Gyöngyszöv, 1987 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-15 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Milyen is lesz? Olyan még nem volt, hogy valaki ne várt volna valami jót az új esztendőtől. Mert az emberi természet olyan, hogy mindig a remény élteti. Lehet akármilyen keserves a pilla­natnyi helyzet, mindig csak az jár az eszében, hogy lesz ez még jobb is. Lesz bizony, nem is akármennyivel jobb. Persze, hogy kell a remény. Azt mondják a bölcsek, a gon­dok közepette kell mindig a sors jobbra fordulásában hinni, és akkor kell aggályoskodni, ha jól mennek a dolgok. Ez a látszólagos ellentét tulajdonképpen az ember fennmaradásá­nak ősi ösztönéből fakad, és nem lehet másként, csak így. Nekem azonban némi aggályom is akad. Ha csak a re­mény lenne a legfőbb eszköz a jövő formálásában, én csak­ugyan duzzadnék a reménytől. De mire mennék ezzel­ a nagy-nagy bizakodással, ha közben nem tennék meg min­dent a vágyaim valóra váltásáért? Hát itt van a kutya el­ásva, mondhatjuk a régi szólás szerint. Amiből az is követ­kezik, hogy az ember csak önmagára számíthat ebben a ne­hézségekkel megtűzdelt életben. Ha biztos akar lenni a dol­gában, cselekedjék úgy, hogy nem vár semmiféle égi áldás­ra, jótevő angyalra, csupaszív tündérre, de még arra sem, hogy a versenytársa húzza ki a csávából. Nehogy bárki félreértsen, tudom jól, vannak nehéz hely­zetek, amelyekben a társak segítőkészsége szinte menetrend­­szerű pontossággal érkezik meg. Gondoljunk csak a januári hideg napokra. Azokra a keserves órákra, amikor az ország valósággal belesüllyedt a hó fogságába. Hányan vették a nyakukba a mások gondjait? Hányan mozdultak meg, hogy a bajbajutottakon segítsenek? Még így is hiba lenne azonban valami nagy-nagy országos összeborulást feltételezni, mintha mindenki angyallá vált volna pillanatok alatt a selymes, puha fehér hó láttán. Óvakodjunk a szélsőséges megfogalmazásoktól, ha a való­ság talaján akarunk maradni. Ha igaz a mondás, hogy a ku­tyából nem lesz szalonna, akkor az is igaz, hogy a nehézsé­gekben sem válik mindenki arkangyallá, a jószívűség baj­nokává, az önzetlenség mintaszobrává. A tél ugyan hideget is szokott tartogatni, de nem mindig akkorát, mint amilyeneket a közeli múltban éreztünk. Van­nak, akik azt mondják, jól jött ez a kis hó azoknak, akik­nek magyarázkodniuk kell majd akár mostanában, akár később. Lesz mire hivatkozniuk, ha a teljesítményüket szá­­monkérik.­­ Valahogy úgy vagyok én az aszállyal is, a sok csapadék­kal is, a hóval is meg a sok napsütéssel is, hogy mindez így együtt és külön a legtermészetesebb időjárási forma mife­lénk. Úgy tanultuk, hogy szélsőséges, szárazföldi éghajlat alatt élünk. Ha tehát bejön ez a szélsőséges éghajlat a ma­ga minden kellemetlenségével, minek kell azon meglepőd­ni? Nem egyszerűbb volna felkészülni rá? Jó, a természetet nem tudjuk még a szekerünk elé fogni egy jó darabig, de azért tehetünk egyet és mást vele és el­lene. Megint odajutottunk, ahol az előbb voltunk: a legfon­tosabb felmérni az erőinket és azokra építeni. Mondom én ezt így, egymás között, de a gondolatok sokkal tágabb körre is vonatkoznak. Mert az a meggyőződésem, hogy nem sokra megyünk a különféle hivatkozásokkal. A magyarázgatások nem oldanak meg semmit. A gondjainkat nekünk kell rendeznünk. Vagyis: milyen is lesz ez a mostani új esztendő? Nagy me­részség lenne azt mondani, hogy pontosan olyan, amilyen­né mi tervezzük. Ez így nem lenne igaz. De, hogy nagyon hasonlítson arra, amilyennek mi elképzeljük, ahhoz nekünk kell cselekednünk. Csak a tettek hozhatnak eredményeket. Hadd tegyem hozzá: csak a jól átgondolt és céltudatos tettek hozhatnak jó eredményeket. Ebben van mindannyiunk felelőssége 1987-ért is. G. Molnár Ferenc Azt kérdezték... A kérdést sokféleképpen lehet feltenni és megközelí­teni. De megkerülni nem le­het. Mert szórakozni nem­csak lehet, de kell is. Hogy kinek milyen igénye van er­re az időtöltésre, az sok min­dentől függ. Nálunk a Mátra Művelő­dési Központ a feladatából eredően teszi lehetővé a kel­lemes és hasznos elfoglaltsá­got. Több intézmény is kínál különféle programokat. Mindezek alapján tehát azt mondhatjuk, hogy a váro­sunkban mindenki megtalál­hatja a kedvére való mula­tást. Csak ... ! A nyári Ifjúsági Park már évek óta küszködik azzal, hogy az odalátogatók min­dig megőrizzék a rendet. Vannak olyan tizenévesek, akik ezzel nem sokat törőd­nek. A szeszmentes szórakozó­hely is inkább csak vágy marad, mint valóság. Az üz­leti érdek éppen ennek az ellenkezőjét kívánja meg a vállalatoktól: minél több sze­szesital fogy, annál több lesz a haszon. Még valamit: a presszók is inkább hasonlítanak ital­mérésekre, mint a csendes hangulatú, beszélgető he­lyekre. Büszkélkedhetünk azzal, hogy nálunk nincse­nek kocsmák, valamennyit átalakítottuk — a cégtábla szerint. Különben ... ? Késtek a buszok A zord napokban a hiva­talos szervek megalakították azt a bizottságot, amelynek feladata volt a nehézségek enyhítése, az élelmiszerek el­juttatása a fogyasztókhoz és a termelési folyamatok sza­bályozása az adott helyzet­nek megfelelő módon. Mifelénk talán nagyobb volt az ijedelem, mint a ve­szedelem. Az biztos, hogy a mínusz húsz fok alatti hő­értékek senkinek sem tettek jót, a határban is kárt okoz­tak, de a nagy hó a termelő üzemekben csak átmeneti gondokat vetett fel. Késések fordultak elő és csak néhány munkásjárat nem tudott a gyárakba beérkezni. A gazdasági vezetők nyúj­tott műszakokat szerveztek. Igénybe vették a gmk-k se­gítségét is. A későbbiek so­rán lehetővé teszik, hogy az időjárás miatt keletkezett igazolt mulasztásokat a mun­kások termeléssel egyenlít­sék ki. Vezetőségválasztások előtt 2. oldal Mit tud a gép? 2. oldal Köszöntő 3. oldal Vagyonvédelem 3—4. oldal Milyen évet zár a divatbolt? 4. oldal Vidám szilveszterest 4. oldal А [UNK]а: 2,30 Ft Tanácskoztak szövetkezetünk kommunistái December 8-án tanácsko­zásra jöttek össze szövetke­zetünk pártalapszervezetének tagjai, hogy megtárgyalják az MSZMP KB 1986. no­vember 19—20-i határozatá­ból adódó helyi feladatokat. A taggyűlésen részt vett Habis László, a megyei párt­­bizottság képviseletében, Bo­dor Mariann, a városi KISZ- bizottság titkára, valamint dr. Mocsáry László, a városi pártbizottság részéről. A Központi Bizottság ha­tározatából adódó feladatok­ról Plósz János, pártszerve­zetünk titkára tájékoztatta a jelenlévőket. A következők­ben idézünk a pártszervezet titkárának beszédéből: „A Központi Bizottság no­vember 19—20-i ülésén átte­kintette a népgazdaság hely­zetét, a XIII. kongresszus óta végzett gazdasági munka ta­pasztalatait és a kongres­­­szuson elfogadott gazdasági program megvalósítása, a VII. ötéves terv teljesítése érdekében meghatározta a főbb tennivalókat. A mi feladatunk most, hogy a taggyűlésen a főbb feladatokat áttekintsük, azo­kat véleményezzük, illetve a jövőbeni munkánkat a KB határozat szellemében végez­zük. A XIII. kongresszus 20 hó­nappal ezelőtt országos je­lentőségű politikai és gazda­ságpolitikai programot fo­gadott el, dolgozóinak mely az ország egyetértésével, támogatásával találkozott. A kongresszusi határozat végrehajtása minden terüle­ten megkezdődött, az előre­haladás azonban egyenetlen a követelményekhez képest, főként a gazdasági építő munkában mutatkozik lema­radás. A kezdeti eredmények ellenére 1985-ben és 1986-ban is gyarapodott a nemzeti va­gyon. Eredményként tartjuk számon országos szinten azt is, hogy az ország rendben eleget tett fizetési kötelezett­ségének. Sajnos nem tudtuk azon­ban az előírt gazdasági nö­vekedést biztosítani. Az el­maradás okai között vannak bizonyos objektív tényezők, melyek jelentős veszteséget okoztak, amire alig tudtunk hatást gyakorolni. Ilyen a kedvezőtlen külpiac alakulá­sa. Az exportált áruk jelen­tős részének az ára csökkent, ugyanakkor az importárak növekedtek. A szocialista or­szágok piacain is egyre ma­gasabbak a követelmények. Az objektív tényezők között tartjuk számon gazdaságunk szerkezeti problémáit, de itt kell megemlíteni a mezőgaz­daságot ért több éves aszályt is. A nem kielégítő népgazda­sági eredmények teljesítmé­nyében szerepük van a gaz­dasági irányítás fogyatékos­ságainak, a vezetői munka gyengeségeinek is. A kibontakozás lehetősé­geit mérlegelve a XIII. kong­resszus határozatait és a VII. ötéves tervet tekintjük irány­adónak, mondotta a párt­­szervezet titkára, majd az­zal folytatta, a pártnak meg­győződése, hogy van kiút a jelenlegi helyzetből, ha fo­lyamatosan meghozzuk szükséges intézkedéseket és a ezek szellemében végezzük munkánkat. Elsősorban a hatékony, versenyképes, tevékenységek legigényesebb fejlesztését kell felgyorsítani. A haté­konyság, a termelékenység növelését a munkaerő átcso­portosításával is elő kell se­gíteni. Változtatni kell eddigi el­osztáspolitikai gyakorlatun­kon is. Következetesebben kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás elvét, meg­felelő teret engedve a telje­sítményekkel arányos jöve­delmek differenciálódásának. Az 1987. évi gazdaságpoli­tikai és gazdaságirányítási gyakorlatban a legfontosabb feladat az egyensúlyi hely­zet romlásának fékezése és az 1985—86-ban elért élet­­színvonal főbb elemeinek stabilizálása, a munka- és életkörülmények szerény ja­vításának megalapozása. Fenn kell tartani az elfo­gadhatónak minősíthető áru­ellátást és ebben is jelentős feladat hárul szövetkezetünk kommunistáira, dolgozó kol­lektíváinkra. Csakis a belső erőforrásaink jobb hasznosí­tásával, munkánk javításá­val érhetjük el kitűzött fela­datainkat. Ezek szellemében hozta meg a Központi Bi­zottság novemberi határoza­tát, melynek végrehajtásához kérjük az elvtársak aktív hozzáállását, támogatását” fejezte be beszédét pártszer­vezetünk titkára. Az előterjesztés feletti vi­tában felszólalt Rohánszky Ferenc, szövetkezetünk elnö­ke, aki azzal kezdte felszó­lalását, hogy a mai taggyű­lésen komoly gondokról, problémákról történt előter­jesztés, melynek alapján megállapíthatjuk, hogy mind­annyiunktól keményebb, ha­tékonyabb munkát vár el a népgazdaság. Ugyanezek a gondolatok fogalmazódtak meg a SZÖVOSZ közelmúlt­ban megtartott X. kongres­­­szusán is. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az 1987-es év nem lesz könnyű. Fő feladatunknak tartjuk szövetkezetünk működési te­rületén az alapellátás bizto­sítását. Biztató, hogy ehhez a hálózati felkészültség biz­tosított, mivel korszerű ABC áruházakkal bővítettük egy­ségeink számát. Több egysé­günket felújítottuk. Kemény és megfeszített teljesíteni fogjuk munkával az 1986. évi terveinket az áruforgal­mazásban, a termelésben és a gazdálkodási eredményt il­letően is. Tovább bővül szö­vetkezetünk dolgozóinak bér­­színvonala. Mivel azt tapasz­taljuk, hogy az emberekben van egy kisebb szorongás a jövőt illetően, ezért arra tö­rekszünk, hogy a nehézségek ne vegyék el az emberek kedvét, hanem kitartóan dol­gozzunk feladataink megol­dásán. Mák Zoltán, az Avar Szál­ló igazgató-helyettese meg­állapította, hogy a problé­mák feltárása véleménye szerint időben történt, van lehetőség a jobb eredmények elérésére. Az embereket fog­lalkoztatja a bérek alakulá­­sása, és kedvezőtlen hatást váltott ki a bevezetett bér­stop. Véleménye szerint ez kedvezőtlenül befolyásolja az anyagi ösztönzést. Az elhangzott hozzászólá­sokat Plósz János, a párt­­szervezet titkára foglalta össze, majd a taggyűlés egy­hangúlag elfogadta az elő­terjesztést. Az indítványok keretében a taggyűlés tagfelvételi kér­déseket tárgyalt. Pazinszky Alajos lót.Plósz János tartott beszámo­ A taggyűlés résztvevőinek egy csoportja. (Fotó: Vidók Róbert)

Next