Gyöngyös, 1877 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1877-04-08 / 14. szám
tesztéire 7 ° „-túlival számítva 4200 frt; 34. A gymnasiumi igazgatóinak előre nem látható kisebb kiadások fedezésére számadás kötelezettsége mellett kiadatik 80 frt.; 35. A gazdátlan és kóborló ebek összefogdosására felállított perémek lakbére 60 frt; 36. Hivatalos megyei körözvényi lapokért fizettetik le frt; összesen 74354 frt 44 kr. Reddkivüli kiadások: 1. Utazási költség s napidijakban felvétetik 500 frt; 2. A várost terhelő s a lejtár 1. 2, 4,6, 7,8, 10, 11, 14. 15 és 14 ‘tételszámai alatt felvett tartozási tőkék után járó kamatok törlesztésére fordittatik a csatolt kimutatás szerint 341 frt 32 kr; 3 A városnak dolgozó különféle mesteremberek számlájuk kielégítésére felvétetik 3000 frt; 4. Előre nem látható költségek fedezésére fölvétetik 5000 frt; 5. A gymnasiumi tanszertár szaporítására szükséges eszközök beszerzésére fölvétetik 104 frt; 6. A „Gyöngyös“ hetilapnak a város érdekében előforduló közlemények közléséért fizettetik évi átalánykép 150 frt; 7. Szerb-tövis kiirtására használandó napszámosok kifizetése igényel 50 frt; 8. Az 1875. XXXII. t. c. értelmében a tanítói nyugdíj alap javára 16 tanító után fejenként fizet a város 12 frtot, mely összesen tesz 102 frt; 9. Az Encs pusztán építendő cselédház körül a mellékelt költségvetés szerint 875 frt 61 kr; 10. A paroddá melléképületének átalakítása körül a csatolt költségelőirányzat szerint 593 frt 61 kr; 11. Szt. Orbán melletti nagy patak véd partjának elkészítése kerül 220 frt; 12. Az apácák iskola épülete tetejének egy része bádoggal lesz beborítandó, mely körül 250 frt; 33. A nagy templomi toronyóra árának végkielégítésére szükségeltetik 239 frt 55 kr; 14. Három végrehajtónak fejenként 500 frtjával 3500 frt; 15. Ugyanazok mellett alkalmazott 6 becslének napidíjaira 1200 frt; 16. A katasteri telekkönyv újbóli elkészítéséért az ügyvezető díjába járó 900 frtból ez ideig kifizetve lévén már 643 frt 40 kr, a még hiányzó összeg felvétetik 256 frt 60 kr; 17. Az újvárosban építendő kocsival átjárható hid elkészítéséért felvétetik 470 frt; 18. A télen elkészítve lévő fény utcai és a télen elkészítve levő beneutcai járda elkészítéséhez szükségeltetik 1 ®00 frt; 19. Gyöngyös városa a szt. Orbán templomnak adósa lévén 1680 frttal, ezen összeg visszafizetendő lesz 1680 frt.; 20. A Rhédei-féle malomnál a kis patak kieresctő zúgójának helyreigazítására költség számítás szerint felvétetik 10 zárt 40 kr; 21. A mimos utcán Borhy Ferenc háza előtt ta kispatak meder rész karban levő falazatának kiegészítésére szükségeltetni fog, a csatolt költség számítás szerint 196 frt 40 kr; 22. A farkasmályi úthoz vezető hid kiépítési 240 frt; összesen 93041 frt 13 kr. E szerint az 1877. évi hiány, mely pótadúrai fedenendü tesz 3454 frt 65 kr. Gyöngyös -város házi pénztárának március havi forgalmi kimutatása. Bevétel: 1. Föld haszonbérekből 267 frt 4.7 kr; 2. Különféle haszonbérletekből 119 frt 50 kr; 3. Erdei jövedelemből 371 frt; 4. Városi pót- és 5’/-»-téli iskolaa dókból 730 frt 89*/1* kr; 5. Közvetett adó ingatlan vételek után 32 frt 19 kr; t1. Tandíjakból 6 frt 60 kr; 7. Települési díjakból 26 frt 25 kr; 8.Végrehajtási díjból 39 frt 40 kr; 9. Örökváltsági tőkékből 82 frt 89 kr ; 10. Örökváltsági kamatokból 492 frt 84 kr; 11. Örökváltsági kezelésből 30 frt 68 kr; 12. Különféle bevételekből 24 frt 36 kr; 13. Régi földhaszonbérletből 5 frt; 14. Letiltott tiszti fizetésekből 63 frt; 15. Házilag kezelt helypénzszedési jogból 464 frt 36 kr; 16. Ipar birságból 50 frt; 17. Mértékek hitelesítéséből 349 frt 09 kr; 18. 1876/7 évre kivetett éjjeli őrdíjból 131 frt 44 kr; 19. Szegényalapra befolyt jövedelemből 2 frt; 20. Dologház alapra 5 frt 14 kr ; 21, 5%-tóli talpalóból 48 frt 81 kr; 22. Kölcsön adott összeg megtérítéséből 100 frt; 23. Alapítványi kamatokból 160 frt; 24. Bérlők által megtérített kincs, adóból 15 frt 10 kr ; 25. Szt. Bertalan templom alapítványából 137 frt 38 kr; 26. Szt. Erzsébet (Férfi ispotály) 246 frt 13 kr; 27. Kálvária 26 frt 50 kr; 28. Szt.Orbán 9 frt 13 kr; 29. Szt. Kereszt, alapítványból — — 30. Múlt havi összes pénzmaradvány 3384 frt 55,0,skr. összesen : 7174 frt 714,2 kr; Kiadás: 1. Tisztviselők és tanárok fizetésére 1995 frt 09 kr; 2. Szolgák évi járulékaira 469 frt 15 V12 kr ; 3. Irodai eszközökre 2 frt 66 kr; 4. Utcák tisztítására 18 frt 65 kr; 5. Utcai lámpák világítására 211 frt 20; 6. Napidíjakra 16 frt; 7. Mesterember- és kereskedői számlákra 143 frt 42 kr; 8. Előre nem látható apróbb kiadásokra 91 frt 78]S kr; 9. Ügyvédi előlegekre 10 frt 65 kr; 10. Letiltva lévő tiszti fizetés kifizetésére 115 frt; 11. Iparbírság 50 frt; 12. Lakbérekre 300 frt; 13. Lábas jószágok takarmányozására 29 frt 07 kr; 14. Mérték-hitelesítő hivatal különféle kiadásaira 163 frt 49 kr; 15. Tűzifa ölbe vágására 99 frt 25 kr; 16. Cselédek évi ruházatára 110 frt 36*/19 ü. 17. Szegényalapból tett segélyezésekre 9 frt 10 kr; 18. Dologház alapra (miután gyümölcsözés végett a helyb. takarékpénztárba lett elhelyezve) 5 frt 14 kr; 19. Hivatalos helyiségek világítására 28 frt 29 kr.; 20. Szt.Bertalan templom alapítványára 43 frt 27 ° jr,s kr; 21. Szt. Erzsébet 53 frt 70 kr; 22. Szt. Orbán 24 frt 18 kr; 23. Kálvária 2 frt; 24. Házi pénztár maradványa készpénzben 2157 frt 16 kr; 25. Szt. Bert, alapítvány készpénz maradványa 104 frt 07 V 1 kr; 26. Szt. Erzsébet 488 frt 08 kr ; 27. Kálvária 225 frt 02., kr; 28. Szt. Kereszt 139 frt 19 kr;19. Szt. Orbán templom adós a házi pénztárnak 68 frt 52 kr; Összesen : 7174 frt 71 kr. Kelt Gyöngyösön, 1877. martius hó 31-én. Schröder Lajos Rhédey István v.-könyvvivő. - v.-házi pénztárnok. A talaj tevékenysége: Az állati és növényi eredetű anyagok vagyis trágya nemek gyorsabb vagy lassúbb korhadása, a talaj alkatrészei szerint változik, s így a különböző alkotású talajokban a trágya is különböző időközökben végzi átváltozását, vegyi felbomlását. Gyors lefolyású korhadást tapasztalunk a homokban, lassú menetű az agyagtalajban. Okát keresve azt találjuk, hogy a bontok szemcsék minden összefüggés és tapadás nélkül laza helyzetüknél fogva a község melegét és elenyét akadálytalanul bocsátják be, s igy a meleg-éleny, víz vagybontó erejével a legrövidebb idő alatt mintegy megemészti a talaj S35.TVCS részeit. A mint tehát valamely talaj több kevesebb homokot, vagy több kevesebb agyagot tartalmaz, a szerint illetőleg működése szerint kapja elnevezését és pedig tevékeny vagy heves, kevésbé tevékeny, test vagy hideg talaj. E tekintetben az agyag és homok keverék mérvadó. Tartalmaz ezenkívül a talaj meszet és korhanyt. A kötött agyagot tevékenységre serkenti a mésztartalom, mert a mész lazítja porba nyitja a talajt, tehát a község befolyásainak mintegy feltárja, továbbá sietteti a szerves anyagok korhadását, mi által ismét a talaj melegsége fokozódik. Televény, karhang, istállói és szalmás trágyanemek szívós agyag táljra hordva nemcsak meglazítják azt, hanem e trágya anyagoknak bekövetkezendő felbomlása mintegy felmelegíti, s így a mész-, állati- és növényi anyagokból származott trágyák nem csak anyagtartalmuknál fogva gazdagítják a szívós hideg agyagtalajokat, hanem minden vegyi folyamnál jelentkező hóképződés fel is melegíti, szárítja és a község előtt feltárja. A talaj hevességének vagy hidegségének természetes következése a növényzet gyorsabb vagy lasabb fejlődése. Homok talajon vetéseink gyorsabban fejlődnek és előbb érnek, mint a hidegebb agyagban. Itt is a közép vagy kevésbé tevékeny talajok legsikeresebb eredményre vezetnek. Minden körülmények között a víz az egyedüli anyag, mely a talaj hevességét mérsékli. Esős időben a homoktalaj ugyanazon tevékenységet követheti, mint száraz időjárásban az agyagtalaj. Éjszaknak fekvő hűvösebb homoktalaj ugyanazon hidegségi fokot érheti el, mint a délnek fekvő agyag. Iparkodjunk trágyázás, homok, agyag, mész eltérítése által a talaj tulajdonságait átalakítani, illetőleg hevességét apasztani, vagy hidegségét hevíteni aszerint, amint talajunk természete követeli, természetesen, mindenkor szem előtt tartva, hogy a reá fordított költségek terméstöbblet által megtérüljenek. Ebner Sándor: A történelmi események és az azok fölötti elmélkedés haszna. Azt mondja Kölcsey Ferenc parannesisában : Leonidás csak egy Spártáért, Regulus csak egy Rómáért, Zrínyi csak (Vége.) ■egy Magyarországért halhatott meg. Nem kell erre hosszú bizonyítás: tekints szivedbe, s ott leled meg a tenné i szettől adott tudományt, mely szerzetedet a hazához láncolja.“ Ezen utóbbi szavai igen találunk. Már a kis gyermek szivében beoltva találjuk ezt, ugyanis midőn hell beszélni az ő kedves hazájáról, hallja, hogy mennyit szenvedett,— olyan nagyon sajnálkozik fölötte! Ezen érzelem öntudatlanul lopódzik be kicsiny szivébe s némileg már a természettől adatik, de azért mégis csak kar szer etetnek nevezzük azt. Ugyancsak Kölcsey int bennünk t igy: „Szeresd a hazát! Boldog a szesz, ha a férfikor napjaiban e szavakat úgy fogod érthetni, amint kell“ ! Valóban a gyermeknél még csak vonzódás az, mi később szeretetté növi ki magát. Ha a történelmet később tanulmányozni fogja, azon sok követendő példa, melyet ott talál, mely fölött elmélkedik és melyet szivébe vés, fokozatosan fogja növelni benne azt, s akkor bármily áldozatot kicsinynek néz, oda veti vagyonát, boldogságait és életét a haza karjai közé. Nem tartom fölöslegesnek, miszerint néhány példát felhozzak, melyek állításomra fényt vetnek. Nézzük Leonidást, midőn 300 bajnokával megesküszik a halhatatlan istenekre, hogy az ellen csak holttesteiken mehet át. Gyújtsuk meg a kegyelet szövétnekét s zarándokoljunk sírjához, melyet egy nemzet Indája emelt neki; nem magasztosúl-e föl keblünk, ha olvassuk egyszerű sirhantjükön e föliratot: „Vándor add tudtára a spártaiaknak, hogy szent törvényeinek engedelmeskedve e helyen estünk a hazáért“! És én meg vagyok győződve, hogy ezt egyrészt a hasonló példák fölötti elmélkedés eredményezte. Bizonyára a mi halhatatlan Zrínyi Miklósunk is olvashatta a történelmet, hogy második thermopilei hősként a várat utolsó szivdobbanásáig védelmező. Vagy említsem-e a hős Dobót s vele a bátor egri nőket? Emlitsem-e Nyáry Lőrincet, Kemény Simont, Dugovics Titust ? és a bátor önfeláldozás számtalan példáit ? ... Dicső Hunyad fia Mátyás, a római történelmet, s különösen Caesar galliai hadjáratát tanulmányozta, s a tanulmány meg is látszott egész jellemén ; ez volt neki a vezércsillag, mely után indulva az egész korszakot bevilágosító szellemének fényével. Sokan őt Caesarhoz hasonlították, de ő ezt tagadta, azt hozván föl indokul, hogy már föllépése is más volt, mert: „Caesart diadalmasan vitték be azz örök városba, engem pedig csak a nép szeretete.“ Új— mint már mondám — a római és görög történelmet szorgalmasan tanulmányozta és valóban kedvenc foglalkozása volt ez. Ezekből merítette többnyire mindazt, ami az ő uralkodását naggyá, korát pedig fényessé tévé. Derzs, később Derzsfy — e család már kihalt — Mátyásnak testőr vezére, nagy kedvence és tántorulhatlan hivő volt. A király ellenségei ezen ifjút akarták megnyerni terveik kivitelére, azonban ebbeli szándékuk meghiúsult, mert sem kérés és rábeszélés, sem fenyegetés által nem bírták rávenni. Ekkor másképen gondolták a célt elérhetőnek. A pártoskodó főurak feje, Vitéz János, római történelmet adott át Derzsnek tanulmányozás végett, azt vélvén, hogy ez majd megdönti. Derzs áttanulta, elmélkedett fölötte — s ekkor még határozottabban visszautaslta őket. (P. Szathmáry Károly: „Magyarország fénykora.“) És csakugyan van-e valami fenségesebb mint a hazaszeretet?. . . Ez, mely nemzetik szabadságát, függetlenségét adja vissza; ez, mely trónbitorló, zsarnok királyokat sújt le a porba, hogy megmutassa, miszerint egy nemzt jóllétével nem lehet, de nem is szabad könnyelműen játszani, mely nélkül nem lenne élet, mely nélkül szivszorongva kellene nézni, mint vonaglik szivébe mártott tőrrel a nemzet. Egy országra nézve az a honszeretet, ami a növénynek lanyha eső és éltető napsugár. Hogy e nélkül el kell veszni s meg kell dőlnie, arra nézve szintén találunk a történelemben számos példát, s hogy ismét a honszeretetből mennyi mindenféle jó tulajdon és erény származik, arról megint a történelem beszélhet. De talán messzire is mentem már. Még rám alkalmazzák Kisfaludy Károly eme szavait: „Hol sokat beszélnek a hazafiúságról, keveset lesznek érette.“ Pedig ettől Isten mentsen! Hiába, a szív mindig csak kedvenc eszméjéhez tér vissza ha elitélik is. De azért még egyszer kimondom azt, mit be is bizonyítani megkísértettem, hogy tanulmányozzuk a történelmet, elemezzük s izelgessük azt vermenyben nem részesülhettem, mégis elvitt ez veszélyre. Elmentem a húsvéti ünnepek és megelőző napok kényelmeit kipihenni, hogy a keddi heverés jobban essék. A hét órára hirdetett esten még 8 órakor is az látszott, hogy néptelen leend, s már-már alászállt a sok és szép remények mérője, midőn mint egy delejütésre jött a közönség, s 8 órára a terem a városi polgárság színével és javával megtelt, kik között vidékről is többen voltak. Az előadások műsorozatát Káplány Antal úr kezdé meg s Petőfinek „Az utolsó alamizsna“ című költeményét gyönyörűen mutatta be. A második volt: „Mikor én színész voltam“ című kedélyes elbeszélés ; irta Vagaszky Kázmér, előadta ugyanaz. Ezen éles humorral irt elbeszélés, melyet írója kedves könnyűséggel adott elő: a közönséget élénk hangulatban tartá. Ezt követte: „A vén cigány“ Kasztovszky Béla úr által bemutatva. Az öltözék s helyes alakítás, már maga megnyerte a közönséget, amiért is a színpadra lépésekor tapssal fogadtatott. Betaláló előadásáért, a kielégített közönség viharos elismerés- és tetszéssel nyilatkozott. titánná a dalárdának egy része a „Szóljatok ti“ című Izsépy Béla által irt lengyelkét dalolta el, melynek eldalolása után lépett föl Weinberger Soma, és Vörösmarty „A túlvilági képek“ című költeményének hatásos elszakadásával bilincselte le a közönség figyelmét. A programmban hirdetett „Lump a törvényszék előtt“ című bohózat, mint a rendező kijelenté : „ a közbejött akadályok miatt elmaradt, holott ezt sokan kíváncsian várták. A csárdás jelenetnek a címe nem volt helyes , mert azon betyárdalok, melyeket Kasztovszky Béla úr oly ritkán hallható magas és csengő hangon mutatott be, teljesen feleslegessé tették a „korcsmár jelenet“ címet. Ez különben nem sokat határoz ; legfőbb az, hogy a gyönyörűen előadott magyar népdalok meglepően hatottak a közönségre. Eme kedélyes pillanatban lépett föl a társkör dalárdájának összes személyzete, és egy jó hanglejtésű helyesen betanult „Magyarország az én házam“ című dalt dalolt el, mellyel az előadások véget értek. Hogy hány tagból áll a dalárda, nem láthattam jól, mivel az összevont színpadra mind nem férvén föl, többen a kulisták mellett álltak, mely dolog a dal összefüggésének — noha itt ez esetnél hiba nem fordult elő — nincs előnyére, sőt hátrányára. Helyesen cselekszik a rendező úr, ha más alkalommal a színpadot kijjebb húzatja. Az előadások végeztével a türelmetlen fiatalság a padokat és széket félrerakva megkezdé a táncot. Eme táncestély sem volt a többihez hasonló szokásos eredetiségektől ment, mert nem tudom kinek agyában szülemlett meg a helyes gondolat, melynek következtében az összes hölgyek pont 12 órakor a melléktermekbe hivattak, s ott mindegyik egy kis üvegecskét kapott szagos vizzel, kik midőn a táncterembe visszajöttek: a táncrendező a szünóra helyett, egy előre nem jelzett nőválaszt-keringőt rendelt, melyet a nők átértve akkép érvényesítenek, hogy akivel táncolni akartak, azt előbb jól meglocsolták. Gondolni lehet, mily mulatságos jeleneteket rögtönzött és tüntetett elő eme találó helyes terv a kivitelben. A víg táncot 12 és fél órakor a harangok tüzet jelző hangja zavarta meg, melyre a zene elhallgatott. De egy fél óra múlva a zene ismét szólt, a terem ismét népes volt s táncolt a fiatalság addig, míg 1 és fél órakor a harangok ismét tüzet jelzettek, a város másik részében. Erre a jelenlevők megrémülve futottak szét, így ért véget a különben minden tekintetben igen jól sikerült estély, mely mint dallam, a kitűzött célra meglehetős szép összeg tiszta jövedelmet adott. Maxi. Áprilisi közmondások. Az áprilisi idő és az asszonyok gondolkozása ingatag. Esős április után száraz junius következik. Hűvös április sok szénával és gabonával jár. Meleg április, hűvös május, esős junius töltött magtárt okoz. Ha áprilisban menydörög, nem kell déltől félni. Minél korábban virágzik a kökény, annál korábban aratunk. Az áprilisi füvet gyakran lecövekeli a május. Szt.-György táján vetett zab sok pelyvát terem. Ha a varjú Szt.-György napkor kilátszik a búzából, akkor nem lesz jó termés. Ha Szt.György nap előtt kuruttyolnak a békák Szt.György után hallgatnak (dér lesz.) Ha ápril utolsó éjjelén esik, termékeny esztendő lesz, de kevés a cseresznye.