Gyöngyszöv, 1993 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1993-01-01 / 1. szám

2. GYÖNGYSZÖV Megtartotta tanácskozását az Áfészek II. Kongresszusa­ ­ folyt, az 1. oldalról szoruló kisemberek elfogad­ják. Hiszem _ mondotta hogy a mozgalom képes kilá­balni a nehézségekből. Fel tud építeni egy nemzetgaz­daságba jól illeszkedő struk­túrát és összefog, mert a józan ész ezt diktálja _ fejezte be kongresszusi beszámolóját az Áfész elnöke. A második napirend alap­ján Pétervári János, a felügye­lőbizottság elnöke tette meg jelentését. Ezt követően kért szót Göncz Árpád a Magyar Köz­társaság elnöke. Felszólalását az alábbiakban teljes terjedel­mében közöljük: Otthon érzem magam Önök között. Örömmel jöt­tem el, ha csak kis időre is, hogy együtt legyünk, hogy szót váltsunk, és szót értsünk egymással _ kezdte beszédét, majd így folytatta: — Szívesen vagyok itt, mi­vel Önök a társadalom leg­szélesebb rétegeit képviselik, akik valóban az emberek bi­zalmából lettek kongresszusi küldöttek. Mert tisztességgel dolgoztak, többet tettek a kö­zösségeikért, s megválasztá­suk olyan értékű legitimáció, melyet nem lehet megkérdő­jelezni. — Tiszta szívvel köszön­töm hát az Önök kongresszu­sát, s valóban annak nem csak az egymillió-kettőszáze­zer szövetkezeti tag számára fontos tanácskozást kívánok.­­ Meggyőződésem, hogy az általános fogyasztási szö­vetkezetek a magyar szövet­kezeti hagyományok legjavát folytatják, mert elsősorban a kisembereket, szegényebbe­ket szolgálják. Remélem, hogy minden korábbinál tisz­tességesebben, hiszen az em­berek bizalmát csak becsületes és jó munkával le­het megtartani. Meggyőződésem az is, hogy a fogyasztási szövetke­zetek éppen tömegbázisuk okán pótolhatatlan szerepet játszanak elsősorban a falusi kereskedelemben, falusi és kisvárosi szolgáltatásokban, valamint a magyar mezőgaz­daság piaci kapcsolatainak erősítésében.­­ Tevékenységük nem csu­pán gazdasági, hanem jelen­tős összhangulatformáló tevékenység is, ezért minden politikai erőnek, kormányza­tinak és ellenzékinek egya­ránt figyelnie kell a magyar szövetkezeti mozgalom ala­kulását, támogatni munkáját, és segíteni erősödését. — Örömmel hallottam, hogy bár kegyetlenül nehéz a helyzet, s az áfészek is ke­gyetlen nehéz helyzetben vannak, emberi programot sikerült kialakítaniuk, az itt levőkön pedig látom a végre­hajtáshoz a nélkülözhetetlen elszántságot is.­­ Örülök annak is, hogy bár a magyar falu egy része kezd elöregedni, az általános fogyasztási szövetkezetekben a tisztújítások során egyre több fiatalember került tiszt­ségbe, ami, úgy gondolom, szellemi megújulás szem­pontjából sem kifogásolható. Azokat a szövetkezeti alapértékeket, amelyeket megfogalmaztak, valóban vállalni lehet és kell, sőt min­dent el kell követniük, hogy ezeket az alapértékeket ne csorbíthassa semmi. Ez épp­úgy érvényes árpolitikájukra, mint szolgáltatásai színvona­lának emelésére, mint tagjaik érdemének védelmére.­­ Őszintén kívánom, hogy általános fogyasztási szövet­kezetek a magyar társadalom fontos műhelyeivé váljanak, amelyekben a demokratikus gondolkodás és cselekvés öt­vöződik a gazdasági folya­matokban. Felszólalását az alábbiak­kal zárta: — Kérem Önöket, hogy kongresszusi lelkesedésüket és elszántságukat mentsék át a hétköznapokra. Legyünk társai egymásnak a magyar vidék, az egész ország felvi­rágoztatásában. Az elnöklő Koczka Valéria megköszönte az államelnök meleg szavait, majd felolvas­ta dr. Antall­­ózsef miniszterel­­nök kongresszushoz küldött üdvözlő levelét. Az alapszabály és határo­zati javaslat-tervezetet Bartus Pál alelnök terjesztette a kongresszus elé. A levezető elnöki tisztet az Országos Szövetség elnöksé­gének öt tagja látta el felvált­va, közöttük segítette a kong­resszus munkáját szövetkeze­tünk elnöke Rohánszky Ferenc is. A vita során húszan szólal­tak föl. A felszólalások zöm­mel a nehéz körülményekkel és az ebből való kilábalás, a nagybani beszerzéssel, a veszteséges tevékenységek megszüntetésével foglalkoz­tak. A kongresszus keretében kitüntetési ünnepségre is sor került. Rohánszky Ferenc ré­szére „Szövetkezeti Érdem­rend" kitüntetést nyújtott át dr. Szilvasán Pál, az ÁFEOSZ elnöke, aki nyugállományba vonulása alkalmából szintén ebben a kitüntetésben része­sült. A kongresszus második napján a vita folytatódott, majd annak lezárása és az összefoglaló után kongres­­­szusi dokumentumok elfoga­dására került sor. Ezt követte az Országos Szövetség tisztségviselőinek titkos szavazással történt megválasztása. A szövetség új elnökévé Bartus Pált, a Jászberényi ÁFÉSZ elnökét választották. Szövetkezetünk elnökét Ro­hánszky Ferencet a kong­resszus beválasztotta az Országos Szövetség elnöksé­gébe. Patinszki Alajos Ment, mint a karikacsa­pás Nem akármilyen volt az 1993-as év kezdete az élel­miszer-kereskedelemben dolgozóknak. Igen, leltároz­tunk és átáraztunk szinte mindent, oly mértékben, mint 1988. január elsején az Általános Forgalmi Adó be­vezetésekor. Immár a napi alapvető élelmiszerek sem mentesek az ÁFA-tól, tehát mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába mostantól. Január 3-án, vasárnap délután 3- kor érkezem szövetkezetünk 132-es számú raktári élelmiszerboltjába, ahol Bartók Béla egységvezető épp az új árcímkéket vágja méretre, ezt követő­en pedig felesége a megfelelő áruk alá helyezi a polc lapjára. _ Meddig tartott a leltár? - teszem fel köszönés után azonnal az egység­­vezetőnek a kérdést. _ Egy bő órával ezelőtt ment el Bu­da György leltárellenőr. Tehát több mint másfél nap leltároztunk, hiszen másodikán reggel 7 óra 30 perckor kezdtünk. Jelenleg az új árak szabály­­szerű feltüntetését végezzük. _ Úgy látom az árukészletet tekint­ve, egy kicsit készültek a leltározásra. _ Nézze, egy kicsit hagytuk kifutni a nagy készletet, így könnyíteni tudtuk a rovancsolást. Különben nemcsak minden élelmiszer ára változott az ÁFA bevezetésével, hanem a már Ál­talános Forgalmi Adót tartalmazó árukból is jó néhánynak az ára válto­zott. _ Mely termékekre gondol itt? _ A cigaretták, égetett szeszes ita­lok és a sörök árai, „műsoron kívül" emelkedtek. _ Végezetül az 1992-es forgalom­ról mondana néhány szót? _ Igen. Sajnos, a tervünk rendkívül magas volt. Atkár község lakossága 1701 fő. A maszekokkal együtt immár nyolc élelmiszerbolt van a községben, ráadásul ennek a boltnak a lakókörze­tében zömében nyugdíjasok vannak, így nem csoda hogy a tervelőirányza­­ teltároztunk főt nem sikerült teljesíteni. Csak az 1991- es év forgalmi szintjét hoztuk 1992- ben. Elköszönve a kis kollektívától, ez­után egy gyöngyösi ABC tapasz­talatait próbálom összegyűjteni az év elejei leltározásról. Január első munkanapjának regge­lén nyitok be a Kócsag úti ABC veze­tőjéhez, Tóth Lászlónéhoz. _ Mikor kezdték az egységben a leltározást? _ faggatom a vezetőnőt, aki éppen a következő napi tejmeg­rendelésekkel végzett. _ Szombaton, január 2-án kezdtük a leltározást, melyet saját hatáskör­ben végeztünk el. Sikerült egy nap alatt végezni úgy, hogy az átárazást is befejeztük. _ Volt valami trükkje a gyors vég­zésnek? _ Két napja készültünk a leltárra, egyrészt az áruk ésszerű csoportosí­tásával, másrészt jómagam két este, a szabad időmből jócskán elvéve, az árutasítási listáról pontosan kigyűjtöt­tem a ránk vonatkozókat. Köszöne­­tem a munkatársaimnak, hogy a figyelmes, becsületes munkával időre végeztünk. _ Milyen nehézség merült fel a lel­tározás során? Amit pillanatnyilag sem tudunk pontosan, azok a göngyöleg és az üvegárak. A Söripari Vállalat, a Fővá­rosi Ásványvízipari Vállalat megküldte az árjegyzékét, a többi szálító még nem. Szabályzat szerint azon göngyö­legre is rá kell tenni a 25 százalék Ál­talános Forgalmi Adót, melyre nem jött árutasítás. Jelenleg ebből az kö­vetkezik, hogy nem lesznek egysége­sek országosan az árak. _ Hogy érti ezt? _ Például a szörpös és a sörös re­kesz azonos, nincs megkülönböztető jel rajtuk. Utasítás szerint és az előbb elmondott szabály miatt más-más lett az áruk. Hasonló a helyzet az üdítős rekeszekkel is. Várjuk a központi uta­sításokat a szállí­tó vállalatoktól. A mai nap az üvegek visszaváltását el­halasztottuk. Reméljük, 24 órán belül megoldódik ez a kérdés. Közepes forgalom van a Pacsirta lakótelepen, a 3-as számú műút mel­lett lévő 95-ös АВС-ben január első hétfő estéjén. _ Ennyi a vásárló egy áremelést követően? _ fakad ki belőlem a kér­dés, mikor a boltvezetővel, Kovács Lászlóval az eladótérben találkozom. _ Érezzük, hogy a nyolcvanasi ABC leltározik, kapom a rövidke vá­laszt. _ Ebben az egységben hogyan zaj­lott a leltározás? _ Január 2-án 5 óra 30 perckor kezdtünk. Mind a két műszak be volt rendelve. A dolgozók először az állvá­nyokon és a polcokon az összepako­­lást és a rendszerezést végezték. Ezek után jött az adminisztratív mun­ka. Ez egy kollektív munka volt. Főtt ételt késztettünk, délben is közösen ebédeltünk. Itt szeretném megköszön­ni az egész kollektívának a precíz és gyors munkáját. A közös érdek is azt kívánta, hogy egy nap alatt végez­zünk. A vasárnapi pihenőnapját már mindenki családja körében töltötte. _ Mivel volt nehezebb a mostani leltár, mint az egy évvel korábbi? _ Jövedelemérdekeltségben va­gyunk, ezért dupla számszaki munkát jelentett a leltár. Először a fogyasztói árat vissza kellett osztani, az így meg­kapott beszerzési árat kellett növelni az Általános Forgalmi Adóval. Saját hatáskörben végeztük a leltárt, tehát nem volt jelen hivatásos leltárellenőr. Az Általános Forgalmi Adó miatt az árréstömeg is változott, ezért rendkí­vül pontosnak kellett lennünk. _ Első nap után mi a vásárló vissz­hangja? _ Nézze, ez az áremelés jó előre be lett harangozva. A sör és égetett szeszes italok rendkívüli áremelésére még nem reagáltak a fogyasztók, hi­szen a többnapos ünnepek miatt telít­ve vannak. Most inkább a tejet és a parádi vizet vásárolták jobban. _ Mi lesz az áremelés várható ha­tása? _ Mivel kevesebb pénz jut a lét­­fenntartásra, így az olcsóbb árfekvésű áruk lesznek még kelendőbbek. _ Kővári _ Ment, mint a Karikacsapás Varga Zoltánná az adácsi АВС-ben a pult mögött (Fotó: Vidók Róbert) 1993. január A KONGRESSZUS FELHÍVÁSA Az Áfészek II. Kongresszusukat 1992. december 10—11-én tartották meg Budapesten. A kongresszuson a tagság képviseletében a tavaszi szövetkezeti küldöttgyűléseken megválasztott mintegy 540 küldött vett részt. A kongresszus megvitatta és elfogadta az áfészek helyzetéről adott beszámolókat, valamint a következő évekre szóló programot. A kongresszus megállapította, hogy az áfészek fordulóponthoz érkez­tek. Talponmaradásuk és fejlődésük a piacon, a versenyben történő helytállásukon, gazdálkodási tevékenységük megújításán múlik. Ez te­remt alapot a tagság érdekeinek szolgálatához, a tagok közösségi életé­nek fejlesztéséhez. A kongresszus úgy határozott, hogy az általa elfogadott döntésekről, a követendő stratégia legfontosabb teendőiről tájékoztatva a tagságot, fel­hívást ad ki a szövetkezeti tagok részére, kérve aktív közreműködéüket a program megvalósításában. 1. A kongresszus köszönetét fejezi ki a szövetkezetek tagjainak a bi­zalomért és a támogatásért, amelyet a szövetkezeti törvény végrehajtá­sa, az alapszabályalkotás és a szövetkezeti választások során kinyilvánítottak hitet tettek a mozgalom fennmaradása mellett. 2. A kongresszus a mozgalom számára legfontosabb célkitűzésekként a következőket határozta meg: — az élelmiszer és napicikk forgalmazása kiemelt üzletágként való ki­emelésével, e tevékenységet szolgáló élelmiszerboltok, ABC áruházak saját hatáskörben történő működtetésével versenyképes, elérhető ára­kon a tagoknak, a vásárlóknak fejlődő színvonalú kereskedelmi szolgál­tatás biztosítása; _ a kistelepüléseken működő boltok üzemelési formáinak korszerűsí­tése, ezen belül egyik módszerként a szövetkezethez továbbra is szerve­sen kötődő családi vállalkozásba adása oly módon, hogy az ott élő tagok, lakosok ellátási érdekei sérelmeket ne szenvedjenek;­­ a szövetkezetekben az irányítási rendszer korszerűsítésével össze­kapcsolva a piaci versenyben való helytállás, a kedvezőbb árak és felté­telek elérése érdekében alulról építkező megyei, regionális, nagybani árubeszerzési szervezetek létrehozása, s ezekre építve országos be­szerzési rendszer kialakítása, ehhez a közös szövetkezeti vagyon hasz­nosítása,­­ az áfészek hagyományos működési területét jelentő falvakban me­zőgazdasági termelést folytató tagokkal, más vállalkozásokkal a szerző­déses üzleti kapcsolatok megújítása, a mezőgazdasági termékek értékesítésének megszervezése, a mezőgazdasági termeléshez szüksé­ges gépeknek, eszközöknek és anyagoknak a termelő részére történő értékesítéséhez a gazdabolthálózat kiépítése, az áfészek bolthálózatá­ban történő értékesítéshez saját előállítású élelmiszerek gyártása, ehhez vertikumok kiépítése, élelmiszer-feldolgozó üzemek létesítése;­­ mindezek megvalósítása érdekében a szövetségi rendszer tovább­fejlesztése, hogy jobban szolgálhassa az áfészek tevékenységét, gazda­sági szerepkört is vállalva segítse működésüket. A kongresszus az áfészek előtt álló feladatok, a célok meghatározásá­nál mérlegelte a magyar gazdaságban jelentkező súlyos problémákat, s azt is, hogy ezek kihatnak az áfészek helyzetére, tevékenységére is. A kongresszus azt a meggyőződését nyilvánítja ki, hogy a felsorolt cé­lokat elérni, a piacgazdaságba jól illeszkedő fogyasztási szövetkezeteket csakis a tagokkal együtt, a tulajdonostagság elkötelezettsége és szerep­vállalási készsége alapján lehet. 3. Az áfészek a piacgazdaságba történő beilleszkedésük, a verseny­ben való helytállásuk mellett meg kívánják őrizni a nemzetközi szövetke­zeti világban elfogadott és megújított szövetkezeti alapértékeket. Tevékenységükben érvényesíteni kívánják: _ a szolidságot az árak kialakításában és alkalmazásában, _ a megbízhatóságot az ellátás folyamatosságában és az áruk minő­ségében, _ a korrektséget a társadalmi közterhek arányos viselésében, _ a nemzeti piac részeként elősegíteni annak fejlődését, elsőbbséget biztosítani a hazai termékek forgalomba hozatalának, _ tagjaik, mint fogyasztók érdekeinek védelmét, _ a „nyitott ajtó" politikáját, minden vásárló tisztességes kiszolgálását, ezen belül a tagok, törzsvásárlók lehetséges előnyben részesítését, _ a demokratikus vezetést és ellenőrzést, a tagi érdekek elsődleges­ségét a szövetkezeti célok meghatározásában, a döntéshozó folyama­tokban, _ a szövetkezetek társadalmi közösségépítő szerepének megtartását kulturális, sport, közművelődési téren, a szociális érzékenységet a segí­­tőkészséget a rászoruló tagok irányában, a fiatalok körében a szövetke­zeti alapérték, az összefogás terjesztését. A kongresszus felhívja az áfészek minden tagját, a testületek, a helyi intézőbizottságok tagjait a szövetkezetekben dolgozókat, hogy támogas­sák a szövetkezetek akaratát kifejező kongresszusi állásfoglalások meg­valósítását. A tagság rendszeres vásárlásaival járuljon hozzá a szövetkezet gazdasági teljesítményének növeléséhez, tulajdonosként a kölcsönös érdekek alapján anyagilag is vegyen részt az áfészek tevé­kenységének fejlesztésében. A közös célok elérését csak az összefogás, az együttes cselekvés biz­tosíthatja. Felkéri a tagokat, testületeket, hogy segítsék a szövetkezetek­nek az előbbi célokkal összhangban álló helyi kezdeményezéseit. Közösen lépjenek fel azokkal a külső jelenségekkel és törekvésekkel szemben, amelyek a szövetkezetek egyenrangúságát sértik a tisz­tességes kereskedés elvével ellentétesek, az úgynevezett illegális kereskedelem révén az áfésznek károkat okoznak. A települési önkor­mányzatokban részt vevő tagok kezdeményezték az áfészek gazdasági­társadalmi szerepének elismerését. A kongresszus meggyőződése, hogy a fogyasztási szövetkezeti moz­galom a tulajdonostagságra építve szerves részévé válik átalakuló társa­dalmunknak, nemzetgazdaságunknak.

Next