Gyöngyszöv, 1993 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1993-01-01 / 1. szám
2. GYÖNGYSZÖV Megtartotta tanácskozását az Áfészek II. Kongresszusa folyt, az 1. oldalról szoruló kisemberek elfogadják. Hiszem _ mondotta hogy a mozgalom képes kilábalni a nehézségekből. Fel tud építeni egy nemzetgazdaságba jól illeszkedő struktúrát és összefog, mert a józan ész ezt diktálja _ fejezte be kongresszusi beszámolóját az Áfész elnöke. A második napirend alapján Pétervári János, a felügyelőbizottság elnöke tette meg jelentését. Ezt követően kért szót Göncz Árpád a Magyar Köztársaság elnöke. Felszólalását az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük: Otthon érzem magam Önök között. Örömmel jöttem el, ha csak kis időre is, hogy együtt legyünk, hogy szót váltsunk, és szót értsünk egymással _ kezdte beszédét, majd így folytatta: — Szívesen vagyok itt, mivel Önök a társadalom legszélesebb rétegeit képviselik, akik valóban az emberek bizalmából lettek kongresszusi küldöttek. Mert tisztességgel dolgoztak, többet tettek a közösségeikért, s megválasztásuk olyan értékű legitimáció, melyet nem lehet megkérdőjelezni. — Tiszta szívvel köszöntöm hát az Önök kongresszusát, s valóban annak nem csak az egymillió-kettőszázezer szövetkezeti tag számára fontos tanácskozást kívánok. Meggyőződésem, hogy az általános fogyasztási szövetkezetek a magyar szövetkezeti hagyományok legjavát folytatják, mert elsősorban a kisembereket, szegényebbeket szolgálják. Remélem, hogy minden korábbinál tisztességesebben, hiszen az emberek bizalmát csak becsületes és jó munkával lehet megtartani. Meggyőződésem az is, hogy a fogyasztási szövetkezetek éppen tömegbázisuk okán pótolhatatlan szerepet játszanak elsősorban a falusi kereskedelemben, falusi és kisvárosi szolgáltatásokban, valamint a magyar mezőgazdaság piaci kapcsolatainak erősítésében. Tevékenységük nem csupán gazdasági, hanem jelentős összhangulatformáló tevékenység is, ezért minden politikai erőnek, kormányzatinak és ellenzékinek egyaránt figyelnie kell a magyar szövetkezeti mozgalom alakulását, támogatni munkáját, és segíteni erősödését. — Örömmel hallottam, hogy bár kegyetlenül nehéz a helyzet, s az áfészek is kegyetlen nehéz helyzetben vannak, emberi programot sikerült kialakítaniuk, az itt levőkön pedig látom a végrehajtáshoz a nélkülözhetetlen elszántságot is. Örülök annak is, hogy bár a magyar falu egy része kezd elöregedni, az általános fogyasztási szövetkezetekben a tisztújítások során egyre több fiatalember került tisztségbe, ami, úgy gondolom, szellemi megújulás szempontjából sem kifogásolható. Azokat a szövetkezeti alapértékeket, amelyeket megfogalmaztak, valóban vállalni lehet és kell, sőt mindent el kell követniük, hogy ezeket az alapértékeket ne csorbíthassa semmi. Ez éppúgy érvényes árpolitikájukra, mint szolgáltatásai színvonalának emelésére, mint tagjaik érdemének védelmére. Őszintén kívánom, hogy általános fogyasztási szövetkezetek a magyar társadalom fontos műhelyeivé váljanak, amelyekben a demokratikus gondolkodás és cselekvés ötvöződik a gazdasági folyamatokban. Felszólalását az alábbiakkal zárta: — Kérem Önöket, hogy kongresszusi lelkesedésüket és elszántságukat mentsék át a hétköznapokra. Legyünk társai egymásnak a magyar vidék, az egész ország felvirágoztatásában. Az elnöklő Koczka Valéria megköszönte az államelnök meleg szavait, majd felolvasta dr. Antallózsef miniszterelnök kongresszushoz küldött üdvözlő levelét. Az alapszabály és határozati javaslat-tervezetet Bartus Pál alelnök terjesztette a kongresszus elé. A levezető elnöki tisztet az Országos Szövetség elnökségének öt tagja látta el felváltva, közöttük segítette a kongresszus munkáját szövetkezetünk elnöke Rohánszky Ferenc is. A vita során húszan szólaltak föl. A felszólalások zömmel a nehéz körülményekkel és az ebből való kilábalás, a nagybani beszerzéssel, a veszteséges tevékenységek megszüntetésével foglalkoztak. A kongresszus keretében kitüntetési ünnepségre is sor került. Rohánszky Ferenc részére „Szövetkezeti Érdemrend" kitüntetést nyújtott át dr. Szilvasán Pál, az ÁFEOSZ elnöke, aki nyugállományba vonulása alkalmából szintén ebben a kitüntetésben részesült. A kongresszus második napján a vita folytatódott, majd annak lezárása és az összefoglaló után kongresszusi dokumentumok elfogadására került sor. Ezt követte az Országos Szövetség tisztségviselőinek titkos szavazással történt megválasztása. A szövetség új elnökévé Bartus Pált, a Jászberényi ÁFÉSZ elnökét választották. Szövetkezetünk elnökét Rohánszky Ferencet a kongresszus beválasztotta az Országos Szövetség elnökségébe. Patinszki Alajos Ment, mint a karikacsapás Nem akármilyen volt az 1993-as év kezdete az élelmiszer-kereskedelemben dolgozóknak. Igen, leltároztunk és átáraztunk szinte mindent, oly mértékben, mint 1988. január elsején az Általános Forgalmi Adó bevezetésekor. Immár a napi alapvető élelmiszerek sem mentesek az ÁFA-tól, tehát mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába mostantól. Január 3-án, vasárnap délután 3- kor érkezem szövetkezetünk 132-es számú raktári élelmiszerboltjába, ahol Bartók Béla egységvezető épp az új árcímkéket vágja méretre, ezt követően pedig felesége a megfelelő áruk alá helyezi a polc lapjára. _ Meddig tartott a leltár? - teszem fel köszönés után azonnal az egységvezetőnek a kérdést. _ Egy bő órával ezelőtt ment el Buda György leltárellenőr. Tehát több mint másfél nap leltároztunk, hiszen másodikán reggel 7 óra 30 perckor kezdtünk. Jelenleg az új árak szabályszerű feltüntetését végezzük. _ Úgy látom az árukészletet tekintve, egy kicsit készültek a leltározásra. _ Nézze, egy kicsit hagytuk kifutni a nagy készletet, így könnyíteni tudtuk a rovancsolást. Különben nemcsak minden élelmiszer ára változott az ÁFA bevezetésével, hanem a már Általános Forgalmi Adót tartalmazó árukból is jó néhánynak az ára változott. _ Mely termékekre gondol itt? _ A cigaretták, égetett szeszes italok és a sörök árai, „műsoron kívül" emelkedtek. _ Végezetül az 1992-es forgalomról mondana néhány szót? _ Igen. Sajnos, a tervünk rendkívül magas volt. Atkár község lakossága 1701 fő. A maszekokkal együtt immár nyolc élelmiszerbolt van a községben, ráadásul ennek a boltnak a lakókörzetében zömében nyugdíjasok vannak, így nem csoda hogy a tervelőirányza teltároztunk főt nem sikerült teljesíteni. Csak az 1991- es év forgalmi szintjét hoztuk 1992- ben. Elköszönve a kis kollektívától, ezután egy gyöngyösi ABC tapasztalatait próbálom összegyűjteni az év elejei leltározásról. Január első munkanapjának reggelén nyitok be a Kócsag úti ABC vezetőjéhez, Tóth Lászlónéhoz. _ Mikor kezdték az egységben a leltározást? _ faggatom a vezetőnőt, aki éppen a következő napi tejmegrendelésekkel végzett. _ Szombaton, január 2-án kezdtük a leltározást, melyet saját hatáskörben végeztünk el. Sikerült egy nap alatt végezni úgy, hogy az átárazást is befejeztük. _ Volt valami trükkje a gyors végzésnek? _ Két napja készültünk a leltárra, egyrészt az áruk ésszerű csoportosításával, másrészt jómagam két este, a szabad időmből jócskán elvéve, az árutasítási listáról pontosan kigyűjtöttem a ránk vonatkozókat. Köszönetem a munkatársaimnak, hogy a figyelmes, becsületes munkával időre végeztünk. _ Milyen nehézség merült fel a leltározás során? Amit pillanatnyilag sem tudunk pontosan, azok a göngyöleg és az üvegárak. A Söripari Vállalat, a Fővárosi Ásványvízipari Vállalat megküldte az árjegyzékét, a többi szálító még nem. Szabályzat szerint azon göngyölegre is rá kell tenni a 25 százalék Általános Forgalmi Adót, melyre nem jött árutasítás. Jelenleg ebből az következik, hogy nem lesznek egységesek országosan az árak. _ Hogy érti ezt? _ Például a szörpös és a sörös rekesz azonos, nincs megkülönböztető jel rajtuk. Utasítás szerint és az előbb elmondott szabály miatt más-más lett az áruk. Hasonló a helyzet az üdítős rekeszekkel is. Várjuk a központi utasításokat a szállító vállalatoktól. A mai nap az üvegek visszaváltását elhalasztottuk. Reméljük, 24 órán belül megoldódik ez a kérdés. Közepes forgalom van a Pacsirta lakótelepen, a 3-as számú műút mellett lévő 95-ös АВС-ben január első hétfő estéjén. _ Ennyi a vásárló egy áremelést követően? _ fakad ki belőlem a kérdés, mikor a boltvezetővel, Kovács Lászlóval az eladótérben találkozom. _ Érezzük, hogy a nyolcvanasi ABC leltározik, kapom a rövidke választ. _ Ebben az egységben hogyan zajlott a leltározás? _ Január 2-án 5 óra 30 perckor kezdtünk. Mind a két műszak be volt rendelve. A dolgozók először az állványokon és a polcokon az összepakolást és a rendszerezést végezték. Ezek után jött az adminisztratív munka. Ez egy kollektív munka volt. Főtt ételt késztettünk, délben is közösen ebédeltünk. Itt szeretném megköszönni az egész kollektívának a precíz és gyors munkáját. A közös érdek is azt kívánta, hogy egy nap alatt végezzünk. A vasárnapi pihenőnapját már mindenki családja körében töltötte. _ Mivel volt nehezebb a mostani leltár, mint az egy évvel korábbi? _ Jövedelemérdekeltségben vagyunk, ezért dupla számszaki munkát jelentett a leltár. Először a fogyasztói árat vissza kellett osztani, az így megkapott beszerzési árat kellett növelni az Általános Forgalmi Adóval. Saját hatáskörben végeztük a leltárt, tehát nem volt jelen hivatásos leltárellenőr. Az Általános Forgalmi Adó miatt az árréstömeg is változott, ezért rendkívül pontosnak kellett lennünk. _ Első nap után mi a vásárló visszhangja? _ Nézze, ez az áremelés jó előre be lett harangozva. A sör és égetett szeszes italok rendkívüli áremelésére még nem reagáltak a fogyasztók, hiszen a többnapos ünnepek miatt telítve vannak. Most inkább a tejet és a parádi vizet vásárolták jobban. _ Mi lesz az áremelés várható hatása? _ Mivel kevesebb pénz jut a létfenntartásra, így az olcsóbb árfekvésű áruk lesznek még kelendőbbek. _ Kővári _ Ment, mint a Karikacsapás Varga Zoltánná az adácsi АВС-ben a pult mögött (Fotó: Vidók Róbert) 1993. január A KONGRESSZUS FELHÍVÁSA Az Áfészek II. Kongresszusukat 1992. december 10—11-én tartották meg Budapesten. A kongresszuson a tagság képviseletében a tavaszi szövetkezeti küldöttgyűléseken megválasztott mintegy 540 küldött vett részt. A kongresszus megvitatta és elfogadta az áfészek helyzetéről adott beszámolókat, valamint a következő évekre szóló programot. A kongresszus megállapította, hogy az áfészek fordulóponthoz érkeztek. Talponmaradásuk és fejlődésük a piacon, a versenyben történő helytállásukon, gazdálkodási tevékenységük megújításán múlik. Ez teremt alapot a tagság érdekeinek szolgálatához, a tagok közösségi életének fejlesztéséhez. A kongresszus úgy határozott, hogy az általa elfogadott döntésekről, a követendő stratégia legfontosabb teendőiről tájékoztatva a tagságot, felhívást ad ki a szövetkezeti tagok részére, kérve aktív közreműködéüket a program megvalósításában. 1. A kongresszus köszönetét fejezi ki a szövetkezetek tagjainak a bizalomért és a támogatásért, amelyet a szövetkezeti törvény végrehajtása, az alapszabályalkotás és a szövetkezeti választások során kinyilvánítottak hitet tettek a mozgalom fennmaradása mellett. 2. A kongresszus a mozgalom számára legfontosabb célkitűzésekként a következőket határozta meg: — az élelmiszer és napicikk forgalmazása kiemelt üzletágként való kiemelésével, e tevékenységet szolgáló élelmiszerboltok, ABC áruházak saját hatáskörben történő működtetésével versenyképes, elérhető árakon a tagoknak, a vásárlóknak fejlődő színvonalú kereskedelmi szolgáltatás biztosítása; _ a kistelepüléseken működő boltok üzemelési formáinak korszerűsítése, ezen belül egyik módszerként a szövetkezethez továbbra is szervesen kötődő családi vállalkozásba adása oly módon, hogy az ott élő tagok, lakosok ellátási érdekei sérelmeket ne szenvedjenek; a szövetkezetekben az irányítási rendszer korszerűsítésével összekapcsolva a piaci versenyben való helytállás, a kedvezőbb árak és feltételek elérése érdekében alulról építkező megyei, regionális, nagybani árubeszerzési szervezetek létrehozása, s ezekre építve országos beszerzési rendszer kialakítása, ehhez a közös szövetkezeti vagyon hasznosítása, az áfészek hagyományos működési területét jelentő falvakban mezőgazdasági termelést folytató tagokkal, más vállalkozásokkal a szerződéses üzleti kapcsolatok megújítása, a mezőgazdasági termékek értékesítésének megszervezése, a mezőgazdasági termeléshez szükséges gépeknek, eszközöknek és anyagoknak a termelő részére történő értékesítéséhez a gazdabolthálózat kiépítése, az áfészek bolthálózatában történő értékesítéshez saját előállítású élelmiszerek gyártása, ehhez vertikumok kiépítése, élelmiszer-feldolgozó üzemek létesítése; mindezek megvalósítása érdekében a szövetségi rendszer továbbfejlesztése, hogy jobban szolgálhassa az áfészek tevékenységét, gazdasági szerepkört is vállalva segítse működésüket. A kongresszus az áfészek előtt álló feladatok, a célok meghatározásánál mérlegelte a magyar gazdaságban jelentkező súlyos problémákat, s azt is, hogy ezek kihatnak az áfészek helyzetére, tevékenységére is. A kongresszus azt a meggyőződését nyilvánítja ki, hogy a felsorolt célokat elérni, a piacgazdaságba jól illeszkedő fogyasztási szövetkezeteket csakis a tagokkal együtt, a tulajdonostagság elkötelezettsége és szerepvállalási készsége alapján lehet. 3. Az áfészek a piacgazdaságba történő beilleszkedésük, a versenyben való helytállásuk mellett meg kívánják őrizni a nemzetközi szövetkezeti világban elfogadott és megújított szövetkezeti alapértékeket. Tevékenységükben érvényesíteni kívánják: _ a szolidságot az árak kialakításában és alkalmazásában, _ a megbízhatóságot az ellátás folyamatosságában és az áruk minőségében, _ a korrektséget a társadalmi közterhek arányos viselésében, _ a nemzeti piac részeként elősegíteni annak fejlődését, elsőbbséget biztosítani a hazai termékek forgalomba hozatalának, _ tagjaik, mint fogyasztók érdekeinek védelmét, _ a „nyitott ajtó" politikáját, minden vásárló tisztességes kiszolgálását, ezen belül a tagok, törzsvásárlók lehetséges előnyben részesítését, _ a demokratikus vezetést és ellenőrzést, a tagi érdekek elsődlegességét a szövetkezeti célok meghatározásában, a döntéshozó folyamatokban, _ a szövetkezetek társadalmi közösségépítő szerepének megtartását kulturális, sport, közművelődési téren, a szociális érzékenységet a segítőkészséget a rászoruló tagok irányában, a fiatalok körében a szövetkezeti alapérték, az összefogás terjesztését. A kongresszus felhívja az áfészek minden tagját, a testületek, a helyi intézőbizottságok tagjait a szövetkezetekben dolgozókat, hogy támogassák a szövetkezetek akaratát kifejező kongresszusi állásfoglalások megvalósítását. A tagság rendszeres vásárlásaival járuljon hozzá a szövetkezet gazdasági teljesítményének növeléséhez, tulajdonosként a kölcsönös érdekek alapján anyagilag is vegyen részt az áfészek tevékenységének fejlesztésében. A közös célok elérését csak az összefogás, az együttes cselekvés biztosíthatja. Felkéri a tagokat, testületeket, hogy segítsék a szövetkezeteknek az előbbi célokkal összhangban álló helyi kezdeményezéseit. Közösen lépjenek fel azokkal a külső jelenségekkel és törekvésekkel szemben, amelyek a szövetkezetek egyenrangúságát sértik a tisztességes kereskedés elvével ellentétesek, az úgynevezett illegális kereskedelem révén az áfésznek károkat okoznak. A települési önkormányzatokban részt vevő tagok kezdeményezték az áfészek gazdaságitársadalmi szerepének elismerését. A kongresszus meggyőződése, hogy a fogyasztási szövetkezeti mozgalom a tulajdonostagságra építve szerves részévé válik átalakuló társadalmunknak, nemzetgazdaságunknak.