­e kimerítően válaszolok, a kölcsönügy kérdése meg lesz világítva annyira, hogy azt min­denki átérti és észrevételeit megteheti. Az első kérdésre, azzal válaszolok, hogy: a kölcsön fölvétele elkerülhetlen, m­e­­lyet a következőkép igazolok: u. m. aj A város a helybeli két pénzintézetnek 33,769 frt 47 krral tartozik,— mely eredetijében a kamatok tőkésítésével szaporodott, — s mely összeg után a terhes l­'A-tóli kamat fi­zettetik anélkül, hogy a tőke törlesz­tetnék. Ily kamatok fizetése mellett mit remélhetünk pláne akkor, midőn a kamatok fizetésére sem va­gyunk képesek ? — Egyedül azt, hogy az idő lassú folyásával pár évtized alatt annyira kinövi magát, hogy utódaink méltó fájdalmára, legszebb vagyo­nától fosztatik meg városunk. A két pénzintézet kielégítése tehát oly el­­odázhatlan dolog, melyet minden józan gondolko­dó ember az első pillanatra belát. Ha beismerjük, hogy a két pénzintézetet kielégí­tenünk elodázhatlan,s mivel anak teljesítésére pénz­alappal nem rendelkezünk, két út van,melyek kö­zül egyiket választanunk kell: vagy megválni a vá­rosnak valamely birtokától és annak árából kifizet­ni tartozását, vagy pedig olcsó kölcsönhöz folya­modni. De miután a birtok eladása nemcsak nagy könnyelműségre mutatna odáig míg a dolgon más­kép segiteni lehet, ez úgy a jelenben, mint a kö­zel­jövőben sem lehetne helyes terv, mivel az utób­bi szomorú évek időjárásai a földbirtok értékét teljesen alászálli­ák. Ha tehát a dolgon igy nem se­gíthetünk, úgy a másikhoz, de oly kölcsönhöz kell folyamodnunk melyet a felveendő kölcsön 32 — 34 éven át 7%-tóli kamattal, letörleszthetünk. Azt hiszem eddigi érveimmel kétségbe­­vonhatlanul bizonyitom a kölcsön fölvétel szüksé­gességét. Sokkal elágazóbbak a fogalmak a felveendő kölcsön mennyiségéről, melyről a következőkép gondolkodom, u. m . a) A két pénzintézet követelésének lefizetésére felveendő.................................. 33,769 frt 47 kr. b) A városi árvapénztárából kölcsön vett ös­­szeg visszafizetése szintén elodázhatlan, melyet a megye is csak akkép engedett kölcsön venni, hogy a legelső befolyó jövedelemből okvetlenül vissza­fizettessék. Elég hiba, hogy eddig nem teljesít­­tetett, de most a jelen körülmények között midőn úgy a hivatalnokok, mint a tanítók hónapok óta nem kapják fizetéseiket, annál kevésbé lehet gon­dolni arra, hogy ezen összeg máskép, mint kölcsön által fedeztessék : erre felveendő tehát a javaslatba hozott.............................k ... . 5000 frt. c) A pénzügyi és gazdászati szakosztály véle­ményének 4-ik pontjában az inségeskölcsön vissza­fizetése is javasol­tatik, holott ennek visszafizetése nem oly égető kérdés, mivel öt éven át törlesztendő. De ennek visszafizetését az észszerí­ség parancsolja, mert míg a felveendő kölcsönnél évenként 7 */• ■ tóli­­val a tőke is törlesztetik, addig ezen összeg öt évi törlesztéssel sokkal többe jön. De leginkább mégis azért volna kívánatos ez összeg visszfizetése, hogy a város apró adóságaitól megtisztulva, egyedül a kölcsönvett összeg törlesztésére fordíthatná min­den figyelmét. d) a javaslatba hozott gymnasium kiépítése va­lóban elkerülhetlen, mivel elhanyagoltságát tekint­ve gondviselésszerűnek mondható az, hogy eddig semmi szerencsétlenség nem történt. Különben is a gymnasium kijavítása — dac­ára hogy a ministe­­rium már többször szigorúan meghagyta — azon okból nem eszközöltetett, mivel a város a kölcsön fölvételével foglalkozván, az iskola kiépítését is javaslatba hozta. Az iskolák kiépítését követeli továbbá az is, hogy jelenleg több iskolák magány házaknál kel­lemetlen szűk helyen vannak kihelyezve s a lehető legroszabbul fölszerelve; mindezek daczára a he­lyiségekért még­is oly összeg fizettetik, melyhez ha hozzá számítjuk az építés által nyerendő bolt- és raktár­helyiségek után befolyó jövedelmet, az építésre fordított összeg 7 %-tóli törlesztését hiá­ny­­talanúl fedezendi, s igy nemcsak az iskolák elhelyezésének kérdéséből származott keserűsé­­geknek vetünk véget midőn az iskolákat kényel­mes helyen a kívánalomnak megfelelőkig elhelyez­ve rendezzük be,sőt a törlesztési határidő lejártával a szépen fölépített iskola a város birtokában marad anélkül, hogy évi kiadása többe kerülne, mint jelen évben. Hogy pedig ily befektetéstől a t. képviselet még akkor sem rettenne vissza, ha az áldozattal járna, arról teljesen meg vagyok győ­ződve, mivel mindannyian átértjük, hogy az iskola­ügy fejlesztésére fektetett kiadások dúsan hozzák meg kamataikat, m­ert úgy egyesek, vala­mint a nemzet társadalmi jólétét egye­­dül és első­sorban a nép­nevelés képe­zi. E szerint a gymnasium kiépítésére kimutatott összeg fölveendő.................................. 25,000 frt. e) A szakosztályi véleményben foglalt kato­nai laktanya kiépítését nem látom oly­annyira égető kérdésnek, hogy erre nézve a kölcsön fölvé­telét nélkülözi­etlennek tartanám , mert úgy tudom, hogy egy katonai laktanya kiépítését az állam eze­lőtt pár évvel javaslatba hozván, annak fölépíté­sére a­­ képviselet már tért is ajánlott, de az is le­het, hogy a jövő e dolgon másképen fog segíteni, to­vábbá mivel a város a laktanyának való helyiséget 6 egymásután következő évre már ki is bérletté; legin­kább pedig azért, mivel oly idő is jöhet midőn nem lesz annyi katonaság városunkban, hogy a megye tulajdonát képező jelenlegi katonai laktanyán kí­vül több épület is szükségeltessék. Egyátalában nem látom be tehát szükségességét annak, hogy oly dol­gok m­­ia­tt legyen adóssá a vár­os, és oly dolgok építkezésére vegyen köl­csönt, melyeknek szi­égessége nem oly égető kérdés. Sokkal égetőbb kérdés ennél a városháza, a város kertjében a városgazda-lak és a bikaistáló kiépítése, mely utóbbit a képviselet egy időben már el is h­­­­tározta.­­ Én tehát a­ kaszárnya építésére javaslatba hozott 10,000 írtét teljesen tört el,véleményezem s helyette a városháza és a város­ kertjében szük­séges épület kiépítésére, az egy időben kimutatott terv szerint, de a mai időben olcsóbban eszközölhe­tő építkezésre, 13,000 frt összeget látnék szüksé­gesnek megszavazni. Javaslatom e következőkkel indokolom: Városunk közháza a korral haladt igények­nek nemcsak hogy nem felel meg, sőt hivatalos helyiségeit sem képes teljesen befogadni és innen származik azután az, hogy úgy a városi számve­vő mint az ügyészek ,a város polgárait, az árvákat, de magát a város vagyonát érdeklő értékes iratokat helyszűke miatt feldolgozás végett ma­gán lakásaikon tartják, melyből egy történhető tüzeset alkalmával mily óriási kár háramolhatik, úgy az egyesek, mint a város összes lakosaira, — majdnem kiszámithatlan. De ennél ne álljunk meg, hanem haladjunk tovább, tekintsük a rkapitányi hivatalt, nem le­alacsonyító­ helyzet-e az, midőn egy előszoba hiá­nyában, a legtisztességesebb polgár a behajtott csavargók és tolonczok között kénytelen órákon át kin a folyosón pláne télen át a legnagyobb hi­degben várakozni ? Nézzük a jegyzői hivatalt, hol hivatalnokaink és írnokaink térszűke miatt sok­szor fel vannak munkáikban tartóztatva. Bör­töneinkhez hasonlót még Cayenneban sem ta­lálhatni, hol 3 négyszög­öl területen 8—10 ember bespékeltetik, sőt itt sokszor az is megtörténik, hogy helyszűke miatt a vizsgálati fogság alatt álló, vagy a rakonczátlan nyegleség végett bekísért fia­talok egész éjen át a csavargók­ és tolonczokkal vannak elszállásolva, holott a törvény, a börtönök tisztán tartását szigorúan elrendeli. De tekintsük magát gyűlés­termünket: nem a legegészségtele­nebb pláne nyári meleg napokon, midőn a kép­viselők érdekesebb dolgok elintézésére nagy szám­mal jelennek meg ? Ezek, és még számtalan dolgok — a bikaistálóról és tettmezejéről nem is akarok szólani — égetően követelik, hogy a vá­rosháza s vele együtt a város kertjében szükséges épületek kiépíttessenek. E befektetés azonban maga­magát fizetné ki, melynek bizonyítására egy számítást mutatok be. Ha a városháza kiépül, úgy a kapu alatti ut­­czára néző 4 kis szoba, mely utóbbi időben a posta- és állami pénztár­ hivatal által volt elfoglalva 4 kis bolttá átalakítható, melyért évenkint kapna a város a 200 .............................................. 800 frt. Megszűnnék a fogyasztási adóhivatal ré­szére bérelt lakás fizetése, mely tesz, 300 „ A számvevő évi lakbére sem lenne kia­dás s így itt is megtakarítanánk. . . 80 „ Összesen: 1180 frtot jövedelmezne. Miután a városháza 13 ezer forinttal hihetőleg kiépíthető, melynek 7*A-tóli évi törlesz­tése csak 910 forint, a bevétellel a kiadás a legro­­szabb esetben is, dúsan fedezhető. Beszámítva mindazon előnyöket, melyeket a város közházá­nál a tűz elleni védelem nyújt, még azon előny­ben is részesülünk, hogy a törlesztési idő lejár­tával egy szép, egészséges és a kívánalmaknak megfelelő vár­osházunk lesz. Úgy hiszem ez indoklásommal eléggé bemu­tattam, hogy míg kaszárnya fölépítésé­­n nincs, addig a városháza kiépítésére — i­a már kölcsönt veszünk — elker­ülhetően szükségünk van !) A javaslatban továbbá az áll,hogy a 100000

Next