Gyöngyszöv, 1973 (1. évfolyam, 1-8. szám)
1973-05-15 / 1. szám
2 GYÖNGYSZÖV Két kitüntetés ш [UNK] [UNK] [UNK]т тт&т [UNK] [UNK] toiVAio sztivcrarm т [UNK]ттй «»«t tut«m ** mm жл [UNK] [UNK]т [UNK] A belkereskedelem kiváló dolgozója kitüntetést veszi át Szurdi Csernyánszky Tamás igazgatósági elnök. A szövetkezeti mozgalom kiváló meg Magyari Géza dolgozója kitüntetést kapta István minisztertől Vendéglátás, idegenforgalom Nem tekinthetünk el tevékenységünk során attól a nagyon egyszerű, de nagyon fontos ténytől, hogy szövetkezetünk jelentős idegenforgalmi környezetben fejti ki tevékenységét. Ebből a körülményből számos feladat hárul ránk. Mindenek előtt: számolnunk kell azzal, hogy átutazók, üdülők és turisták vásárolnak üzleteinkben, pihennek meg bisztróinkban, ebédelnek vagy vacsoráznak éttermeinkben. Kevesen veszik figyelembe, pedig nagyon fontos: a mi vendégeink egyben a mi propagandistáink is. A legjobb propagandistáink, még külön honoráriumot sem kérnek. Ők viszik el hírünket messze vidékekre. Ha elégedetten léptek ki az ajtón, elmondják másoknak is, hol ihatnak friss málnát, jól kezelt bort, melyik étteremben érdemes kérniük például töltött csirkét vagy pacalpörköltet. De nem rejtik véka alá elégedetlenségüket sem, ha erre adtunk nekik okot. Az idegenforgalom tehát nem csupán közvetlen anyagi oldala miatt fontos a számunkra. Ezért örvendetes tény, hogy egyre több csoport keresi fel a Szőlőskertet és a Kékes éttermet. Ha most mindezt a tervteljesítés szempontjából nézzük, kiderül, nőtt az ételforgalom, de az italfogyasztás növekedése még mindig fokozottabb. Nem titok, a jó üzletember a vendéget holnap is visszavárja. Ezért igyekszik a kedvébe járni: nem sajnál ki semmit az ételből, ahogy az ízek összhatására is kényes. Elve az, hogy a vendég érezze otthonosan magát anélkül, hogy bizalmaskodnának vele. Kiderül tehát, hogy esetenként minden anyagi befektetés nélkül is lehet forgalmat növelni. A vevőkért Minden hivalkodás nélkül elmondhatjuk, hogy tavaly fokozottan törekedtünk a fogyasztói igények kielégítésére. Azt szerettük volna elérni, hogy senki se menjen ki üres kézzel, üres kosárral a boltunkból. Találja meg azt az árut, amiért betért az üzletbe. Különösen a tartós fogyasztási cikkek iránt nőtt meg az érdeklődés, emelkedett ezek vásárlása. A vevők az értékesebb, a műszakilag jobb, a nagyobb teljesítményre képes gyártmányokat keresték és vették meg. A Gyöngyszev Áruház dolgozói mindent megtettek azért, hogy ruházati áruból, a vegyes iparcikkekből megfelelő választék kínálja magát. De a mennyiségi keresletet is ki tudták elégíteni sokkal nagyobb mértékben, mint korábban. Növeltük a boltok korszerű felszerelését. Ennek nyomán a‘ hűtést igénylő árukból elegendő állt a rendelkezésre, ahogy a kisgépek beállításával a szol(Fotó: Fényszövgáltatást is tudtuk javítani. A „Gyöngyszöv” a községekben A „GYÖNGYSZÖV” Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet működése Gyöngyös városon kívül hét községre terjed ki. A központhoz tartozó községek, mint helyi szervezetek, bizonyos önállósággal dolgoznak. Gyöngyöspata község helyi szervezetében a legnagyobb tagsági érdekeltség van a helyi szervek között, hiszen a községben a GYÖNGYSZÖV látja el a lakosság áruellátását, valamint ipari és szolgáltatói tevékenységet folytat a lakossági érdekeknek megfelelően. Felkerestük Gulyka Pált, a gyöngyöspatai helyi szervezet intéző bizottságának elnökét, hogy tájékoztatást kérjünk a szövetkezet eredményeiről, tevékenységéről, problémáiról, terveiről. — Elsőnek azt kérdezzük, miben nyilvánul meg a helyi szervezet önállósága, hogyan alakul helyben a vezetés? — A nemrég életbe lépett szövetkezeti törvény tovább növelte a szövetkezetek önállóságát, így az ÁFÉSZ-ek önállóságát is. Több hatáskör került le a helyi részközgyűléshez. Egyébként a helyi szervezetnek héttagú intéző bizottsága és öt főből álló ellenőrző bizottsága van. Mindkét bizottság munkaterv szerit végzi munkáját és hozzáteszem, hogy igen aktívan — mondotta Gulyka Pál. A bizottságok munkáját az ügyintéző fogja össze és tartja a kapcsolatot a központtal. Ezen kívül a központ részéről egy falufelelős is van, akii rendszeresen részt vesz a községben a szövetkezet jelentősebb rendezvényein, így a kapcsolat ezen keresztül is biztosítva van. — Milyennek ítéli meg az ÁFÉSZ áruellátó tevékenységét? — tesszük fel a következő kérdést az intéző bizottság elnökének. — Községünkben három élelmiszert árusító üzlet, egy húsbolt és egy iparcikk bolton keresztül biztosítjuk a lakosság ellátását. Általánosságban az ellátással elégedett a lakosság. Hozzáteszem, hogy a tőkehús-ellátás is javult az elmúlt évben, amikor a szövetkezet Gyöngyös városban üzembe helyezte a húsfeldolgozó üzemet. Igaz, hogy az ellátási színvonal jelenleg, az ismert körülmények végett, csökkent. Boltvezetőink több éves gyakorlattal rendelkeznek, így az esetenkénti hiánycikkektől eltekintve, az ellátás iparcikk vonatkozásában is kielégítő. A boltvezető rugalmasságának köszönhető, hogy az utóbbi időben, az építtetők örömére, cementet is hoz forgalomba. — A lakosság életszínvonalának fejlődésével együtt jár a lakáskultúra fejlődése is. A lakosság mind többet fordít lakóháza szépítésére, bútorozására. Hogyan oldják meg bútorvásárlást? — Igaz, hogy helyben bútort nem árusít a szövetkezet, de az ÁFÉSZ gyöngyösi áruházában megvásárolt bútort a szövetkezet házhoz szállítja, sőt négyezer forint feletti vásárlás esetén díjtalan a szállítás. Így ez a kérdés véleményünk szerint megoldott. — Milyen a község vendéglátóipari ellátottsága? — kérdezzük a továbbiakban. — Jelenleg a község vendéglátóipari ellátását egy kisvendéglőn keresztül biztosítja a szövetkezet. Egy ilyen nagy lélekszámú községben ez nem kielégítő. Munkanapon nincs ugyan nagy forgalom az egységben, azonban ünnepen és az ünnepet megelőző napon a forgalom fokozódik. Keressük a megoldást, hogy ezen a helyzeten javítsunk, és ebben az évben teszünk is jelentősebb intézkedést. A községi tanács részéről az ÁFÉSZ rendelkezésére bocsátunk egy helyiséget, melyben presszót rendezünk be. A helyiségért cserébe a KISZ-szervezetnek klubhelyiséget biztosít az ÁFÉSZ igazgatósága. Itt említem meg — mondotta Gulyka Pál —, hogy a kisvendéglő előtti területet rendezni kellene közös összefogással az ÁFÉSZ és a községi tanács részéről. — Milyen a szövetkezet felvásárlási tevékenysége a helyi szervezetnél? — Korábban ez a tevékenység igen jelentős volt a szövetkezet részéről. A termelőszövetkezetek önállóságának növelése óta azonban ez a tevékenység visszaesett, mivel tsz a saját áruját más módon a igyekszik értékesíteni, mivel ezzel jobb árat ér el, így a szövetkezetünk csak a háztáj termelésből származó csemegeszőlőt és gyümölcsöt vásárolja fel. — Az AFESZ-ek jelentős ipari szolgáltató tevékenységet végeznek. Hogyan alakul ez a tevékenység itt, Gyöngyöspatán? — Ipari üzemünk kettő van. Egy daráló és egy s/.''<vízüzen. Munkájukkal elégedettek vagyunk, azonban itt is megemlítem, hogy több üvegre lenne szükség a szikvízüzemnek ahhoz, hogy az igényeket ünnepen és lakodalom alkalmával ki tudja elégíteni. A szolgáltatás keretében különböző edények és a lakodalomhoz szükséges kellékek kölcsönzésével segítjük a lakosságot. Ezen kívül fűtőolaj, benzin és olaj keveréket biztosítunk a lakosságnak és egy gázcseretelepen keresztül a gázellátást biztosítjuk. Ezek a szolgáltatások jól szolgálják a lakossági igényeket. — Végül arra kérjük Gulyka Pált, hogy mint a helyi szervezet intéző bizottságának elnöke, tájékoztasson bennünket arról, milyen távolabbi terveik vannak a szövetkezeti munkát illetően. — Minden törekvésünk hogy a helyi szervezet dolgozói a meglévő hálózaton keresztül növeljék a lakossági ellátás színvonalát. A helyi szervezet Vezetősége részéről mi arra törekszünk, hogy ehhez a munkához a feltételek tovább javuljanak. Ezt segíti elő a már említett presszó üzembehelyezése, de a IV. ötéves tervi célkitűzések között szerepel egy kis ABC-áruház építése is. A szövetkezet vezetősége és a helyi vezetők (párt, tanács) közötti jó kapcsolatot biztosítéknak látjuk arra, hogy ez a tervünk is valóra válik és ezzel is tovább javítjuk a tagság és a lakosság ellátását — fejezte be nyilatkozatát Gulyka Pál Patinszki Alajos 1973. május 15. Részközgyűlések előkésztése és tapasztalatai Szövetkezetpolitikánk minden esztendőben vizsgázik részközgyűléseik megtartásának a idején. Ekkor derül ki, hogyan sikerült olyan áruellátási, vendéglátói, felvásárlási, szolgáltatási —• összességében politikai tevékenységet folytatni, mellyel tagságunk megelégedését kiérdemeljük. Szövetkezeti tevékenységünkben rejlő esetleges hibákat ilyenkor vehetjük legkönnyebben észre, mert a tagok a kívülállók szemével és nem a szakma sovinizmusával nézik, figyelik és értékelik szövetkezeti munkánkat. Az 1973. évi részközgyűlések megszervezése, lebonyolítása, valamint a tagság részvétele részközgyűléseken előrehaladást jelentett szövetkezetünk életében. A részközgyűlések előkészítése, lebonyolítása, az új szövetkezeti törvény és a szövetkezet alapszabálya alapján történt. Első lépésként a központi és helyi szervek elemezték irányító és ellenőrző munkájukat. Elkészítették az 1972. évi tevékenység értékelését és az 1973. évi munkatervet, mozgalmi és gazdasági célkitűzéseket és a testületi feladatokat. Az előkészítő munkához tartozott a tagsággal való kapcsolati keresés, amelyet részint a választott vezetőség tagjain, részben — főleg Gyöngyösön — a dolgozóinkon és ügyintézőn keresztül oldottunk meg. A gazdaságvezetés is részletesen elemezte a szövetkezet 1972. évi szövetkezetpolitikai és gazdasági munkáját és megállapította a külső és belső forrású okokat, amelyek pozitív vagy negatív irányban befolyásolták a szövetkezet eredményességét. Az 1973. február havi igazgatósági ülés részletesen megtárgyalta azt a beszámoló jelentést, amely az 1972. évi intézkedési terv végrehajtásáról, valamint az 1973. évre vonatkozó tervfeladatokról szólt. Ugyanezen az igazgatósági ülésen került megvitatásra a közgyűlések napirendje és időpontjainak meghatározása. Az igazgatóság a részközgyűlések számát tizenkilencben, az időpontját 1973. február 19. és március 12. közötti időpontban állapította meg. A részközgyűléseket ennek megfelelően bonyolítottuk le. A részközgyűlés minden egyes résztvevőjének eljuttattuk az ÁFÉSZ 1972. évről szóló, nyomdában elkészített beszámolóját, és az 1973. évre szóló intézkedési tervét, hogy az azokban szereplő számadatokat otthon is, részletesen is tanulmányozhassák. . Ugyancsak nyomdában elkészített felhívást csatoltunk a meghívó mellé minden egyes tagnak, amelyben felkértük hogy tegyen eleget szövetkezeti tagsági kötelezettségének és vegyen részt a közgyűlésen. Gyöngyös városban postán küldtük, a községekben pedig a helyi vezetőség tagjai személyesen vitték ki tagjainknak a részközgyűlések meghívóit. A részközgyűléseken a 6357 tagiból megjelent 3991 szövetkezeti tag, az alapszabályban is elismert okok miatt igazoltan távol maradt 605, így tehát az igazoltan távollévőket is figyelembe véve, a megjelenési arányszám az összszövetkezeti szinten: 69,4 százalék. A részközgyűléseken elhangzott vitában általában jónak értékelték szövetkezetünk 1972. évi tevékenységét, az elért forgalmi és termelési teljesítéseket, valamint az elért eredmény mértékét. A tagság örömmel vette tudomásul az országos és megyei átlag meghaladó szövetkezeti fődést, annak ellenére, hogy gyors fejlődés miatt, időikos problémák is adódtak. A megdőlt tizenkilenc részküzelésen 88 hozzászól hangzott el. A hozzáálások mind számban, minmrtalmukban fejlődést múltak az előző évekhez viszonzva. A hozzászólók már nemek a hiányosságokat sorolták és nemcsak kívánságokat terjsztettek elő, hanem értékeltek nem láttak az eredményeket , és a hibák kiküszöbölésér javaslatokat tettek. Nagyon ilyen határozatnak bizonyult igazgatóságnak az az intézkede, hogy elrendelje az élelmisz vásárlásoknak a vásárlásisszatérítési könyvecskékbe aló bejegyezhetőségét. Ezt problémát nagyon sokan és ők nem minden községben feltették. Visszatér probléma volt a hozzászólásban az a téma, hogy a gyöngyösi vetőmag szaküzletbe nem mindig megfelelő válatékú növényvédő szereket lesz kapni. Nagyrédt a Muskátli vendéglő menti szennyvízcsatorna aknának problémája képezte kiírás tárgyát. Több hoászólás dicsérőleg szólott a hálózatfejleszsről, az új boltok üze behelyezéséről. Tapasztaltá a szövetkezeti tagok az áruázak áruellátásának javulást is. Többen jvasolták a felvásárlási tevéenység fokozását és a felvásrló telepeknek a délutáni időzakban való nyitvatartását. A részkögyülések hangja jó volt. A részvevők mindenütt fegyelmezeten viselkedtek. A részkögyüléseken az előadók régtől megadták a választ, illetőlg a tájékoztatást. Az intézőizottságok a helyi kérdésekre ,s problémákra év közben isolyamatos tájékoztatást adna. A községi városi párt-, tanácsi- és érmelőszövetkezeti szervekkel kapcsolatunk jó. Ezt bizonyíja az is, hogy támogatták és segítettek mindenüt a részközgyűlést szervező munkákat. Az előkészítő munkában is, a helyi gyűlések időpontjának megállapításánál is, s lebonyolításban is készséggel álltak rendelkezésünkre és tevékenyen vettek részt a részközgyűléseken is. Különösen a Gyöngyösi Városi Tanács mezőgazdasági osztályát kell megemlítenem, ahol annal ellenére, hogy Gyöngyös városban éppen a részközgyűlések lebonyolítása idején kellett bevezetni az állategészségügyi óvószabályokat, nem gördítettek akadályokat a részközgyűlések megtartása elé, megfelelő óvórendszabályok betartása mellett. A részközgyűléseken előterjesztett határozati javaslat a szövetkezet 1972. évi munkájának értékeléséről, az 1973. évi tervfeladatokról, a magasabb vezető állásban lévők nyereségjutalom megállapításáról, az alapszabály egyes pontjainak módosításáról, a felügyelő bizottság jelentétéséről, jóváhagyásra került. Ugyancsak jóváhagyták a részközgyűléseken megjelent tagok a szövetkezet nőbizottságának elnökére, titkárára és tagjaira vonatkozó javaslatot. A részközgyűlések a törvényes előírásoknak megfelelően, törvényes módon végezték munkájukat. Mindazok az igazgatósági, felügyelő bizottsági és vezetőségi tagok, akik az előző években is és most is látogatták a részközgyűléseket, megállapíthatták, hogy a részközgyűléseken való részvétel fokozódott. A szövetkezet iránti érdeklődés és bizalom nőtt. Cs. T.