Gyöngyszöv, 1973 (1. évfolyam, 1-8. szám)

1973-05-15 / 1. szám

2 GYÖNGYSZÖV Két kitüntetés ш [UNK] [UNK] [UNK]т тт&т [UNK] [UNK] toiVAio sztivcrarm т [UNK]ттй «»«t tut«m ** m­m жл [UNK] [UNK]т [UNK] A belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetést veszi át Szurdi Csernyánszky Tamás igazgatósági elnök. A szövetkezeti mozgalom kiváló meg Magyari Géza­ dolgozója kitüntetést kapta Is­tván minisztertől Vendéglátás, idegenforgalom Nem tekinthetünk el tevé­kenységünk során attól a na­gyon egyszerű, de nagyon fon­tos ténytől, hogy szövetkeze­tünk jelentős idegenforgalmi környezetben fejti ki tevé­kenységét. Ebből a körülmény­ből számos feladat hárul ránk. Mindenek előtt: számolnunk kell azzal, hogy átutazók, üdü­lők és turisták vásárolnak üz­leteinkben, pihennek meg bisztróinkban, ebédelnek vagy vacsoráznak éttermeinkben. Kevesen veszik figyelembe, pedig nagyon fontos: a mi vendégeink egyben a mi pro­pagandistáink is. A legjobb propagandistáink, még külön honoráriumot sem kérnek. Ők viszik el hírünket messze vi­dékekre. Ha elégedetten léptek ki az ajtón, elmondják mások­nak is, hol ihatnak friss mál­nát, jól kezelt bort, melyik ét­teremben érdemes kérniük pél­dául töltött csirkét vagy pacal­pörköltet. De nem rejtik­­ véka alá elé­gedetlenségüket sem, ha erre adtunk nekik okot. Az idegenforgalom tehát nem csupán közvetlen anyagi oldala miatt fontos a számunk­ra. Ezért örvendetes tény, hogy egyre több csoport keresi fel a Szőlőskertet és a Kékes étter­met. Ha most mindezt a tervtelje­sítés szempontjából nézzük, ki­derül, nőtt az ételforgalom, de az italfogyasztás növekedése még mindig fokozottabb. Nem titok, a jó üzletember a vendéget holnap is vissza­várja. Ezért igyekszik a ked­vébe járni: nem sajnál ki sem­mit az ételből, ahogy az ízek összhatására is kényes. Elve az, hogy a vendég érezze otthono­san magát anélkül, hogy bizal­maskodnának vele. Kiderül tehát, hogy eseten­ként minden anyagi befektetés nélkül is lehet forgalmat nö­velni. A vevőkért Minden hivalkodás nélkül el­mondhatjuk, hogy tavaly fo­kozottan törekedtünk a fo­gyasztói igények kielégítésére. Azt szerettük volna elérni, hogy senki se menjen ki üres kézzel, üres kosárral a bol­tunkból. Találja meg azt az árut, amiért betért az üzletbe. Különösen a tartós fogyasz­tási cikkek iránt nőtt meg az érdeklődés, emelkedett ezek vásárlása. A vevők az értéke­sebb, a műszakilag jobb, a na­gyobb teljesítményre képes gyártmányokat keresték és vették meg. A Gyöngyszev Áruház dol­gozói mindent megtettek azért, hogy ruházati áruból, a vegyes iparcikkekből megfelelő vá­laszték kínálja magát. De a mennyiségi keresletet is ki tud­ták elégíteni sokkal nagyobb mértékben, mint korábban. Növeltük a boltok korszerű felszerelését. Ennek nyomán a­‘ hűtést igénylő árukból elegen­dő állt a rendelkezésre, ahogy a kisgépek beállításával a szol­­(Fotó: Fényszöv­­­gáltatást is tudtuk javítani. A „Gyöngyszöv” a községekben A „GYÖNGYSZÖV” Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet működése Gyön­gyös városon kívül hét község­re terjed ki. A központhoz tar­tozó községek, mint helyi szer­vezetek, bizonyos önállósággal dolgoznak. Gyöngyöspata község helyi szervezetében a legnagyobb tagsági érdekeltség van a he­lyi szervek között, hiszen a községben a GYÖNGYSZÖV látja el a lakosság áruellátá­sát, valamint ipari és szolgál­tatói tevékenységet folytat a lakossági érdekeknek megfele­lően. Felkerestük Gulyka Pált, a gyöngyöspatai helyi szervezet intéző bizottságának elnökét, hogy tájékoztatást kérjünk a szövetkezet eredményeiről, tevékenységéről, problémáiról, terveiről. — Elsőnek azt kérdezzük, miben nyilvánul meg a helyi szervezet önállósága, hogyan alakul helyben a vezetés? — A nemrég életbe lépett szövetkezeti törvény tovább növelte a szövetkezetek önálló­ságát, így az ÁFÉSZ-ek ön­állóságát is. Több hatáskör ke­rült le a helyi részközgyűlés­hez. Egyébként a helyi szerve­zetnek héttagú intéző bizott­sága és öt főből álló ellenőrző bizottsága van. Mindkét bi­zottság munkaterv szerit vég­zi munkáját és hozzáteszem, hogy igen aktívan — mondotta Gulyka Pál. A bizottságok munkáját az ügyintéző fogja össze és tart­ja a kapcsolatot a központtal. Ezen kívül a központ részéről egy falufelelős is van, akii rend­szeresen részt vesz a községben a szövetkezet jelentősebb ren­dezvényein, így a kapcsolat ezen keresztül is biztosítva van. — Milyennek ítéli meg az ÁFÉSZ áruellátó tevékenysé­gét? — tesszük fel a következő kérdést az intéző bizottság el­nökének. — Községünkben három élelmiszert árusító üzlet, egy húsbolt és egy iparcikk bolton keresztül biztosítjuk a lakos­ság ellátását. Általánosságban az ellátással elégedett a lakos­ság. Hozzá­teszem, hogy a tő­kehús-ellátás is javult az el­múlt évben, amikor a szövet­kezet Gyöngyös városban üzembe helyezte a húsfeldol­gozó üzemet. Igaz, hogy az el­látási színvonal jelenleg, az is­mert körülmények végett, csökkent. Boltvezetőink több éves gya­korlattal rendelkeznek, így az esetenkénti hiánycikkektől el­tekintve, az ellátás iparcikk vonatkozásában is kielégítő. A boltvezető rugalmasságának köszönhető, hogy az utóbbi időben, az építtetők örömére, cementet­­ is hoz forgalomba. — A lakosság életszínvona­lának fejlődésével együtt jár a lakáskultúra fejlődése is. A la­kosság mind többet fordít lakóháza szépítésére, bútorozá­sára. Hogyan oldják meg bútorvásárlást? — Igaz, hogy helyben bútort nem árusít a szövetkezet, de az ÁFÉSZ gyöngyösi áruházában megvásárolt bútort a szövetke­zet házhoz szállítja, sőt négy­ezer forint feletti vásárlás ese­tén díjtalan a szállítás. Így ez a kérdés véleményünk szerint­ megoldott. — Milyen a község vendég­látóipari ellátottsága? — kér­dezzük a továbbiakban. — Jelenleg a község vendég­látóipari ellátását egy kisven­déglőn keresztül biztosítja a szövetkezet. Egy ilyen nagy lé­lekszámú községben ez nem ki­elégítő. Munkanapon nincs ugyan nagy forgalom az egy­ségben, azonban ünnepen és az ünnepet megelőző napon a forgalom fokozódik. Keressük a megoldást, hogy ezen a hely­zeten javítsunk, és ebben az évben teszünk is jelentősebb intézkedést. A községi tanács részéről az ÁFÉSZ rendelke­zésére bocsátunk egy helyisé­get, melyben presszót rende­zünk be. A helyiségért cserébe a KISZ-szervezetnek klubhe­lyiséget biztosít az ÁFÉSZ igazgatósága. Itt említem meg — mondotta Gulyka Pál —, hogy a kisvendéglő előtti te­rületet rendezni kellene közös összefogással az ÁFÉSZ és a községi tanács részéről. — Milyen a szövetkezet fel­­vásárlási tevékenysége a helyi szervezetnél? — Korábban ez a tevékeny­ség igen jelentős volt a szövet­kezet részéről. A termelőszö­vetkezetek önállóságának nö­velése óta azonban ez a tevé­kenység visszaesett, mivel tsz a saját áruját más módon a igyekszik értékesíteni, mivel ezzel jobb árat ér el, így a szövetkezetünk csak a háztáj termelésből származó csemege­szőlőt és gyümölcsöt vásárolja fel. — Az AFESZ-ek jelentős ipari szolgáltató tevékenységet végeznek. Hogyan alakul ez a tevékenység itt, Gyöngyöspa­tán? — Ipari üzemünk kettő van. Egy daráló és egy s/.''<vízüze­n. Munkájukkal elégedettek va­gyunk, azonban itt is megem­lítem, hogy töb­b üvegre len­ne szükség a szikvízüzemnek ahhoz, hogy az igényeket ün­nepen és lakodalom alkalmá­val ki tudja elégíteni. A szol­gáltatás keretében különböző edények és a lakodalomhoz szükséges kellékek kölcsönzé­sével segítjük a lakosságot. Ezen kívül fűtőolaj, benzin és olaj keveréket biztosítunk a la­kosságnak és egy gázcseretele­pen keresztül a gázellátást biztosítjuk. Ezek a szolgálta­tások jól szolgálják a lakossági igényeket. — Végül arra kérjük Guly­ka Pált, hogy mint a helyi szervezet intéző bizottságának elnöke, tájékoztasson bennün­ket arról, milyen távolabbi terveik vannak a szövetkezeti munkát illetően. — Minden törekvésünk hogy a helyi szervezet dolgozói a meglévő hálózaton keresztül növeljék a lakossági ellátás színvonalát. A helyi szervezet Vezetősége részéről mi arra tö­rekszünk, hogy ehhez a mun­kához a feltételek tovább ja­vuljanak. Ezt segíti elő a már említett presszó üzembehelye­zése, de a IV. ötéves tervi cél­kitűzések között szerepel egy kis ABC-áruház építése is. A szövetkezet vezetősége és a he­lyi vezetők (párt, tanács) kö­zötti jó kapcsolatot biztosíték­nak látjuk arra, hogy ez a ter­vünk is valóra válik és ezzel is tovább javítjuk a tagság és a lakosság ellátását — fejezte be nyilatkozatát Gulyka Pál Patinszki Alajos 1973. május 15. Részközgyűlések előkésztése és tapasztalatai Szövetkezetpolitikánk min­den esztendőben vizsgázik részközgyűléseik megtartásának a idején. Ekkor derül ki, hogyan sikerült olyan áruellátási, ven­déglátói, felvásárlási, szolgálta­tási —• összességében politikai tevékenységet folytatni, mellyel tagságunk megelégedé­sét kiérdemeljük. Szövetkezeti tevékenységünkben rejlő esetle­ges hibákat ilyenkor vehetjük legkönnyebben észre, mert a tagok a kívülállók szemével és nem a szakma sovinizmusával nézik, figyelik és értékelik szö­vetkezeti munkánkat. Az 1973. évi rész­közgyűlések megszervezése, lebonyolítása, valamint a tagság részvétele részközgyűléseken előrehala­dást jelentett szövetkezetünk életében. A részközgyűlések előkészí­tése, lebonyolítása, az új szö­vetkezeti törvény és a szövet­kezet alapszabálya alapján történt. Első lépésként a központi és helyi szervek elemezték irá­nyító és ellenőrző munkájukat. Elkészítették az 1972. évi tevékenység értékelését és az 1973. évi munkatervet, mozgalmi és gazdasági célki­­tűzéseket és a testületi felada­tokat. Az előkészítő munkához tar­tozott a tagsá­ggal való­­ kap­­csolati keresés, amelyet részint a választott vezetőség tagja­in, részben — főleg Gyöngyö­sön — a dolgozóinkon és ügy­intézőn keresztül oldottunk meg. A gazdaságvezetés is részle­tesen elemezte a szövetkezet 1972. évi szövetkezetpolitikai és gazdasági munkáját és megállapította a külső és belső forrású okokat, amelyek pozitív vagy negatív irányban befolyásolták a szö­vetkezet eredményességét. Az 1973. február havi igaz­gatósági ülés részletesen meg­tárgyalta azt a beszámoló je­lentést, amely az 1972. évi in­tézkedési terv végrehajtásáról, valamint az 1973. évre vonat­kozó tervfeladatokról szólt. Ugyanezen az igazgatósági ülésen került megvitatásra a közgyűlések napirendje és idő­pontjainak meghatározása. Az igazgatóság a részközgyűlések számát tizenkilencben, az időpont­ját 1973. február 19. és már­cius 12. közötti időpontban állapította meg. A részközgyűléseket ennek megfelelően bonyolítottuk le. A részközgyűlés minden egyes résztvevőjének eljuttat­tuk az ÁFÉSZ 1972. évről szó­ló, nyomdában elkészített be­számolóját, és az 1973. évre szóló intézkedési tervét, hogy az azokban szereplő számada­tokat otthon is, részletesen is tanulmányozhassák. . Ugyancsak nyomdában elké­szített felhívást csatoltunk a meghívó mellé minden egyes tagnak, amelyben felkértük hogy tegyen eleget szövetkeze­ti tagsági kötelezettségének és vegyen részt a közgyűlésen. Gyöngyös városban postán küldtük, a községekben pedig a helyi vezetőség tagjai sze­mélyesen vitték ki tagjaink­nak a részközgyűlések meghí­vóit. A részközgyűléseken a 6357 tagiból megjelent 3991 szövet­kezeti tag, az alapszabályban is elismert okok miatt igazoltan távol maradt 605, így tehát az igazoltan távol­lévőket is figyelembe véve, a megjelenési arányszám az össz­­szövetkezeti szinten: 69,4 szá­zalék. A részközgyűléseken elhang­zott vitában általában jónak értékelték szövetkezetünk 1972. évi tevékenységét, az elért for­galmi és termelési teljesítése­ket, valamint az elért ered­mény mértékét. A tagság örömmel vette tu­domásul az országos és me­gyei átla­g meghaladó szö­vetkezeti fődést, annak elle­nére, hogy gyors fejlődés miatt, időikos problémák is adódtak. A megdőlt tizenkilenc részküzelésen 88 hozzá­szól hangzott el. A hozzáálások mind szám­ban, minmrtalmukban fejlő­dést múltak az előző évek­hez viszonzva. A hozzászólók már nemek a hiányosságokat sorolták és nemcsak kívánsá­gokat terjsztettek elő, hanem értékeltek nem láttak az ered­ményeket , és a hibák kikü­­szöböl­ésér j­a­vasl­atokat tettek. Nagyon ilyen határozatnak bizonyult igazgatóságnak az az intézkede, hogy elrendelje az élelmisz vásárlásoknak a vásárlási­sszatérítési köny­vecskékbe aló bejegyezhető­­ségét. Ezt problémát nagyon sokan és ők nem minden köz­ségben feltették. Visszatér probléma volt a hozzászólásban az a téma, hogy a gyöngyösi vetőmag szaküzletbe nem mindig meg­felelő válatékú növényvédő szereket lesz kapni. Nagyrédt a Muskátli ven­déglő men­ti szennyvíz­csa­torna aknának problémája képezte kiírás tárgyát. Több hoászólás dicsérőleg szólott a háló­­zatfejleszsről, az új bol­tok üze behelyezéséről. Tapasztaltá a szövetkezeti ta­gok az áruázak áruellátásá­nak javulást is. Többen jvasolták a felvá­sárlási tevéenység fokozását és a felvásrló telepeknek a délutáni időzakban való nyit­­vatartását­­. A részkögyülések hangja jó volt. A részvevők mindenütt fegyelmezeten viselkedtek. A részkögyüléseken az elő­adók régtől megadták a vá­laszt, illetőlg a tájékoztatást. Az intéző­izottságok a helyi kérdésekre ,s problémákra év közben is­olyamatos tájékoz­tatást adna. A községi városi párt-, taná­csi- és érmelőszövetkezeti szervekkel kapcsolatunk jó. Ezt bizonyíja az is, hogy támogatták és segítettek mindenüt a részközgyű­lést szervező munkákat. Az előké­szítő munkában is, a helyi gyű­lések időpontjának megállapí­tásánál is, s lebonyolításban is készséggel álltak rendelkezé­sünkre és tevékenyen vettek részt a részközgyűléseken is. Különösen a Gyöngyösi Vá­rosi Tanács mezőgazdasági osztályát kell megemlítenem, ahol annal ellenére, hogy Gyöngyös városban éppen a részközgyűlések lebonyolítása idején kellett bevezetni az ál­lategészségügyi óvószabály­o­kat, nem gördítettek akadályo­kat a részközgyűlések megtar­tása elé, megfelelő óvórendsza­bályok betartása mellett. A részközgyűléseken előter­jesztett határozati javaslat a szövetkezet 1972. évi munká­jának értékeléséről, az 1973. évi tervfeladatokról, a maga­sabb vezető állásban lévők nyereségjutalom megállapítá­sáról, az alapszabály egyes pont­jainak módosításáról, a fel­ügyelő bizottság jelenté­­téséről, jóváhagyásra került. Ugyancsak jóváhagyták a részközgyűléseken megjelent tagok a szövetkezet nőbizottsá­gának elnökére, titkárára és tagjaira vonatkozó javaslatot. A részközgyűlések a törvé­nyes előírásoknak megfelelően, törvényes módon végezték munkájukat. Mindazok az igaz­gatósági, felügyelő bizottsági és vezetőségi tagok, akik az elő­ző években is és most is láto­gatták a­ részközgyűléseket, megállapíthatták, hogy a rész­­közgyűléseken való részvétel fokozódott. A szövetkezet irán­ti érdeklődés és bizalom nőtt. Cs. T.

Next