Gyöngyszöv, 1976 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-15 / 1. szám
GYÖNGYSZÖV Karácsony vására a Gyöngyszöv Áruházban Áruházunk minden lya őszi csúcsforgalmat osztáért el. Szeptemberben már fokozatosan emelkedett a forgalom. Vásárlóink azzal a jogos feltevéssel jelentkeztek, hogy korábban még nagyobb készletben válogathatnak, mint későbben. Volt ebben egy kis igazság is. A szezon indulását 4 millió forint értékű előre vásárolt őszi-téli áru várta és bővítette a meglevő választékot. Ruházati osztályunk 300 db hazai és import eredetű nemes és műszőrme bundával távolról csalogatta a vásárlókat. Bakfis méretű, modern fazonú és korszerű anyagú kabátból 240 db talált megelégedett gazdára. Gyermekkabátokból 720, kamasz és fiú szövet- és szőrme anyagú kabátból 500 db fogyott el a szezon ideje alatt. Divatosztályunk sohasem bővelkedett ilyen nagy mennyiségű importáruval. Az importáruk egy része tőkés államból származik. A belföldi választék bővítése céljából kormányunk lehetővé teszi, a nyugati államokból is a szükséges ruházati áruk behozatalát. Importunk zömét a KGST-államok árui képviselik: az NDK kötöttáruban, cipőféleségekben, szag konfekcióban, Lengyelorszőrmeáruban, Románia fehérneműben, szőrmeáruban. A Szovjetunió a kereskedelem minden területén versenyképes áruk tömegét szállítja hazánkba. Az áruk bútor, műszaki vagy ruházati osztályunkon egyformán megtalálhatók. A karácsonyi forgalmat, a hagyományossá vált ajándékozási vásárlás is jellemzi. A pár hét alatt eladott ezer pár harisnya és a több háromezer különböző ing is erre utal. Feltűnően nagy volt a kereslet lányka és női fehérneműből. A készlet állta és bírta az igények kielégítését. Ezúttal is voltak hiánycikkek. Többek között a tréningruha majdnem minden fajtája és mérete hiányzott. Nagyon sokat mondott múltról és a jelenről a televízióért várakozók sora. Ki vitathatná, hogy nagy különbség kenyérért vagy televízióért sorban állni. Nem azért kellett sorba állni, mert készülék nem volt, hanem eladó volt kevés, aki a kedves vevővel azonnal foglalkozzon. Játékáruból, sportszerből 1 millió forint értékű fogyott el. Nagyon sok ötletes, szép játék érkezett, de kevés, több kellett volna. Főként az igényes vásárlók közül kellett soknak vétel nélkül távoznia. A korcsolya újból hiánycikk lett. Közel 400 hanglemez jutott a zenét kedvelőknek. Áruházunk vegyes osztályának kiemelkedő eredménye volt az ünnepi kerámiavásár. Jó hírű kül- és belföldi eredetű, ízléses kerámiából 200 ezer forint értékű fogyott. Az ünnep vásárlói hangulata és érdeklődése egyéb tartós iparcikkek iránt is fokozta a keresletet. Ezek között megtalálhattuk a magnót, gáztűzhelyet, centrifugát stb. Minden osztálynak megvolt a maga hajrája. Teljes emberként helyt kellett állni minden dolgozónak. Jutalomképpen az elismerést gondolatban, jelképesen tesszük ünnepi asztalunkra. Szövetkezetünk vezetősége azonban ténylegesen, anyagiakban is kifejezte köszönetét. Megérdemelten várta a kollektíva minden tagja a bővített ünnepet. Leteltével kezdődött az újabb munka, a leltár. S majd kezdődik az ismeretlen új esztendő is, egy év múlva vajon miről beszélhetünk? Minden kedves vásárlónknak boldog új évet kíván a Gyöngyszev Áruház egész kollektívája. B. Gy. Sokan érdeklődtek az iparcikk osztályon a különböző rádiók, tévék és zenegépek iránt. (Fotó: Dózsa Balázs) A kulturális Az új esztendőben is a régi törekvések vezérlik a Városi Művelődési Ház vezetőit, dolgozóit: minél eredményesebben tevékenykedni a lakosságért, a szabad idő hasznos eltöltésének biztosításáért, a közművelődés színvonalának emeléséért, valamint a tartalmas szórakoztatásért. Ezeknek a céloknak a jegyében több, várhatóan magas színvonalú rendezvényt terveztek az év első hónapjára. Bizonyára sokakat érdekel majd a szocialista brigádvezetők klubjának januári programja. A szocialista brigádok tevékenységének értékelése címet viseli az a foglalkozás, aminek időpontja január 14., kezdete pedig délután fél öt. Dr. Mátrai Géza és Váradi Ottó, az Egyesült Izzó dolgozói mondják el tapasztalataikat a témával összefüggésben. Ilyen kérdésekre keresnek választ klubfoglalkozáson, mint: hogyan alakul egy kis közösség szocialista brigáddá; mik szocialista brigád cím elnyerésének kritériumai; rang-e szocialista brigádnak, illetve: szocialista lenni; milyen brigádvezetőnek időközönként ajánlatos a kollektívák tevékenységét értékelni; milyen lehet az értékelés helyes módszere: rangsoroljunk vagy minősítsünk? Miután ez a téma minden működő szocialista brigádot, annak tagjait és vezetőit érdekelheti, a szocialista brinigádvezetők klubja a foglalkozáson szívesen lát mindenkit, akár tagja a klubnak, akár nem. Egészen más természetű program is várja ugyanezen a napon az érdeklődőket. programból Psota Irén önálló estje valószínűleg sokakat késztet arra, hogy színházművészetünknek ezt a sokszínű egyéniségét színpadközelben is láthassák, élvezhessék tehetségének megnyilvánulását. Az előadás este 8 órakor kezdődik. A muzsika barátaira is kellemes szórakozás vár. A hónap vége felé, 26-án este 7 órai kezdettel a Gyöngyösi Városi Kamaraegyüttes lép pódiumra a zeneiskolában. Barokk és klasszikus muzsikát szólaltatnak meg. Az együttes tagjai: Kovács Krisztina (fuvola), Bolyki József (fuvola), Holló Katalin (klarinét), dr. Sóti Lászlóné, mint vendég (mélyhegedű), Farkas Zoltán (zongora) és Wettermann Péter (zongora). Február 2-án a Déryné Színház előadásában Oscar Strauss Varázskeringő című zenés játéka hangzik fel este 7 órai kezdettel. Ismeretterjesztő előadások kerekében folytatódnak azok a diavetítéssel útirajz-beszámolók, egybekötött amelyek Juhász András tolmácsolásában hangzanak el minden hét péntekén, háromnegyed 7 órai kezdettel. Az első alkalommal még a korábbi program utolsó részét ismerhetik meg a hallgatók és nézők: Istambul képei villannak fel a vetítővásznon. Ezután Olaszország következik, azok a városok, amelyek minden turista úticéljai között megtalálhatók, hogy végül az örök városban, Rómában nézzenek szét kalauzuk segítségével. A januári program tehát sokoldalú, vonzó és érdekes. 1976. január 15. й közgazdasági szabályozó rendszer módosítási! I) Az építés-szerelés alágazatba tartozó tervező és beruházási vállalatok jövedelemszabályozási rendszerében az eddigi általánosnál magasabb nyereségadókulcsot — változatlan díjszint mellett — termelési adó jellegű külön elvonással kell felcserélni, vagy a díjszintet kell mérsékelni. Módosítani kell tervezés-fejlesztési és kockázati alap rendszerét, hogy az személyileg is jobban érdekeltté tegyen a hatékony tervmegoldások kialakításában. A beruházások szervezése terén hasonló ösztönzést kell alkalmazni a beruházást lebonyolító vállalatok érdekeltségének fokozására is. J) A szervezési intézetek (58/1970. XII. 30.) PM—Mü. M. számú rendelet jövedelemszabályozási szerinti rendszeréneknél a túlzott továbbfejlesztésijövedelemképződést termelési adó alkalmazásával kell korlátozni. XIV. A TANÁCSOK SZABÁLYOZÁSI, GAZDÁLKODÁSI RENDSZERE Az V. ötéves terv időszakában a tanácsi szabályozás rendszerét alapvetően nem kell változtatni, de egyes területeken — az ötéves terv gazdaságpolitikai elgondolásaival összefüggésben — ki kell igazítani. A tanácsi gazdálkodás területén is fokozottabban kell érvényesíteni a hatékonyság, a súlypontképzés és a takarékosság követelményeit. El kell érni, hogy ezek révén azok az ellátási rendszerek fejlődjenek elsősorban, amelyek mind a központi elgondolások, mind a helyi igények megvalósításában — a társadalompolitikai érdekek alapján — döntő jelentőségűek. 1. A tanácsok költségvetésének és fejlesztési alapjának bevételi forrásait, a részesedés mértékét és az állami hozzájárulás összegét — a tanácsokról szóló 1971. évi I. törvénnyel összhangban — változatlanul öt évre előre, az 1976. évi költségvetésről szóló törvényben kell megállapítani. A tanácsok által igénybe vehető bevételek köre változatlan marad. 2. A tanácsi pénzalapok a központi pénzalap lehetőségeivel összhangban fejlődhetnek. A saját bevételekből származó többletek változatlanul teljes mértékben a tanácsokat illetik meg, a megosztott bevételekből eredő többletekből azonban a részesedést korlátozni kell. Az e forrásokból származó többletek — megyei szinten számított — 106 százalékon felüli részét a következő évi állami hozzájárulás folyósításánál figyelembe kell venni. Ugyanakkor az összbevételi tervüket 96 százalékon alul teljesítő tanácsok pénzeszközeit e mértékig — megyei szinten számítva — a központi költségvetésből ki lehet egészíteni. 3. Az állóeszközök fokozottabb megóvása érdekében a felújítási előirányzatokat — a népgazdaság anyagi lehetőségeihez mérten — növelni kell. — A költségvetési szerveknél ezt a leírási kulcsok változatlanul hagyása mellett magasabb összegű keretkiegészítéssel kell biztosítani. Az állami tulajdonú lakóépületeknél az átlagos állóeszköz-állományt át kell értékelni, és változatlan kulcs alapján, folyó áron kell biztosítani a felújítási pénzeszközöket, emellett fenn kell tartani a keretkiegészítést a differenciálás érdekében. 4. A befejezetlen beruházások állományának csökkentése, valamint a pénzügyi lehetőségek és a kapacitások hatékonyabb területi összehangolása érdekében a helyi tanácsoknak az Országos Takarékpénztárnál lekötött tartós betéteiből megyei kölcsönalapot kell létesíteni. Az így létrejövő megyei alap pénzügyi lehetőségein belül a helyi tanácsok — az Országos Takarékpénztár bankszerű közreműködésével — a fővárosi, megyei tanács illetékes szervétől kölcsönt igényelhetnek. A megyei kölcsönalap mellett fenn kell tartani a hitelpolitikai irányelveken alapuló központi hitelezés lehetőségét is. Ennek során biztosítani kell, hogy az V. ötéves tervidőszak induló és befejező hitelállománya azonos legyen. , 5. A tanácsok és a vállalatok, valamint egyéb szervek gazdasági együttműködésének lehetőségét — a kölcsönös érdekek alapján — továbbra is indokolt fenntartani. Eszközök átadására konkrét megállapodás formájában kerülhet sor. Gyermekjóléti intézmények létesítéséhez való hozzájárulás esetén — ha a vállalat és a tanács ebben megállapodott — a fenntartási költség arányos részét a vállalat jóléti alapjából fedezni köteles. megállapodás hiányában ilyen fenntartási költségek a tanácsot terhelik, de ez nem járhat az állami támogatás növelésével. 1976-tól kezdve a vállalatok és egyéb gazdálkodó szervek a tanácsoknak eszközöket, lakásépítési, közműfejlesztési és gyermekjóléti intézmények, valamint a komplex közművelődési intézmények és a munkástelepüléseken működő művelődési otthonok közös létesítése esetén adhatnak át. Koordinációs tevékenység keretében egyéb átadás közös érdekeltségű és közösen fenntartott létesítmények céljára történhet, termelési és szolgáltatási célt elősegítő beruházásokon kívül. 6. Az V. Ötéves tervben tanácsi vállalatokat megillető támogatások és árkiegészítések egy részét (lakóházjavítási dotáció stb.) a tanácsok költségvetésében kell előirányozni. 7. A IV. ötéves terv végén el kell vonni a tanácsoktól a meg nem valósult célcsoportos beruházások miatt felhalmozódott fenntartási előirányzatok arányos részét és a költségvetésben— céljelleggel engedélyezett — állami hozzájárulás maradványát. 8. A gazdálkodás biztonsága érdekében szükséges, hogy valamennyi tanács növelje tartalékát. A költségvetésnél ennek mértékét az előirányzat 4—5 százalékában indokolt meghatározni. A fejlesztési alapon belül az egyéb állami beruházásoknál, teljes körűen kötelező 20 százalékos tartalék mellett, gazdálkodási tartalékot is kell képezni. 9. 1976. január 1-től az egyéb állami beruházásoknál is át kell térni az utólagos finanszírozási rendszerre. 1975. év végével át kell térni a bevételek pénzforgalmi alapon történő elszámolására. XV. A TERÜLETFEJLESZTÉS SZABÁLYOZÁSA 1. Az V. ötéves tervben egységes központi területfejlesztési alapot kell létrehozni, melynek célja: — a fővárosban az iparkitelepítés elősegítése, — az elmaradott térségek iparfejlesztésének támogatása. 2. A kitelepítést lehetőleg meglevő vidéki üzemek bővítése, komplettírozása útján kell megoldani. Amennyiben a kitelepítést csak új üzemek létesítésével lehet megvalósítani, akkor annak telephelyét elsősorban a központi támogatásra kijelölt területek közül kell kiválasztani. Nem nyújtható támogatás * a) a fővároson belüli, illetőleg b) a főváros napi munkaerővonzási körzetében történő áttelepítésekhez. Nem nyújtható támogatás az olyan áttelepítésekhez sem, amely a településfejlesztés általános érdekeibe ütközik. 3. A településfejlesztési alap felhasználására vonatkozó ötéves és évenkénti javaslatot az építésügyi és városfejlesztési miniszter készíti el, az érdekelt szervek bevonásával. A területfejlesztési alap odaítéléséről az Országos Tervhivatal elnöke, a pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter együttesen dönt. Az alapot az Állami Fejlesztési Bank kezeli. Önmagunk művelésére is tz idők kezdetén A felszabadult Magyarországon 1945 áprilisának végén korántsem még a belpolitikai tisztázódott helyzet. Kialakulóban volt a munkáshatalom, de nem lehetett nélkülözni a korábbi burzsoázia szakértelmét sem. Az állandó forrásban levő, gyorsan alakuló helyzetben nagy felelősséget jelentett egy-egy kollektíva irányítása mind politikai, mind szakmai, vagy gazdasági vonalon. Ilyen nehéz funkciót tölt be a lelkes, fiatal Deák Zoltán, aki a Vas- és Gépgyár üzemi bizottságának a titkára. A gyár munkásai a dúló infláció miatt a bérüket terményben kapják, ám a fizetési napon megérkező vagont feltörték. A munkások közt gyorsan terjed a hír, s az elkeseredett emberek gyűlésre jönnek össze a gyárudvaron és elhatározzák, beszüntetik a termelést. Időben lép közbe Deák Zoli, aki ráveszi az „igazgató urat”, ígérje meg a munkásoknak, hogy a műszak befejezésére megszerzik az ennivalót. Magára vállalja az élelem előteremtését. Ezzel egy időre megnyugtatják az embereket, de az idő délig nagyon rövid. Zoli a szomszéd gyárba megy kölcsönkérni, ahol persze hallani sem akarnak az ajánlatról. Egyik régi pártmunkás barátja segít, s háromnapos határidővel kölcsön kap egy vagon élelmet. Most már az a probléma, ezt miből adja vissza, s honnan szerez a továbbiakban. Úgy döntenek a szomszéd gyár vezetőivel, közvetlen csere útján a parasztoktól szerzik be az ennivalót ... A Hollós Ervin novellája alapján készült film őszinte, tiszta alkotás azokról a nehéz, zavaros időkről, amelyek a felszabadulás után, az újjáépítést megelőzően az országban uralkodtak. Nagyszerű jellemrajzokat kapunk a Cserhalmi György által megformált Deák Zoli és a Horváth Sándortól kapott Nagy Zsiga figurájában. Rényi Tamás rendező értő kézzel bánik ezzel a nehéz témával. Mondanivalóját, egyszerűen, tisztán, számára érthetően, mindenki világosan tárja közönsége elé. Hangulatteremtő ereje, színészmozgatása nagyban hozzájárul a film várható sikeréhez.