Gyöngyszöv, 1984 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-15 / 1. szám

2 GYÖNGYSZÖV Kitüntetése: Munka Érdemrend bronz fokozata Mint arról már hírt ad­tunk, Kiss Lászlónét, az Avar Szálló szobaasszonyát az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesítette. 30 Kiss Lászlóné több mint éve dolgozik szövetke­zetünknél. 1950-ben a fel­­vásárlási üzemágnál alkal­mazták, mint felvásárlót. 1951-ben egy hónapos SZÖ­­VOSZ-iskolára került, ahol a felvásárlással kapcsolatos ismereteket sajátította el. Ezen a területen dolgozott egészen 1976-ig, amikor az Avar Szálló megnyitása al­kalmával szobaasszonyi mun­kakörbe a szállodába került, s jelenleg is ebben a mun­kakörben dolgozik. A szövetkezet vezetőitől kapott feladatot mindenkor­­igyekezett és igyekszik lel­kiismeretesen elvégezni, vég­rehajtani. Több mint 25 éves felvásárlói tevékenysége alatt mindig pontosan elszá­molt a rá bízott szövetkeze­ti vagyonnal, leltárai hiány­mentesek voltak. A szakszervezetnek 1950. óta tagja, hosszú ideje látja el munkatársai megbízásá­ból a szakszervezeti bizalmi feladatokat. Szívesen segít munkatársai különböző problémáinak megoldásában. Közvetíti a vezetőkhöz a dol­gozók gondjait. A becsülettel végzett mun­ka egyik bizonyítéka, hogy öt alkalommal részesült ki­váló dolgozó kitüntetésben, s megkapta a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Ta­nácsától a Kiváló szövetke­zeti dolgozó kitüntetést is. A szakszervezetben végzett te­vékenységéért elismerő ok­levelet kapott. Patinszki Alajos Kiss Lászlóné (Fotó: Dózsa Balázs) Olykor csak egy kis figyelem kell az újításokról Az újításokról beszélget­tünk a szövetkezet újítási felelősével, Kovács András­sal: — A sok akadály a ked­vét szegheti az újító szán­déknak — kezdi. Csupán egyetlen okot említenék, amely az országos tanácsko­záson is a legtöbbször került szóba: baj van az újítók er­kölcsi és anyagi elismerésé­vel. Nos, nem állíthatom, hogy nálunk is minden a he­lyén van e téren, de biztos, hogy jó úton járunk. Erről tanúskodnak az utóbbi évek­ben a belkereskedelemben elnyert országos helyezések, díjak és a benyújtott újítá­sok növekvő száma. — Az újítások terén ho­gyan értékelné az elmúlt évet? — Eredményes év volt. Dolgozóinktól 21 újítás ér­kezett, amelyek közül 19-et el is fogadtunk. Jelentős ezek gazdasági kihatása is, hiszen összesen 1 millió 644 ezer forint megtakarítást eredményezett. A munkavé­delem területén pedig, 8 ilyen újításunk született, a dol­gozó ember egészségének és testi épségének megóvása természetesen pénzben ki sem fejezhető. — Említene ilyen újítást? — A Pattinka üzemben Oláh Zoltán a sósrúdgyártó gépsorra készített egy olyan berendezést, amely automa­tikusan megállítja a gépsort, ha a dolgozó kezet esetleg az adagolótálca közé kerül­ne. Szabó Gábor szerelő egy ellenőrző, figyelőtükör fel­szerelésével szüntette meg az úgynevezett holt­ teret, biztonságosabbá és könnyeb­bé tette az itt dolgozó as­­­szonyok munkáját, mert az ellenőrzés során nem kell fellépni a gépre. — Tulajdonképpen hogyan történik egy újítás elbírálá­sa? — Azt kérjük az újítótól, és attól, akinek ötlete van, hogy két példányban írja le, adja át az elgondolását, ter­mészetesen a magyarázó váz­lattal, számítással kiegészít­ve. Az újítási bizottság a be­érkezést követően 60 napon belül elbírálja, lényegében azt, hogy megfelel-e az újí­tás követelményeinek. De mindezt tartalmazza az újí­tási szabályzat, melyet újra­szerkesztve, kiegészítve az elmúlt hetekben küldtünk meg a munkahelyeknek. — Kik az újítási bizott­ság tagjai? — A tagok a szövetkezet, az illetékes szakterületek ve­zetői. Így a szövetkezet jog­tanácsosa, a közgazdasági osztály vezetője, a szakszer­vezet, valamint a szövetke­zet újítási felelőse. — Mi volt a legjelentő­sebb újítás 1983-ban? — Összegszerűségében legjelentősebb újítást a Pat­a­tinka üzem 6 fős kollektí­vája küldte, amelynek al­kalmazása révén közel 1,5 milliós megtakarításhoz ju­tott a szövetkezet. Az a lé­nyege, hogy a sós kisperec új összetételének, gyártástech­nológiájának kidolgozásával gazdaságosabb és ízletesebb terméket sikerült kikísérle­­tezni. Az így nyert áru ki­logrammonként 1,86 forint­tal olcsóbb a korábban gyár­tott kisperecnél. — Kik a legjobb újítók szövetkezetünknél? — Elsőként Nagy Lajost, a rézműves üzem vezetőjét em­líteném, aki elnyerte a Ki­váló újító címet is. 1983. év­ben az újítók közül Oláh Zoltán, Ruzsom Árpád, Mé­száros István és Szabó Gá­bor végzett kiemelkedő mun­kát. — Kérem, említsen né­hány szellemes megoldást. — Torgyik László, a szesz­főzde dolgozója a törköly­nek géppel történő kiszedé­sére dolgozott ki eljárást. Szintén itt, a szeszfőzdében Ruzsom Árpád a finomító­üstöt szintjelzővel szerelte fel. A Pattinka üzemben Mészáros István és Lukács Kálmán jelzőberendezést épített ki két munkahely kö­zött. Persze tudom, hogy az ipari, műszaki téren jóval több lehetőség adódik az újí­tásra. Mégis, a kereskedelem, a vendéglátás területéről is várnánk javaslatokat — mondta végezetül Kovács András. Valóban, lehetne ezt más­képpen is csinálni. Hogyan? Úgy, ahogy Tóth Katalin, a Gyöngyszev Áruház apró­cikk osztályán tette. Nevé­vel még a szövetkezeti újí­tási felelős dossziéjában ta­lálkoztam. Benyújtott újítá­sának témája: tapéta teker­csek bemutatása és elhelye­zése. Ezért kerestem meg és kérdeztem: hogy is volt ez a tapétaújítás? — Nem olyan nagy dolog az egész. — válaszolta. Meg­figyeltem, hogy a vásárlók­nak nehéz kiválasztani a ne­kik megfelelő tapétát. Ezért aztán többször is átválogat­ják rakosgatják az egymáson lévő tekercseket. Közben persze akaratlanul is piszko­lódik, rongálódik az áru. — És mi volt ennek az „ellenszere”, az elgondolás? ra. — Az, hogy egy állvány­pálcatartó szerkezetre helyezzük a tapéta tekercse­ket, 2—2 darabot egymás fö­lé — mondja Tóth Katalin. Amit viszont nem mon­dott el, így valóban, mint egy térkép, áttekinthető tapétaválaszték. És még va­a­lami : az eredetihez viszo­nyítva ez a bemutatási mód fele helyet foglal el az üz­lettérben. Nos, így is lehet csinálni. Valóban nem nagy dolog gondolkodva dolgozni. Kovács Sándor 1984. január 15. Brigád nélküli brigád Gyöngyöstarján egyetlen ÁBC Áruháza a 202. sz. Az egység 8 fővel dolgo­zik kétműszakos nyitvatar­­tásban. Nem sokkal karácsony előtt kerestem fel az üzletet, ahol az ÁBC áruházak pro­filjába tartozó cikkek széles skáláját kínálják megvásár­lásra a bolt dolgozói. Megtalálható itt a rövid­áru, divatáru, élelmiszer, vegyiáru, háztartási felsze­relés, vas- és edény-, hús- és hentesáru. Nézem a vásárlókat. Úgy látom, valamennyien elége­detten távoznak, megkapták, amit kerestek. — A brigádvezetővel sze­retnék beszélni — fordulok Szalay Mihálynéhoz. — A brigád vezetővel? — néz rám csodálkozva, de már el is tűnt a raktárajtó mö­gött. — Brigád itt már csak pa­píron létezik vagy még ott sem — kezdi a beszélgetést Tábi Mihályné, a brigádve­zető. — Ezt nem értem, hiszen a 202. sz. ABC dolgozói a Barátság brigád néven dol­goztak együtt. — Hát igen, így volt ez évekkel ezelőtt, de ma már más a helyzet. Már harma­dik éve, hogy nem értékelik a brigádunk munkáját, mi­vel az alapvető feltétel hi­ányzik, nem tudjuk teljesí­teni a tervet már a harma­dik éve, s ez eleve kizárja a lehetőséget, hogy részt ve­­gyünk a brigádmozgalomban. — Mi az oka a tervlema­­radásnak? — Alapvető problémánk a raktározás. Évekkel ezelőtt lebontották az egyik rak­tá­runkat, s azóta sem kaptuk meg az ígért raktárépületet. Azóta raktározási problémák miatt több árucikk árusítá­sát korlátozni kellett, illetve meg kellett szüntetni. így például a cement, amelyből régebben évente 10—12 va­gonnal eladtunk, jelenleg hiába keresett árucikk ná­lunk. Ez óriási forgalomki­esést jelent. De sorolhatnám tovább, a huzaláru és a vas­áru értékesítése is a raktár­hiány miatt lehetetlen. Pél­dául kályhából, tűzhelyből is csupán 1—2 darabot rendel­hetünk egyszerre, pedig az igény jóval nagyobb lenne. Ez az ellátási probléma ter­mészetesen nem csak ne­künk jelent gondot, de a he­lyi lakosságnak is sok bos­­­szúságot okoz, hiszen eze­kért az árukért be kell utaz­niuk Gyöngyösre. — Bár kézenfekvő a ma­gyarázat, mégis úgy érzem, hogy máshol is lehet problé­ma, hiszen a raktárépület kiesésével bizonyára a terv­számokat is módosították. — Valóban, csökkentették a tervünket, de nem olyan arányban, hogy az számunk­ra kedvező eredményt tu­dott volna adni. Ilyen rak­tározási feltételek mellett képtelenek vagyunk ebből a boltból többet kihozni. — S mi a helyzet a for­galmazott cikkek esetében? Itt sem lehetne semmi újat hozni, esetleg bővíteni az áruválasztékot? — Véleményem szerint minden olyan cikket árusí­tunk, amelyet a vásárlók ke­resnek, feltéve, ha éppen kapható az. Ez persze ismét nem a mi hibánk, hiszen mindig vannak olyan árufé­leségek, amelyeket a vevők hiába keresnek. Problémák vannak a FÜSZÉRT-szállí­­tásokkal. Nem tudjuk, mi­lyen okból, de a hiányzó áruféleségekből rendszeresen csak a 201. sz. élelmiszer­­boltnak szállítana­k, így pél­dául a közelmúltban a hi­ánycikk patronból, a Tip mo­sogatóból rendszeresen nem kaptunk, s ugyanakkor másik egység kapott ezekből.­­ De így van ez jelenleg a déligyümölcsökkel. Hiába észrevételezzük, semmi vál­tozás nincs. S van még egy említésre méltó ok. Nagyon magas a községben az ingá­zó dolgozók száma, s leg­többjük már teli bevásárló kosarakkal száll le a busz­ról, siet haza a második műszakba s már nem is jön be hozzánk. — Az említett súlyos prob­lémákon túl milyen a bolti dolgozók hangulata, beszél­hetnek-e igazi kollektíváról? — Szerencsére a gazdasági munkával kapcsolatos min­dennapi problémánk ellené­re jó kapcsolatban állunk egymással. Figyelemmel kí­sérjük egymás életét, törő­dünk egymással. Látogatjuk betegeinket, járunk közös rendezvényekre. Rendszere­sen végzünk társadalmi mun­kát a helyi termelőszövet­kezetnél, évente elmegyünk egy napot szüretelni­. — Minden feltétel meg­lenne tehát az eredményes brigádmunkához, kivéve ter­mészetesen a legfontosab­bat: a tervteljesítést. S ho­gyan lehetne ezen is igazí­tani? — Talán úgy, ha újra megfelelő raktárépület állna a bolt rendelkezésére. Re­mélhetőleg nem várat már magára ez sem sokáig, s végre megkapjuk az évek óta ígért bérleményt, melyet raktározási célokra használ­hatnánk. Akkor talán újra ott ta­láljuk a Barátság brigádot szocialista brigádjaink lis­táján. Czibolya Lászlóné KISZ-névadó Szövetkezetünknél lassan rendszeressé válik a KISZ- névadó. Mind több választja a gyermeke szülő név­adásának ezt a módját. December 17-én három kis­gyermeknek : Szalai Mária, Szabó Nikolett és Valyon Ádám közös névadójára gyűl­tek a rokonok és a munka­társak a TÜSZSZI épületébe. Bensőséges ünnepségen tet­tek fogadalmat a szülők és keresztszülők arra, hogy a társadalom hasznos polgá­raivá nevelik a csepp kis emberkéket, akik az ünnep­lés lényegéből bizony még nem sokat értettek. Ezúton is kívánunk a szü­lőknek jó egészséget és si­kert, hogy vállalt feladatai­kat e területen is teljesíteni tudják, gyermekeik békés, boldog felnőtt életében a szülők álmai valósuljanak meg. Két kongresszus között Szervezetünk munkájának elismeréseként szövetkeze­tünknél mind több fiatal kérte felvételét a KISZ tag­jai sorába. Jelenleg létszá­munk 151 fő. Éves feladataink megter­vezésében a X. kongresszus irányelvei mellett nagy hangsúlyt kaptak az ifjúsá­gi parlament dokumentuma, a helyi sajátosságok. A mi­nőségi jegyek javítása min­den évben az első helyre került. Az elmúlt két és fél év­ben a párttagépítés terüle­tén vállalt feladatainkat tel­jesítettük, KISZ-tagjaink lelkes szervezőkészségének köszönhetően szövetkeztünk­­nél négy ifjúsági brigád alakult meg. Három alkalommal KISZ- névadó megszervezését kez­deményeztük, és egy KISZ- esküvő megrendezésénél is nagy szerepet vállaltunk. A szervezeti élet rendsze­resebbé tétele érdekében az 1-es alapszervezetnél KISZ-csoportot hoztunk lét­­­re, majd 1983-ban bővítet­tük még eggyel. A pályakezdő fiatalok patronálási rendszerének ki­építését a személyzeti cso­porttal együtt végeztük, a fiatalokat a szövetkezeti tagságba bevontuk. Ifjú szakmunkásaink szak­mai vetélkedőkön adtak számot szakmai rátermett­ségükről. Gyöngyös város 650 éves jubileuma alkalmából a vá­rosi rendezvényekhez kap­csolódva fotó­kiállítást és vetélkedőt rendeztünk a vá­rosi és városkörnyéki KISZ-szervezetek, ifjúsági brigá­dok részére. A vetélkedő három for­dulós. Jelenleg az elődöntőn továbbjutott csapatok pálya­munkáinak értékelése folyik szakmai zsűri segítségével. A patronált kisdobosokkal, úttörőkkel több közös prog­ramon vettünk részt, a gye­rekek és a KISZ-esek örömé­re egyaránt. Színházbérletet vásárol­tunk több ízben a Mátra Művelődési Központ előadá­saira, de a fővárosi színhá­zak előadásait is látogattuk. Országjáráson ismerked­tünk meg hazánk nevezetes­ségeivel, író-olvasó találko­zókat rendeztünk. Társadal­mi munkaakciókba szívesen kapcsolódtunk be, bármilyen jellegűek voltak. A sport te­rületén több esemény fém­jelzi tevékenységünket, akár az „aranyfakanál-túrát”, akár az olimpia ötpróbát említem. Megpróbáltunk vonzó, el­fogadható programot adni a fiatalok részére. Két ízben kaptuk meg a KISZ KB Dicsérő oklevelét, amit munkánk elismerésé­nek számíthatunk. Az elkövetkezendő három hónap minden KISZ-szerve­­zet számára nagy munka, természetesen ránk is, sok feladat hárul. Az új válasz­tási rendszer alkalmazásá­val bizottságunk minden tagját újjáválasztjuk. Az új választási módtól azt várjuk, hogy a demokra­tikus vonások érvényesülésé­vel erősödik szervezeti éle­tünk demokratizmusa is. Galóné Pályázati felhívás a VI. Országos Szövetkezeti Népművészeti Kiállításra A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa, a MÉSZÖV Heves megyei Elnöksége, a GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ (Gyön­gyös) a Népművelési Intézettel és a Mátra Művelődési Köz­ponttal közösen országos szövetkezeti népművészeti kiállítást rendez 1984. március 23-tól április 1-ig Gyöngyösön, a város 650 éves fennállása alkalmából. A pályázat és a kiállítás célja: A szövetkezeti tagokat és dolgozókat megismertetni a tárgy­alkotó népművészettel és egyben elősegíteni a szövetkezetek­ben a népművészeti körök megalakítását és a tárgyalkotó (kézműves) népművészet ápolását. A részvétel feltételei: A pályázaton részt vehetnek a fogyasztási szövetkezetek (ÁFÉSZ, takarék-, lakás- és iskolaszövetkezetek) tagjai, dol­gozói és csoportjai (szakkörök, klubok) olyan népművészeti alkotásokkal, amelyek még országos pályázaton díjazásban nem részesültek. A pályázat jeligés. A kiállításra a következő kategóriákban lehet pályázni: I. Hímzés (lakás- és öltözködési textiliák), II. Szőttes (lakás, és öltözködési textiliák), III. Fafaragás (bútorok, használati eszközök, kisplasztikák), IV. Gyermekjáték (természetes anyagokból), V. Egyéb (kerámia, bőr, gyékény, vessző, használati esz­közök). A pályázat díjai:­­ SZÖVOSZ nívódíja: 5000 Ft A Népművelési Intézet különdíja: 4000 Ft Hímzés: Jelentkezési határidő: 1984. február 10-ig. Szervező Bizottság címe: GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ Kiállítást szervező bizottsá­ga, Gyöngyös, Fő tér 7. 3200 Telefon: 11-169, 12-357, 26-os mellék: Szőttes: I. díj 3000 Ft I. díj 3000 Ft II. díj 2000 Ft II. díj 2000 Ft III. díj 1500 Ft III. díj 1500 Ft Fafaragás: Gyermekjáték: I. díj 3000 Ft I. díj 2000 Ft II. díj 2000 Ft II. díj 1500 Ft III. díj 1500 Ft III. díj 1000 Ft Egyéb: Iskolaszövetkezeti különdíjak: I. díj 3000 Ft I. díj 1500 Ft II. díj 2000 Ft II. díj 1000 Ft III. díj 1500 Ft III. díj 500 Ft

Next