Gyöngyszöv, 1985 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-15 / 1. szám
2 Nincs adómentesség az új szabályozókról Az előző számunkban már tájékoztatást adtunk az ez évtől érvénybe lépett gazdasági szabályozó rendszerről, annak okáról, szövetkezetünkre vonatkozó gazdasági hatásáról, továbbá a tervezési rendszer módosításáról, a megszűnő és belépő új adókról, bővebben is a vagyonadóról és a felhalmozási adóról. Most az a cél, hogy a kifizetett bérek, a keresetek adóztatására térjünk ki részletesen. Az elmúlt években szövetkezetünknél bérszínvonal gazdálkodás volt. Ebben a formában az adómentes bérfejlesztés lehetőségét a jövedelmezőségi mutató és egy hozzárendelt — szövetkezetünknél 0,35 százalékos — szorzókulcs határozta meg. Az ezekből kiszámított mutató az elmúlt két évben 5,5—6 százalékos adómentes bérszínvonalnövelést tett lehetővé. A mutató értékét meghaladó fejlesztés esetén kellett csak adózni. Az összes kifizetett bérek 2 százaléka volt még adómentesen képezhető részesedési alapként. Ezen felül adózni kellett. Ez évtől már nincs adómentes lehetőség. Először általános béradót kell fizetni, amely szövetkezetünknél — az általánostól eltérően — ez évben 4 százalék. Az 1984. évi összes bért figyelembe véve, két-két és félmillió forintot tesz ki. A továbbiakban meg kell fizetni a kereseti adót. A keresetszint szabályozásban az adózás alapja az éves szintű kifizetett bér. Az adót az egyéni keresetek után, sávosan növekvő mértékben kell fizetni: 24 ezer forintig 5 százalék (évesen 1200 forint), majd 12 ezer forintonként növekszik a sáv, mégpedig az előző adósáv legmagasabb összegű adója és további 5 százalékkal. Ez a növekedés 50 százalékig tart. Az év közben keletkező vagy megszűnő munkaviszony esetén a munkában töltött időre kifizetett bérből éves szintű keresetre kell átszámítani és az adott sávban adózni. Azokat a hónapokat kell figyelembe venni, amelyekben a munkaviszony legalább 20 napig fennállt. A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérét pedig a teljes munkaidejű munkaviszonyban történő foglalkoztatás béréhez hozzáadva kell a megfelelő adósávban adóztatni. A keresetszint szabályozás szerint tehát minden dolgozó egy évi egyéni keresete az adóalap, még akkor is, ha az éves kereset csak számítás útján határozható meg. Természetesen ez utóbbi esetben csak a ténylegesen kifizetett bér után kell adózni. Hasonlításképpen: olyan adózási forma ez, mint az egyéni jövedelemből levont SZTK-járulék, azzal a különbséggel, hogy nem havonta és egyelőre azt a szövetkezet fizeti meg. A szabályozás alól vannak kivételek is. Többek között az újítási díj, a kommunista műszakok bére (ha közösségi célra fordították), a szakmunkás tanulók ösztöndíja, a kiváló szocialista brigádoknak fizetett jutalom vagy a jövedelem-érdekeltségben elért többleteredményből járó juttatás, amelyeket keresetként nem kell számításba venni. Keresetnek számít viszont az úgynevezett részesedésből történő kifizetés. Miután adómentes bérfejlesztési lehetőség nincs, mert az előzőekben ismertettek kivételével minden kifizetett bér adóköteles, így szövetkezetünknél, az 1984. évi bérek alapján, hozzávetőlegesen 6,5 millió forint összegű adót kellene fizetni. Az általános béradóval együtt tehát mintegy 8,9 millió forintot. Az adózás harmadik esete a többletadó, amelyet akkor kell fizetni, ha az egy forint keresetre jutó hozzáadott érték mutatója a tárgyévet megelőző évhez képest csökken. A többletadó mértéke 1985-ben 150, 1986-ban pedig 75 százalék. A hozzáadott érték a mérleg szerinti nyereség, a bérköltség, az SZTK-járulék, az értékcsökkenési leírás, valamint a bérjellegű egyéb költségek (jubileumi jutallom, gépjármű használati átalány) együttes összege. A többletadót akkor kell fizetni, ha a tárgyévi átlagkereset 3 százalékkal magasabb az előző évinél és a hozzáadott értékmutató a tárgyévet megelőző évhez képest csökken. Az adó alapja a csökkenés mértékével korrigált, előző évi és tárgyévi átlagkereset közötti — szövetkezeti szintű különbözet. A hozzáadott érték mintegy felét a bérek és járulékai teszik ki, ami azt jelenti, hogy a másik felét kitevő elemeknek a bérrel azonos mértékben kell növekedni. Az értékcsökkenés és a bérjellegű egyéb költségek növekedése viszont a nyereséget csökkenti. Ebből következik, hogy más költségtényezők csökkentésével kell a nyereséget növelni. Felvetődik ezután a kérdés, hogy mennyi legyen a bérfejlesztés. Ezt több tényező határozza meg, így például: hol használható fel leghatékonyabban a bérnövelés ösztönző hatása , a bérnövekmény tehát „meghozza-e” annak nyereségfedezetét, vagy az adott kérdésben mi a hatékonyabb megoldás, a bérek növelése vagy a technika fejlesztése. tos Nyilvánvaló, hogy e fonkérdés megválaszolása előtt alapos gazdasági számításokra, több alternatívás javaslatokra és kollektív döntésre lesz szükség. A keresetszint szabályozás nem kötelező, a szövetkezet választhat más keresetszabályozási formát, ahol néhány százalékos bérnövekedésnél kedvezőbbek, azontúl szigorúbbak az adózási kötelezettségek. V. S. Nagykereskedelmi piac • 9 Ülésezett a megyei választmány Az Egerben ülésező áfész választmány dr. Molnár Ferenc MÉSZÖV elnökhelyettes beszámolója alapján megyei szövetkezetek egyik a népgazdaságilag is fontos tevékenységét tárgyalta. Ezen belül a termeltetés, felvásárlás és termékértékesítés, valamint az iparfejlesztés, az ezekkel összefüggő exportlehetőségek jobb kihasználását mérlegelték. Kitűnt, hogy a megye szövetkezetei, a fennálló nehézségek ellenére, évről-évre növekvő eredményeket érnek el és országosan is előkelő helyet biztosítottak maguknak. Az eredmények elérésében a szakcsoportok nagy szerepet játszottak. A megyében jelenleg 119 mezőgazdasági szakcsoport van, 11 437 tag foglalkozik szervezetten a termeléssel és az így előállított termelési érték eléri a 350 millió forintot, sőt 1983-ban ez az összeg 365 millió forint volt. 1984-ben már közel 11 ezer négyzetméter fólia alatt termeltek primőrt. Nagyon lényeges, hogy az áfészek és a ZÖLDÉRT között gyümölcsöző, mindkét félre előnyös megállapodás jöjjön létre. Erre egyébként a ZÖLDÉRT új igazgatója is ígéretet tett. Szövetkezetünk részéről hozzászólásában Boldog Károly elnökhelyettes ismertette gondjainkat és elképzeléseinket. Elmondotta többek között, hogy a burgonya, zöldség és gyümölcs forgalmazásában a ZÖLDÉRT-tel komoly partneri együttműködésre törekszünk, hiszen eddig is a felvásárolt zöldáru 75 százalékát rajta keresztül forgalmaztuk. Természetesen van még az együttműködésben finomítani való a szerződéskötések és az árak kialakítása körében. Törekszünk — mint mondotta — az egyes áruk feldolgozásának fokozására is. Ezt a célt szolgálja majd a társulás alapján létrehozott sűrítménygyártó üzem. Megemlítette, hogy a felsőbb szervek támogatásával megoldható lenne egy nagykereskedelmi piac szervezése Gyöngyösön. Nem kellene az árut nagy költséggel Budapestre, illetve onnan visszaszállítani. Befejezésül a választmányi ülés a további célkitűzéseket megfogalmazó határozatokat fogadott el. Medve János GYÖNGYSZÖV 1985. január 15. Az 1984. év tapasztalatai Az elmúlt év központilag szabályozott gazdálkodási feltételei a korábbi évekhez képest csak kisebb mértékben módosultak, nagyobb volt viszont a helyi körülmények változása. Azaz: helyi viszonyaink között a verseny növekedését tapasztaltuk. Ezeket azonban, részben a szabályozó módosításokból, részben a központi irányelvekből, részben a tagértekezleteken szerzett tapasztalatokból levonva, már a tervek készítése során megismerhettük, számíthattunk bekövetkezésükkel. Egy részük számszerűsíthető volt, más részük tendencianként jelent meg és az üzlet- és árpolitikában, valamint a részletesen kidolgozott intézkedési tervben kapott helyet. Most, hogy már véget ért az év, egyre inkább kirajzolódik, az előrejelzések többségükben helyesek voltak, és év közben csak kisebb korrekciókra volt szükség. Természetesen nem számolhattunk előre azzal az objktív körülménnyel, amely év közben a felvásárlásban jelentkezett. Terveink teljesíthetősége, mondhatni, minden területen feszítettebbé vált, ezt mutatták az évközbeni, havi és negyedévi tényszámok. Bár a decemberi és az éves adatok még csak néhány részterületen ismertek, már látható, hogy a várható adatok összességükben, a főbb mutatók tekintetében a tervezettnek megfelelően alakulnak. A tervezettől lemaradás várható a nagykereskedelmi tevékenységben és a felvásárlásban — ezzel összefüggésben a közvetett exportban is. Kisebb mértékű túlteljesítés várható a kiskereskedelemben, a vendéglátásban és az iparban is. A nagykereskedelemben a forgalmazásnál számításba vett partnereinktől a tervezett cikkek nagy részét, különböző okok miatt, nem sikerült beszerezni. Megváltozott a Pattinka-termékek árbevételi elszámolási rendje is. A felvásárlásban az időjárás alakult kedvezőtlenül, mind a primőrök, mind a tömegcikkek tekintetében. A kiskereskedelemben tovább folytatódott a ruházati termékek iránti keresletvisszaesés, növekedett viszont a vegyesiparcikkek iránti piaci igény. Főleg a tartós fogyasztási cikkek kerültek — vagy maradtak a hiánycikkek listáján. Az élelmiszer forgalmazásban mennyiségileg visszaesett a kereslet a hús- és húskészítmények iránt. Jellemezte az ez évi gazdálkodást az is, hogy a kisforgalmú élelmiszerboltjaink többsége nem tudta tervét teljesíteni. Az év folyamán a forgalmazásban sokrétűen jelentkeztek a problémák. Általában azoknál a cikkeknél, amelyekben az ellátásban országosan is gondok voltak. Jelentős eredménynek számít, hogy a vendéglátásban végrehajtott rekonstrukciók, bővítések révén növekedett a saját készítésű ételek forgalmazása. A forgalom növelése érdekében számos intézkedés történt. Jelentős volt a szerepe tagságunk segítségének a hálózat továbbfejlesztésében. Az elmúlt egy évi célrészjegy-állomány az eddig eltelt évekének közel háromszorosára növekedett. Az év folyamán több új vagy korszerűsített egység lépett be. Többségük azonban a tervezettnél későbben , s így a tervezett forgalom sem realizálódott. A Pacsirta-telepi ABC csaknem féléves késéssel, csak december hónapban nyílt meg. Kisebb mértékben, de késtek a Mátra térségében létesült egységek is. A hálózat korszerűsítését eredményezte az, hogy több egység került felújításra, bővítésre. Ennek során javultak a forgalmazási és munkafeltételek, a szociális ellátottság növekedett. Színesítette árukínálatunkat az úgynevezett „dollárbolt”, illetve az év végén megnyílt Graboplaszt bolt. Szélesítettük külföldi kapcsolatainkat. A romániai partnerünkkel már jelentős árucserét bonyolítottunk le. Ezek az új kapcsolatok hosszabb távon is eredményes együttműködésre adnak lehetőséget. Mind a kiskereskedelemben, mind a vendéglátásban növekedett az új üzemelési formában működő egységek száma. A kiskereskedelemben az év végén 10, a vendéglátásban pedig 17 egység üzemelt szerződésesként, két Gyöngyösön működő ABC áruházunk pedig az év elejétől jövedelemérdekeltségű volt. Ez utóbbi formában működött a második negyedévtől a felvásárlási üzemága is. Ipari termelésünk kiegyensúlyozottnak volt mondható. Pattinka-termékeink továbbra is keresettek, és viselhetik a megkülönböztető „Kiváló Áruk Fóruma” jeleit. Jén Az adatfeldolgozás terülenein sikerült jelentős fejlődést elérni — s ez hovatovább gazdálkodásunk egyik fékező tényezőjévé válik. Bérgazdálkodásunk alapj továbbra is a jobb, eredményesebb munkára való ösztönzés, az erre való téredés volt. Kerestük a hatkonyabb megoldásokat és sebb mértékben, de sikert előbbre lépnünk. Egyik fontos területe az ösztönzésnek a tervsze készletgazdálkodás, ami év folyamán sok gönt okozott. Pénzgazdálkodunk stabilitását veszélyt tették a „fedezethiány” partnerek. Ezért az elm évben a nem fizetőkről „fkete listát” kellett kiadnunk. Nyereségünk várható, tervezettnek megfs alakul. A tervteljesítés tővé tette, hogy dáignak az előző évivel nem azonos nagyságú fejlesztést tudtunk bútani. Az élelmiszer íomazásban dolgozók pl. központi bérfejlesztésben részesültek. Mindezek iett tovább javult a pénzbeni juttatás - ciális ellátás. Az 1984. évi gv mindenre kiterjedtes elemzése még akkor kerülhet em a részletekbe menő rendelkezésre állnak fontosabb tapasztalaban már most leszűr, hogy nehéz gazdaság hagytunk magunk ma sikeresen. Dolgozóink, cialista brigádjaink akarása eredményezte, 1 szövetkezetünk 1984-ben tovább fejlődött. Vidók Sándor A mozgássérültek karácsonya A Mozgássérültek Heves megyei Egyesületének gyöngyösi csoportja másodízben rendezte meg karácsonyi teadélutánját a tagjai részére. Robotka Kálmán, a csoportvezető elnök már a tavalyi rendezvény után úgy nyilatkozott, hogy minden fáradságot megér egy ilyen találkozás, az emberek hálásak a legapróbb figyelmességért is. — Az idén hogyan sikerült a teadélután? — Nagyon jól. Rengeteg segítséget kaptunk. Ilyenkor lehet érezni, hogy ebben a rohanó világban is van lehetőség a törődésre, az elesettek felkarolására. Tavaly is, most is a Helyőrségi Művelődési Otthonnak köszönhetjük, hogy színháztermükben kényelmesen, kulturált körülmények között jöhettünk össze. Nem kellett terembért fizetnünk és megkaptuk a főzés lehetőségét is. 346 tagunk közül 160 tudott eljönni és ezt nagy eredménynek érezzük. — Úgy hallottam, mind a műsornak, mind az ajándékoknak nagy sikerük volt. — A műsort a TÜSZSZI rendezte nekünk. Az irodalmi színpad előadásában énekeket, szavalatokat hallottunk. Igazi karácsonyi hangulat volt. A műsor után megjött a Mikulás és kiosztotta az ajándékcsomagokat a gyerekek és a nagyon öregek részére. A többi csomag a bamacska Skála-macska-zsáktombolán talált gazdára. Mindenki nyert. Az ajándékozók jóvoltából sok csomag gyűlt össze. Sok vállalat segített: a SZERT, a SZOT-üdülők, Fia Parádsasvári Üveggyár, az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat, a kenyérgyár, cukrászüzem, a így teát tudtunk főzni, volt süteményünk, friss pékárunk. Az ÁFÉSZ-tól különösen sokat kaptunk. Átutaltak egyszámlánkra háromezer forintot. A Pattinka-üzem besegített a vendéglátásba. Az Avar Szálló „Kandó Kálmán” brigádja ajándékokat vett és a Gyöngyszöv Áruház hét szocialista brigádjától 73 csomagot kaptunk. Az áruház nyugdíjasa, Maticsek Ferencné pedig sokat segített a rendezvény lebonyolításában. Ő vezette a tombolát is. — Annak is örültünk — kapcsolódik a beszélgetésbe Melicher Sándor, a csoport elnökhelyettese —, hogy a mozgássérülteken kívül sok vendégünk is volt. Megtisztelt bennünket az egyesület megyei elnöke, Király József, dr. Síkó Ildikó belgyógyász főorvosnő és dr. Burján Mária fogszakorvos, akik patronálóink. — A tombola után Bozsik György és zenésztársa hegedűvel és tangóharmonikával teremtett jó hangulatot — folytatja Robotka Kálmán. — Csak ismételni tudom, hogy köszönjük mindazoknak, akik bármilyen módon is segítettek a rendezvény sikerében. — További terveik? — Sok tervünk van. A legfontosabb ezek közül az, hogy szeretnénk megvalósítani egy szociális foglalkoztatót, természetesen ez is segítséggel történhet. A tavalyihoz hasonlóan igénybe vesszük az áruház segítségét a téli vásár első napján, ezt már körlevélben közöltük is a tagokkal. Sokat jelent számukra, hogy egy óra hosszat csak számukra van nyitva az áruház és a sérültek kísérőikkel együtt nyugodtan vásárolhatnak, így ők is hozzájuthanak olcsó árukhoz. Úgy érezzük, most tartalmat is kapott jelszavunk: „Együtt— egymásért”. Pné A Túlapó senkiről sem feledkezett meg. (Fotó: Dózsa Balázs)