Gyöngyszöv, 1987 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-15 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Milyen is lesz? Olyan még nem volt, hogy valaki ne várt volna valami jót az új esztendőtől. Mert az emberi természet olyan, hogy mindig a remény élteti. Lehet akármilyen keserves a pillanatnyi helyzet, mindig csak az jár az eszében, hogy lesz ez még jobb is. Lesz bizony, nem is akármennyivel jobb. Persze, hogy kell a remény. Azt mondják a bölcsek, a gondok közepette kell mindig a sors jobbra fordulásában hinni, és akkor kell aggályoskodni, ha jól mennek a dolgok. Ez a látszólagos ellentét tulajdonképpen az ember fennmaradásának ősi ösztönéből fakad, és nem lehet másként, csak így. Nekem azonban némi aggályom is akad. Ha csak a remény lenne a legfőbb eszköz a jövő formálásában, én csakugyan duzzadnék a reménytől. De mire mennék ezzel a nagy-nagy bizakodással, ha közben nem tennék meg mindent a vágyaim valóra váltásáért? Hát itt van a kutya elásva, mondhatjuk a régi szólás szerint. Amiből az is következik, hogy az ember csak önmagára számíthat ebben a nehézségekkel megtűzdelt életben. Ha biztos akar lenni a dolgában, cselekedjék úgy, hogy nem vár semmiféle égi áldásra, jótevő angyalra, csupaszív tündérre, de még arra sem, hogy a versenytársa húzza ki a csávából. Nehogy bárki félreértsen, tudom jól, vannak nehéz helyzetek, amelyekben a társak segítőkészsége szinte menetrendszerű pontossággal érkezik meg. Gondoljunk csak a januári hideg napokra. Azokra a keserves órákra, amikor az ország valósággal belesüllyedt a hó fogságába. Hányan vették a nyakukba a mások gondjait? Hányan mozdultak meg, hogy a bajbajutottakon segítsenek? Még így is hiba lenne azonban valami nagy-nagy országos összeborulást feltételezni, mintha mindenki angyallá vált volna pillanatok alatt a selymes, puha fehér hó láttán. Óvakodjunk a szélsőséges megfogalmazásoktól, ha a valóság talaján akarunk maradni. Ha igaz a mondás, hogy a kutyából nem lesz szalonna, akkor az is igaz, hogy a nehézségekben sem válik mindenki arkangyallá, a jószívűség bajnokává, az önzetlenség mintaszobrává. A tél ugyan hideget is szokott tartogatni, de nem mindig akkorát, mint amilyeneket a közeli múltban éreztünk. Vannak, akik azt mondják, jól jött ez a kis hó azoknak, akiknek magyarázkodniuk kell majd akár mostanában, akár később. Lesz mire hivatkozniuk, ha a teljesítményüket számonkérik. Valahogy úgy vagyok én az aszállyal is, a sok csapadékkal is, a hóval is meg a sok napsütéssel is, hogy mindez így együtt és külön a legtermészetesebb időjárási forma mifelénk. Úgy tanultuk, hogy szélsőséges, szárazföldi éghajlat alatt élünk. Ha tehát bejön ez a szélsőséges éghajlat a maga minden kellemetlenségével, minek kell azon meglepődni? Nem egyszerűbb volna felkészülni rá? Jó, a természetet nem tudjuk még a szekerünk elé fogni egy jó darabig, de azért tehetünk egyet és mást vele és ellene. Megint odajutottunk, ahol az előbb voltunk: a legfontosabb felmérni az erőinket és azokra építeni. Mondom én ezt így, egymás között, de a gondolatok sokkal tágabb körre is vonatkoznak. Mert az a meggyőződésem, hogy nem sokra megyünk a különféle hivatkozásokkal. A magyarázgatások nem oldanak meg semmit. A gondjainkat nekünk kell rendeznünk. Vagyis: milyen is lesz ez a mostani új esztendő? Nagy merészség lenne azt mondani, hogy pontosan olyan, amilyenné mi tervezzük. Ez így nem lenne igaz. De, hogy nagyon hasonlítson arra, amilyennek mi elképzeljük, ahhoz nekünk kell cselekednünk. Csak a tettek hozhatnak eredményeket. Hadd tegyem hozzá: csak a jól átgondolt és céltudatos tettek hozhatnak jó eredményeket. Ebben van mindannyiunk felelőssége 1987-ért is. G. Molnár Ferenc Azt kérdezték... A kérdést sokféleképpen lehet feltenni és megközelíteni. De megkerülni nem lehet. Mert szórakozni nemcsak lehet, de kell is. Hogy kinek milyen igénye van erre az időtöltésre, az sok mindentől függ. Nálunk a Mátra Művelődési Központ a feladatából eredően teszi lehetővé a kellemes és hasznos elfoglaltságot. Több intézmény is kínál különféle programokat. Mindezek alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a városunkban mindenki megtalálhatja a kedvére való mulatást. Csak ... ! A nyári Ifjúsági Park már évek óta küszködik azzal, hogy az odalátogatók mindig megőrizzék a rendet. Vannak olyan tizenévesek, akik ezzel nem sokat törődnek. A szeszmentes szórakozóhely is inkább csak vágy marad, mint valóság. Az üzleti érdek éppen ennek az ellenkezőjét kívánja meg a vállalatoktól: minél több szeszesital fogy, annál több lesz a haszon. Még valamit: a presszók is inkább hasonlítanak italmérésekre, mint a csendes hangulatú, beszélgető helyekre. Büszkélkedhetünk azzal, hogy nálunk nincsenek kocsmák, valamennyit átalakítottuk — a cégtábla szerint. Különben ... ? Késtek a buszok A zord napokban a hivatalos szervek megalakították azt a bizottságot, amelynek feladata volt a nehézségek enyhítése, az élelmiszerek eljuttatása a fogyasztókhoz és a termelési folyamatok szabályozása az adott helyzetnek megfelelő módon. Mifelénk talán nagyobb volt az ijedelem, mint a veszedelem. Az biztos, hogy a mínusz húsz fok alatti hőértékek senkinek sem tettek jót, a határban is kárt okoztak, de a nagy hó a termelő üzemekben csak átmeneti gondokat vetett fel. Késések fordultak elő és csak néhány munkásjárat nem tudott a gyárakba beérkezni. A gazdasági vezetők nyújtott műszakokat szerveztek. Igénybe vették a gmk-k segítségét is. A későbbiek során lehetővé teszik, hogy az időjárás miatt keletkezett igazolt mulasztásokat a munkások termeléssel egyenlítsék ki. Vezetőségválasztások előtt 2. oldal Mit tud a gép? 2. oldal Köszöntő 3. oldal Vagyonvédelem 3—4. oldal Milyen évet zár a divatbolt? 4. oldal Vidám szilveszterest 4. oldal А [UNK]а: 2,30 Ft Tanácskoztak szövetkezetünk kommunistái December 8-án tanácskozásra jöttek össze szövetkezetünk pártalapszervezetének tagjai, hogy megtárgyalják az MSZMP KB 1986. november 19—20-i határozatából adódó helyi feladatokat. A taggyűlésen részt vett Habis László, a megyei pártbizottság képviseletében, Bodor Mariann, a városi KISZ- bizottság titkára, valamint dr. Mocsáry László, a városi pártbizottság részéről. A Központi Bizottság határozatából adódó feladatokról Plósz János, pártszervezetünk titkára tájékoztatta a jelenlévőket. A következőkben idézünk a pártszervezet titkárának beszédéből: „A Központi Bizottság november 19—20-i ülésén áttekintette a népgazdaság helyzetét, a XIII. kongresszus óta végzett gazdasági munka tapasztalatait és a kongresszuson elfogadott gazdasági program megvalósítása, a VII. ötéves terv teljesítése érdekében meghatározta a főbb tennivalókat. A mi feladatunk most, hogy a taggyűlésen a főbb feladatokat áttekintsük, azokat véleményezzük, illetve a jövőbeni munkánkat a KB határozat szellemében végezzük. A XIII. kongresszus 20 hónappal ezelőtt országos jelentőségű politikai és gazdaságpolitikai programot fogadott el, dolgozóinak mely az ország egyetértésével, támogatásával találkozott. A kongresszusi határozat végrehajtása minden területen megkezdődött, az előrehaladás azonban egyenetlen a követelményekhez képest, főként a gazdasági építő munkában mutatkozik lemaradás. A kezdeti eredmények ellenére 1985-ben és 1986-ban is gyarapodott a nemzeti vagyon. Eredményként tartjuk számon országos szinten azt is, hogy az ország rendben eleget tett fizetési kötelezettségének. Sajnos nem tudtuk azonban az előírt gazdasági növekedést biztosítani. Az elmaradás okai között vannak bizonyos objektív tényezők, melyek jelentős veszteséget okoztak, amire alig tudtunk hatást gyakorolni. Ilyen a kedvezőtlen külpiac alakulása. Az exportált áruk jelentős részének az ára csökkent, ugyanakkor az importárak növekedtek. A szocialista országok piacain is egyre magasabbak a követelmények. Az objektív tényezők között tartjuk számon gazdaságunk szerkezeti problémáit, de itt kell megemlíteni a mezőgazdaságot ért több éves aszályt is. A nem kielégítő népgazdasági eredmények teljesítményében szerepük van a gazdasági irányítás fogyatékosságainak, a vezetői munka gyengeségeinek is. A kibontakozás lehetőségeit mérlegelve a XIII. kongresszus határozatait és a VII. ötéves tervet tekintjük irányadónak, mondotta a pártszervezet titkára, majd azzal folytatta, a pártnak meggyőződése, hogy van kiút a jelenlegi helyzetből, ha folyamatosan meghozzuk szükséges intézkedéseket és a ezek szellemében végezzük munkánkat. Elsősorban a hatékony, versenyképes, tevékenységek legigényesebb fejlesztését kell felgyorsítani. A hatékonyság, a termelékenység növelését a munkaerő átcsoportosításával is elő kell segíteni. Változtatni kell eddigi elosztáspolitikai gyakorlatunkon is. Következetesebben kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás elvét, megfelelő teret engedve a teljesítményekkel arányos jövedelmek differenciálódásának. Az 1987. évi gazdaságpolitikai és gazdaságirányítási gyakorlatban a legfontosabb feladat az egyensúlyi helyzet romlásának fékezése és az 1985—86-ban elért életszínvonal főbb elemeinek stabilizálása, a munka- és életkörülmények szerény javításának megalapozása. Fenn kell tartani az elfogadhatónak minősíthető áruellátást és ebben is jelentős feladat hárul szövetkezetünk kommunistáira, dolgozó kollektíváinkra. Csakis a belső erőforrásaink jobb hasznosításával, munkánk javításával érhetjük el kitűzött feladatainkat. Ezek szellemében hozta meg a Központi Bizottság novemberi határozatát, melynek végrehajtásához kérjük az elvtársak aktív hozzáállását, támogatását” fejezte be beszédét pártszervezetünk titkára. Az előterjesztés feletti vitában felszólalt Rohánszky Ferenc, szövetkezetünk elnöke, aki azzal kezdte felszólalását, hogy a mai taggyűlésen komoly gondokról, problémákról történt előterjesztés, melynek alapján megállapíthatjuk, hogy mindannyiunktól keményebb, hatékonyabb munkát vár el a népgazdaság. Ugyanezek a gondolatok fogalmazódtak meg a SZÖVOSZ közelmúltban megtartott X. kongresszusán is. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az 1987-es év nem lesz könnyű. Fő feladatunknak tartjuk szövetkezetünk működési területén az alapellátás biztosítását. Biztató, hogy ehhez a hálózati felkészültség biztosított, mivel korszerű ABC áruházakkal bővítettük egységeink számát. Több egységünket felújítottuk. Kemény és megfeszített teljesíteni fogjuk munkával az 1986. évi terveinket az áruforgalmazásban, a termelésben és a gazdálkodási eredményt illetően is. Tovább bővül szövetkezetünk dolgozóinak bérszínvonala. Mivel azt tapasztaljuk, hogy az emberekben van egy kisebb szorongás a jövőt illetően, ezért arra törekszünk, hogy a nehézségek ne vegyék el az emberek kedvét, hanem kitartóan dolgozzunk feladataink megoldásán. Mák Zoltán, az Avar Szálló igazgató-helyettese megállapította, hogy a problémák feltárása véleménye szerint időben történt, van lehetőség a jobb eredmények elérésére. Az embereket foglalkoztatja a bérek alakulásása, és kedvezőtlen hatást váltott ki a bevezetett bérstop. Véleménye szerint ez kedvezőtlenül befolyásolja az anyagi ösztönzést. Az elhangzott hozzászólásokat Plósz János, a pártszervezet titkára foglalta össze, majd a taggyűlés egyhangúlag elfogadta az előterjesztést. Az indítványok keretében a taggyűlés tagfelvételi kérdéseket tárgyalt. Pazinszky Alajos lót.Plósz János tartott beszámo A taggyűlés résztvevőinek egy csoportja. (Fotó: Vidók Róbert)