Gyöngyszöv, 1978 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1978-01-15 / 1. szám
VILÁG PROLETARIAT EGYESÜLTETEK ! 1978. január 15. tíz évet kezdtünk Már megint elmúlt egy év, pedig mintha csak tegnap kezdtük volna el mondogatni magunkban az akkor még friss időpontot: 1917., az új esztendő éve. És mire megszoktuk volna a számsor végi két hetest egymás után, már tanulhatjuk az újat: 1978, így van ez, a percek jönnek, a percek mennek. Egyszer gyorsabban, ha kellemes körülmények között vagyunk, másszor lassabban, ha valami gond, kellemetlenség nehezíti életünket. De ezeknek a perceknek nemcsak az a tulajdonságuk, hogy elröppennek, hanem az is, hogy soha vissza nem térnek, soha újra át nem élhetjük azokat, megismételhetetlenek, végérvényesen visszahozhatatlanok, tehát minden percnek nagy a jelentősége, ha úgy vesszük. Úgy vesszük? Mindig úgy érezzük, hogy elodázhatatlanul nagy a felelősségünk ezért a mostani, soha vissza nem térő percért? Mi az az egyetlen perc? Mit számít az a kevéske kis időtöredék a nagy időfolyamhoz képest, amely méltóságteljesen hömpölyög tova a történelem széles pártjai között? Így is lehet megítélni az egyetlen perc értékét, de ez a fajta mérce aligha lehet a mi értékmérő eszközünk. Még akkor sem, ha jól tudjuk, hogy a történelmi idő is a percek sokasága és a történelmi események legfőbb résztvevője is az a hétköznapi ember, aki akkor, az események idején fel sem tudja fogni, hogy most történelem zajlik körülötte, most ő is a történelmi események részese, most ő maga is történelmet „csinál”. A mi rövidke perceink a hétköznapi munka időegységeinek felelnek meg. Lehet, hogy ez a megfogalmazás egészen leértékelni látszik a rövidke időegység tartalmát, pedig a valóságban egyáltalán nem ez a jelentősége. A hétköznapi események percei azok a kis téglácskák, amelyekből se épül a nagy ház, a monumentális vagy kevésbé nagyszerű, az ámulatra késztető vagy egyáltalán nem meglepő építmény. És ennek az építménynek olyan elkoptatott neve van, hogy olykor már ki sem akarjuk mondani: az élet az. Sem több, sem kevesebb: az élet, a mi velünk, mindannyiunk élete. Mit érnek tehát ezek a hétköznapi percek? Pénzben kifejezve, egy-egy ember munkája, tevékenysége alapján — talán szóra sem érdemes összeget. De tágítsuk ki egy kicsit a 1itehatárunkat, és vessük össze ’ egy személyre 'jutó 'érti' azzal a forint mennyiséggel, ami reáíl abból, ha az munkahelyen dolgozók tevékenységnek egy-egy percét fogjuk össze, és ennek alapján állapítjuk meg a termelési értőket, a forgalom egészéből rá eső hányadot, az íróaszten mellett eltöltött munkaidő egységnyi értékét. Bizonyára itt is érvényes ezek alapján az a közmondás, amely azt vallja: Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli. Ebből az is kiderül, hogy a perc értéke sem hanyagolható el akkor sem, ha hozzászoktunk a milliókkal és tízmilliókkal való számoláshoz, ha a szövetkezetünk százmilliós értékekkel gazdálkodik. Jó, mondhatja bárki, fogadjuk el ennek a percnek a fontosságát, valljuk mindannyian, csakugyan nagy a jelentősége, ha a tennivalóink összességének szempontjából vizsgáljuk. Azt jelenti most már ez a felfogás, hogy a perc valamiféle mágikus erővel bíró eszköz lenne, ami önmagában is képes minden gondunkon, bajunkon azonnal és hatékonyan segíteni, változtatni? Nem is kell mást tennünk, mint „tisztelni” a percet, és holnaptól kezdve olyan fejlődés indul meg nálunk, hogy akár tánclépésekben is felépítjük a fejlett szocialista ársadalmat a Világ legnagyobb ámulatára? A kérdés önmagában is visszás. Nyilván senki sem akarja azt, hogy mától kezdve mindenki minden percért reszkessen, ne merjen egy pillanatra sem megállni a munkában, fújni egyet, a derekát megnyújtóztatni, elmondani egy viccet a barátjának, a kollégájának. Valami szörnyű elgépiesedés lenne a következménye annak, ha minden percünket mindig teljes intenzitással kellene kihasználnunk. De ennek a tételnek a másik része is nagyon fontos. Ne akkor álljunk meg egy percre kinyújtózkodni, fújni egyet, elmondani egy jó viccet, amikor éppen dolgoznunk kellene. Ne akkor mondjuk lezser könnyedségge!, mi az az egy perc, egy vicc, egy derékropogtatás, amikor körülöttünk mindenki végzi a maga munkáját és arra is számítanak, hogy mi magunk is átvesszük ezt a munkatempót tőlük. Ehelyett éppen lazítani jött kedvünk. Éppen egy jó viccet akarunk elmondani. És ezzel még azokat is kivonjuk a munkából, akik addig hasznos elfoglalatságukkal segítették elő mindannyiunk céljainak megközelítését. Végül is mit szerettünk volna érzékeltetni ennek az egy percnek az ürügyén? Semmi mást — és ez nem is kevés —, mint azt, hogy az új évben a hatékonyság és a takarékosság, az ésszerűség a legfontosabb követelmény. Csak így érhetjük el, hogy megfelelő színvonalon és eredménnyel végezzük a munkánkat, hogy a minőség mindenben olyan legyen, ami ma már általános követelmény. Nincs itt másról szó, mint arról, hogy a gazdasági életben a verseny egyre fokozódik itthon is, a külgazdálkodásban is. Határainkon belül sem lehet ma már bármit eladni. A vevő egyre igényesebb. Nagyon sokat ad a külcsínyre is, de a belső tartalmi értéket is megköveteli. Le kell szoknunk az olyan vélekedésről, hogy ami nem megfelelő a külföldi partnernak, az jó lesz itthon. Le kell szoknunk arról a vélekedésünkről, hogy az exportra szánt áru és a belföldi piacra indított termék között feltétlenül minőségi különbségnek kell lennie. „Oda” a legjobbat kell adnunk, „ide” megfelelő a kevésbé jó is. Ezzel a vélekedéssel lassan már nem lehet majd vevőt találni itthon sem. Ha a hazai eladásra szánt termék talán szerényebb külsejű, talán egyszerűbb összetételű, anyagában is a takarékosság elve szerint állíttatott össze , akkor sem lehet az hibás, rosszul elkészített, nem sokat érő. A jól végzett munkának alapfeltétele pedig az, hogy minden perccel törődjünk. Az új évnek is ez a legfontosabb feladata. (gmf) Акл: 1 irt. VI. évfolyam 1. szám Módosította az alapszabályt szövetkezetünk rendkívüli közgyűlése Szövetkezetünk igazgatósága 1977. december 21-én délelőtt 10 órára összehívta a szövetkezet rendkívüli küldöttgyűlését. A küldöttgyűlés Gyöngyös városban, a Fegyveres Erők Klubja kultúrtermében tanácskozott. A küldöttgyűlésen megjelent Kónya Lajos, az MSZMP Gyöngyös városi bizottságának első titkára, Bágyi Imre, a Heves megye Tanácsa végrehajtó bizottsága kereskedelmi osztályvezetője, dr. Molnár Ferenc, a Fogyasztási Szövetkezetek Heves megyei Szövetségének elnöke, Széles János, a Hazafias Népfront városi titkára. A küldöttgyűlés résztvevőit és meghívott vendégeket dr. Boros Zoltán elnökhelyettes, a küldöttgyűlés levezető elnöke köszöntötte, majd javaslatot tett a küldöttgyűlés napirendjére. A küldöttgyűlés az előterjesztett javaslatoknak megfelelően a szövetkezeti alapszabály módosítását, valamint a szövetkezet I—III. negyedévi gazdálkodási eredményét tárgyalta. A küldöttek és a meghívott vendégek részére írásban eljuttatott alapszabály módosítási tervezethez és a szövetkezet I—III. negyedévi gazdálkodásáról szóló írásos beszámolóhoz az igazgatóság elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Beszámolójban többek között a következőket mondotta: Amikor a jogi szabályozások figyelembe vételével a küldöttgyűlés az alapszabály módosításáról tárgyal és dönt, figyelembe kell vennünk azt a jelentős arányú fejlődést, melyet a szövetkezeti mozgalom az elmúlt években elért. A fogyasztási szövetkezetek Vili. kongresszusa az elmúlt évben tartott ülésén megállapította, hogy a fogyasztási szövetkezeti mozgalom teljesítette azokat a célkitűzéseket, melyet pártunk a mozgalom számára meghatározott. A fogyasztási szövetkezetek megerősödtek, eredményesebben mindinkább látják működési területükön, a városl sokban és falvakban, a lakosság áruellátása tekintetében meghatározott feladatokat. Megfelelően segítik a háztáji termelést és a termékfelvásárlást. Kiegészítő tevékenység keretében többoldalú ipari tevékenységet fejtenek ki — folytatta szóbeli kiegészítését a szövetkezet elnöke. Tovább erősödött a szövetkezet önkormányzata, mélyült a szövetkezeti demokrácia érvényesülése, erőteljesebben érvényesül a tagok joga és kötelessége, a tagok beleszólása a szövetkezet életébe. A SZÖVOSZ VIII. kongresszusa megállapította, hogy tovább kell erősíteni a szocialista demokrácia részét képező szövetkezeti demokráciát. A szövetkezetek méreteiben, tevékenységében, a belső viszonyokban és a kapcsolatrendszerben az utóbbi években bekövetkezett változások, valamint a tapasztalatok szükségessé teszik, hogy a szövetkezeti demokrácia intézményrendszere, annak jogi szabályzása korszerűsödjék. A szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény, valamint a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló törvényerejű rendelet módosítása lehetővé teszi, hogy ezen magas szintű jogszabályok módosítása után a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Elnöksége által kiadott. irányelv alapján szövetkezetünk alapszabályát is módosítsuk.Az alapszabálymódosítás előkészítésére bizottságot alakítottunk, gondos mérlegeléssel készítettük el a módosító tervezetet, melynek során igen széles lehetőséget biztosítottunk a vélemények kialakítására. A különböző szintű megbeszéléseken elhangzott javaslatokat a tervezet során figyelembe vettük, mondotta a szövetkezet elnöke, majd így folytatta: Az alapszabály módosításának célja, hogy a testületi szervek munkájában kiküszöbölje a formális elemeket. Ennek megfelelően a részközgyűlések a jövőben ötévenként a vagy akkor üléseznek, amikor részközgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt kérdésben kell dönteni. Ilyenek: a szövetkezet alakulása, megszűnése, az alapszabály megállapítása, a szövetkezet elnökének, elnökhelyetteseinek és a felügyelő bizottság elnökének megválasztása, a területi bizottságok megválasztása. Ugyanakkor a jogszabály alapján az alapszabály nagyobb hatáskört biztosít a küldöttgyűlésnek, mely a jövőben évenként két alkalommal üléseik. Hatáskörébe tartozik a jövőben az alapszabály módosításának elfogadása esetén a terv és a mérleg megtárgyalása és jóváhagyása, az igazgatóság, a felügyelő bizottság valamint a különböző bizottságok megválasztása, a magasabb vezetőállású dolgozók felett a munkáltatói jogkör egy részének gyakorlása, valamint különböző szövetségekbe való belépéssel összefüggő döntések meghozatala, és ha a ciklus időszakában esetleg megüresedik a felügyelő bizottság elnöki tisztsége, akkor a felügyelő bizottság elnökének választása. Szövetkezetünk tagjai demokratikus jogaikat a jövőben az évenként összehívásra kerülő tagértekezleteken gyakorolhatják, s ennek keretében két évenként újjáválasztják a küldötteket. A munkahelyi tanácskozások fóruma, mely újszerű az alapszabályban, lehetősége' Vv'Wyrgíf hOsTV tank dolgozói a küldöttgyűlés előtt véleményt nyilvánítsanak az éves és középtávú tervekről, az eredmény felosztásáról. Az igazgatóság, a felügyelő bizottság és különböző bizottságok hatásköreinek módosítása, bővítése növeli a választott, testületekben dolgozók felelősségét. A helyi szervezetek intéző bizottságai az eddigitől nagyobb hatáskörrel képviselhetik a helyi szövekezeti tagok érdekeit, összességében az alapszabály módosítása a testületi tagok hatáskörének növelése mellett növeli felelősségüket is, mely eredményesen segítheti elő a szövetkezet előtt álló, megnövekedett feladatok maradéktalan végrehajtását — fejezte be az alapszabály módosításának indoklását a szövetkezet elnöke. A továbbiakban az I—III negyedév eredményéről szóló beszámolóhoz fűzött kiegészítést, kiemelve, hogy a szövetkezet 1977. évi feladatainak végrehajtása rendkívüli erőfeszítéseket követel a szövetkezet választott testületi tagjától, a szövetkezet dolgozóitól egyaránt. Végül utalt arra, hogy az év vége közeledtével már az 1978. évi tervek készítésén dolgozunk. A szövetkezet elnökének tájékoztatója után a hozzászólásokra került sor, melynek keretében elsőnek Xramonás Andrásné szűcsi küldött kapott szót, aki elmondta, hogy az alapszabály módosításával a szűcsi küldöttek egyetértenek, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a fejlesztések ütemezésénél a szövetkezet igazgatósága biztosítsa — a lehetőségeken belül —, hogy az 19 /9. évre tervezett ABC kisáruház építésére Szűcsiben kerüljön sor. Kérte a fejlesztés 1978. évben történő előkészítését. Sípos László, az iskolaszövetkezeti alapszabály módosítással kapcsolatban tett javaslatot, majd foglalkozott az iskolaszövetkezet taglétszámának alakulásával, a tanulók által jegyzett részjegyek kérdésével. Végül a SZÖVOSZ Ifjúsági Kupa sportrendezvényein való részvételről tájékoztatta a küldöttgyűlést, kérve az igazgatóságot, hogy a felmerült költségek elszámolásához képezzen alapot. Nemes Zoltán gyöngyösi küldött az alapszabály tervezet módosításával egyetértett, egyben felhívta a figyelmet a takarékos gazdálkodásra. Ezek után dr. Molnár Ferenc, megyei szövetségünk elnökhelyettese köszöntötte küldöttgyűlést. Felszólalásában a kitért arra, az alapszabály módosítását az tette indokolttá, hogy korszerű, mindennapi életünkhöz jobban igazodó alapszabály segítse munkánkat. Az eddig érvényben volt alapszabály jó néhány év alatt nagy szolgálatott tett a fogyasztási szövetkezetek fejlődésében, azonban az élet velejárója, hogy ezt is korszerűsíteni kell. Hangsúlyozta, a megyei szövetség részéről az előkészítő munkát segítették, hogy a megyében a módosítások a törvényben előírt követelményeknek megfelelően készüljenek el. Felhívta a figyelmet arra, hogy az alapszabály alkalmazása során szenteljenek az eddigieknél nagyobb figyelmet a helyi választott testületek és a hivatali vezetés munkájának összehangolására. A szövetkezet 1977. évi gazdálkodási tevékenységét értékelve kiemelte, hogy a bolti kiskereskedelem területén igen jó eredményt ért el szövetkezetünk. A felvásárlási munkában a termeltetés szervezését kell a kormányprogramnak megfelelően tovább fejleszteni. A leltárhiányokkal foglalkozva utalt arra, hogy az előző évhez viszonyítva ugyan javulás tapasztalható, de a jobb eredmény érdekében a szövetkezet vezetőinek és dolgozóinak még szervezettebbé kell tenniük munkájukat a vagyonvédelem területén. Végül a küldöttgyűlés az indítványok keretében bejelentéseket tárgyalt. Patinszki Alajos Bérgazdálkodásunk Az V. ötéves terv időszakára készített intézkedési tervünkben meghatároztuk az anyagi érdekeltség területére vonatkozó feladatokat. A munkaerő-gazdálkodásban, a bérek és személyi jövedelmek alakításában fokoznunk kell a tervszerűséget, messzemenően szem előtt tartva a népgazdasági követelményeket. Az 1977-es évben is arra törekedtünk, hogy az élőmunka hatékonysága minden területen növekedjék, az életszínvonal tervezett növekedése szövetkezetünk dolgozóinál is megvalósuljon, a munka és életkörülmények tovább javuljanak. 1977. évre a bázis bérszínvonal 4,5 százalékos növelését érveztük, a teljesítmény-követelmények növekedése alapján.Az I—III. negyedéves, valamint az október és november havi forgalmi és teljesítmény számok alapján a bérszínvonal tervezett emelése megvalósul. A bérpolitikában fokozottabban törekedtünk a szocialista bérezési elvek következetes alkalmazására. Minden területen a több és eredményesebb munka elismerését igyekeztünk megvalósítani. Az év folyamán két alkalommal bérjellegű jutalommal értékeltük dolgozóink eredményes munkáját. Az új bérkategóriák alsó határának elérésére 1978. január 1-től kezdődően havi 50 ezer forintnak megfelelő béremelésben részesülnek dolgozóink. Gondot okozott a két szövetkezet egyesülése után a korábbi eltérő bérezés. Az egységes bérezés- és jutalékrendszer kialakítása is megtörtént, és azt 1978. január 1-től alkalmazzuk. Sor került egyes egységekben a bérrendszer megváltoztatására is. A szövetkezeti kereskedelmi dolgozók bérezésében már közel két évtizede jelentős szerepet töltenek be a jutalékrendszerek. A jutalékrendszerről szóló 2/1972. (II. 19.) Bk.M. számú rendelet a jutalékrendszer alkalmazásának célját a következőkben határozza meg: „A jutalékrendszer célja az ellátás, a vásárlási körülmények javítása, a forgalom és az egy főre jutó forgalom emelése, a gazdálkodási eredmények növelése.” A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jól megválasztott és helyesen alkalmazott jutalékrendszer segíti a kereskedelempolitikai célkitűzések megvalósítását. Ösztönöz az élőmunka hatékonyabb felhasználására és kedvezően hat az eredményesebb gazdálkodásra. Ennek alapján került sor szövetkezetünknél is az egyes egységekben korábban alkalmazott alapbér és jutalékrendszer helyett a fix bérrel kombinált jutalékrendszer bevezetésére, a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben. Az új bérrendszer lényege az, hogy a dolgozók jobban érdekeltek a forgalom növelésében, mivel magasabb a forgalmi jutalék. Bérgazdálkodási intézkedéseinkkel arra törekszünk, hogy a szocialista bérezés elvei következetesen megvalósításra kerüljenek. Az érvényes szabályozó rendszer keretein belül a teljesítményemelkedéssel biztosított bérszínvonal növelését a tervezett szinten felhasználjuk. Az 1978. évi tervek készítésénél is arra törekszünk, hogy a következő évben is biztosítsuk dolgozóink részére a bérek és személyi jövedelmek megfelelő alakulását. Szabó Zoltánná