Gyöngyszöv, 1996 (1-4. szám)

1996-01-01 / 1. szám

2 GYÖNGYSZÖV Ötven éves a GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ Emlékezetből: Egy helyi szervezet munkája A gyöngyösi Földműves­szövetkezet (ma áfész) fél év­századdal ezelőtt 1945. no­vember 28-án alakult meg, 16 alapító tag részvételével. Ezt követően alakultak kevés idő eltéréssel a szövetkezethez tartozó földműves-szövetke­zetek, mai helyi szervezetek. Akkor az alakulás után éve­kig önálló szövetkezet mű­ködött minden helységben. A később történt egyesülések­re ezen írás keretében rövi­den visszatérek.­­ Ha visszatekintünk az 50 évvel ezelőtti eseményekre, akkor abból kell kiindulni, hogy 1945-ben a nagybirtok­rendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz jut­tatásáról szóló rendelet ak­ként rendelkezett, hogy min­den községben, ahol szövet­kezeti kezelésbe veendő épü­let, berendezés, gép vagy 300 kataszteri holdtól nagyobb földterület egyéni tulajdonba lett adva, ott földműves-szö­­vetkezetet kell alakítani.­­ Ezen sorok írója 1946- ban ismerkedett meg a szö­vetkezeti mozgalommal; előbb mint tag, majd 1947-től fiata­lon a vezetőség tagja lett, s 1949-től mint ügyvezető te­vékenykedett a szűcsi föld­műves-szövetkezetnél. - Községünkben többek kö­zött több száz hektoliter be­fogadóképes pince került az 1946. március 31-én megala­kult földműves-szövetkezet kezelésébe. Ez a hivatalos idő­pont az alakulásról, azonban a szálak visszanyúlnak 1945 őszére. - Tudni kell, hogy közsé­günkben jelentős számmal jutottak szántó és szőlőtu­lajdonhoz olyan nincstelen mezőgazdasági napszámosok, cselédek, akiknek az első be­takarításkor, szüretkor nem volt tárolóedényzetük, feldol­gozó szőlőprések és egyéb eszközök. Összefogásra volt szükség ahhoz, hogy a rendelkezésre álló pincét rendbe hozzák, és a borok tárolását megoldják. Az önként létrejött csoport (ekkor még nem volt hivata­losan megalapított földműves­szövetkezet) kézbe vette a pi­ncét és felszerelését, s a szó­­őfeldolgozást és bortárolást közösen oldották meg.­­ A megalakulásakor bor­ral, terménnyel vagy éppen napi munkával kellett üzlet­részt váltani, aki belépett a földműves-szövetkezetbe. - Említésre méltó a kezdeti időből, hogy akkor még az asszonyok kendert termesz­tettek, feldolgozták, fontak, szőttek. Az akkori országos központ segítségével pamu­tot szereztünk, segítve a ta­gok szövési munkáját. Ez a házi munka időközben meg­szűnt, ma már csak az idő­sebbek emlékeznek erre a te­vékenységre.­­ Az újonnan alakult föld­műves-szövetkezet (további­akban fmsz) 1948-ban nyi­totta első kis vegyesboltját, segítve a lakosság ellátását.­­ 1952-ben már egy ital­bolttal bővült a tevékenység.­­ A kis földműves-szövet­kezetek életében két okból is meghatározó az 1953-as év. Ekkor vezették be a területi elhatárolódást. Ez azt jelen­tette, hogy a városokban és ipari jellegű településeken nem segítették az smsz-ek további terjeszkedését. Szűcsi, mivel akkor már bányászjellegű te­lepülésnek számított, ugyan­erre a sorsra jutott. A kiske­reskedelmi egység az állami kereskedelem kezébe került.­­ A másik meghatározó lé­pés volt a szövetkezetek egye­sítése. A szövetkezet akkor 1953-ban központi adminiszt­ratív intézkedéssel a gyön­gyöspatai fmsz-hez került egyesüléssel.­­ Mindezek figyelembe vé­telével a szövetkezet műkö­dését három periódusra oszt­hatják. Az első, amikor önállóan működik. A második, melyben a gyöngyöspatai fmsz-szel közösen tevé­kenykedik 1953-1957-ig és 1961—1966-ig. A harmadik: kezdődött 1967. január 1-én a Gyöngyös és Vidéke Fmsz-hez történt csatlakozással, mely tart a mai napig.­­ Az első időszak, melyet nevezhettük a hős korszak­nak, olyan feladatot is adott, amikor a megalakult gép­állomásoknak szerveztük a szántási munkát. Az fmsz gyűjtötte a szántási díjat, és a kihelyezett traktorossal végez­tük el a talajmunkát.­­ A Gyöngyöspatával tör­tént egyesülés első időszaká­ból említeném, hogy 1954- ben szeszfőzdét helyeztünk üzembe, mely nagy segítség volt. A termelők helyben főz­hették ki cefréjüket, szőlőtör­kölyüket, nyersanyagukat.­­Ugyancsak az 1954-es év­hez kötődik, hogy az fmsz által alakított egyénileg gaz­dálkodó szőlőtermelő szakcso­portnak Budapesten borki­mérőt nyitottunk. Ez évente 400-450 hektoliter bor ked­vezőbb értékesítését tette le­hetővé. Az itt kifizetett átvé­teli árral a tagok 25-30 szá­zalékkal kaptak jobb árat, mint amit akkor a Borforgalmi Vál­lalat fizetett. Erre az időre esik, amikor a szőlőtermelési szerződése­ket is az fmsz kötötte a ta­gokkal. A szerződött terme­lők védekező anyagot (réz­­gálicot) és kötöző anyagot (rafiát) kaptak megelőlegez­ve, melynek árát szüretkor vonták le.­­ Gyöngyöspatával a kö­zös tevékenység 1957-ig tar­tott. Ekkor enyhült a közpon­ti merev intézkedés, mely le­hetővé tette a leválást. A köz­­pontosítás 1961-ben ismét elő­térbe került, és Gyöngyöspa­tával a második közös mun­ka 1966. december 31-ig tar­tott. Erre az időre esik a szű­csi bisztró építés, melyet a közös vezetőség egyhangúlag támogatott, de annál nagyobb ellenállást kellett leküzdeni, mely megnyilvánult a Megyei Szövetség akkori vezetője ré­széről.­­ Innen kezdődik az előb­biekben említett harmadik pe­riódus. A Gyöngyöspata és Vidéke Körzeti Fmsz egye­sült 1967. január 1-vel a Gyöngyös és Vidéke körzeti Fmsz-szel. A névváltozás (áfész) ezután következett be 1968-ban. Az 1968-as gazdaságirá­nyítási reform­ bevezetése kedvezett az Áfészek tevé­kenysége bővülésének. Innen kezdődik a GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ városi működésének erőteljes fejlesztése, mivel a területi elhatárolódást meg­szüntették.­­ Ami a Szűcsi helyi szer­vezet (ezután már így nevez­zük a csatlakozott szövetke­zeteket) további fejlesztését illeti, nem szorultunk háttér­be. Elsőnek építette meg az Áfész községünkben például az olajkutat, melynek abban az időben nagy jelentősége volt. A háztartási tüzelőolaj olcsó volt, sokan választot­ták ezt a tüzelési formát. Ma már megfizethetetlen az olaj­jal való fűtés. - Kedvező továbbá, hogy a nagy szövetkezet vezetése 1981-ben megépítette a Rá­kóczi úti élelmiszer-háztartá­si boltot, mely ma is állja a versenyt a rendszerváltás óta kialakult konkurenciával az évi több mint 16 milliós for­galmával.­­ Bővítésre került 1981-ben a bisztró is, mely jelenleg bérleményben működik az ital­bolthoz hasonlóan, ugyancsak bérleményben működik ere­deti céljának megfelelően a felvásároló telep és a gázcse­re telep. A boros pince és a szakcso­porti borkimérő a termelő­­szövetkezet megalakulásakor átadásra került a TSz-nek, és a későbbiek során a szesz­főzde is. - Azok a jelentősebb lé­tesítmények tehát, melyet az elmúlt 50 évben sikerült tető alá hozni, ma is a tagság, a lakosság érdekeit szolgálják eredeti profiljuknak megfele­lően. - Az évek során jelentős visszatérítésben részesültek tagjaink. Az általuk befize­tett részjegy értékét többszö­rösen visszakapták.­­ Hely hiányában nincs le­hetőség a működés részlete­sebb kifejtésére, de amit mint szemtanú az 50 év időszaká­ban szövetkezet vezetésében és alkalmazásában leéltem, nyugodtan mondhatom, hogy jó lépésre határozták el ma­gukat az alapítók. Közülük is megemlítem id. Csáki István, Berta Antal és Varga Antal volt vezetőségi tagokat, akik sajnos már nem élték meg ezt az évfordulót. Az évek során átélt sok buktató és esetenként kudarc ellenére a szövetkezet nagyot fejlődött. Termelés segítségé­vel, áruforgalmazással és szol­gáltatással jól szolgálta tag­sága érdekeit. A mostani ne­hézségek ellenére a szövet­kezet talpon van, s ezt a mi helyi szervezetünk munkája is bizonyítja. Patinszki Alajos Anyakönyvi hírek Mák Jánosné Szabó Irma, a 91. számú ABC dolgozója 1996. február 6-án második germekeként Róbert nevű a gyermeknek, Farkasné Fajt Julianna, a Sláger ABC dolgozója 1996. január 13-án második gyer­mekeként Klaudia nevű leány­­gyermeknek, Csépány Orsolya, a Pattin­ka üzem dolgozója 1996. ja­nuár 1-én első gyermekeként Roland nevű fiúgyermeknek, Kerezsiné Gálik Gyöngyi, a Pattinka üzem dolgozója 1995. november 28-án máso­dik gyermekeként Gergely nevű fiúgyermeknek adott életet. Új kismamáinknak szere­tettel gratulálunk, és jó egész­séget kívánunk. Gál Magdolna 1996.1. negyedév Várjuk a tavaszt Reggel fél nyolc órakor kerestem fel a mezőgazdasá­gi boltunkat, akkor nyitottak. - Nem kellene korábban nyitni a boltot? - Nem tartom érdemesnek, mondja Bokros József bolt­vezető, mert a vásárlók isme­rik a nyitvatartásunkat, meg­szokták. Valamikor veszélyes üzemnek minősült, és délután 1 óráig volt nyitva, ma már egész napos nyitvatartásunk van, folyamatosan, mert most már nem veszélyes üzem, a növényvédő szerek miatt volt az korábban. - Ahogyan szétnéz az em­ber, azt látja, hogy a polcok tele vannak áruval, bárhová is néz. - Természetes, hogy fel­készültünk a tavaszra, csak jönne már. Áruválasztékunk változatlanul széles skálán mozog, amit a vásárló keres, itt megtalálja. - Kedvezményes vásárt tar­tanak ebben a boltban? - Valamikor 4-5 éve volt ilyen, mostanában nem for­dult elő, ennek oka gondo­lom gazdasági. - Nagyobb a mozgolódás a vásárlók között mostanában? - Nem mondhatom, mert késik a tavasz, fagyos a föld, nem tudnak veteményezni, nem indult be a tavaszi gép­vásárlás sem. Ezt igazolja, hogy a múlt év hasonló idő­szakában kétszer annyi for­galmat bonyolítottunk febru­árban. A mezőgazdaságban dolgozók ahhoz szoktak, hogy ha szükségük van valamire, nem készleteznek, hanem, ami­kor vetni kell, vagy védelmi munkát kell végezni a növé­nyeknél, akkor vásárolják meg a szükséges áruféleséget. A bolt készlete, mint mondottam, jó, csak vásárló kell. Aprómagvas vetőmagunk bőven van, de nagy a kon­kurencia is, még a postán is árusítanak aprómagvakat. Az ún. gazdasági vetőmag­vakkal is rendelkezünk, van burgonyánk, kukoricánk, ez utóbbi négyféle hazai fajta. Egy hektár vetőmag szükség­lete körülbelül 20 kilogramm, ennek ára a kukoricából 10 fo­rint szárazságtűrő fajta, martonvásári.­­ Növényvédő szerekkel hogy állnak? Van bőven min­denféle lemosószerünk a gyü­mölcsökhöz, szőlőhöz is. Nyolcféle rotációs kapánk van, kisgépekből is jó válasz­tékkal rendelkezünk. Egy a lényeg, hogy mi fel­készültünk, ha az időjárás kedvezőbbre fordul, úgy vé­lem, nálunk is nagyobb lesz a forgalom. Köszönöm a beszélgetést, és meleg tavaszi időt kívá­nok. Bakos László (Fotó: Szalay Iván) Egyre szerényebben Az új év beköszöntésével új tervek, új elképzelések éb­rednek az emberek többségé­ben. Sajnos a nehezedő létfel­tételek egyre szerényebb cé­lok kitűzését teszik lehetővé. Mit hozott az év kezdete szövetkezetünk tagjai és dol­gozói számára. Beszéljenek az érintettek! Csépány Attila mezőgaz­dasági kistermelő: - A mezőgazdasági áruk árai nem igazán a kisterme­lők elképzelései szerint ala­kultak az év első hónapjai­ban. Elképesztően gyenge a vásárlóerő. Nagy célokat ki­tűzni értelmetlen lenne erre az évre, örülni fogok, ha az ez évi minimális vászon fe­dezni fogja a család létfenn­tartási költségeit. Erre az év­re nagyon óvatosan szabad tervezni. Sok primőr árut ter­melő fóliás kistermelő isme­rősöm csökkentette termelé­sét, vagy egyáltalán nem fo­gott bele a korai retek, saláta, paprika termelésébe, mert a minimális vásárlóerő bizony­talanná teszi az értékesítést. Sajnos ez egy ördögi kör, na­gyon nehéz lesz kitörni be­lőle. Varga Erika adminisztrá­tor: - Nagyon várom már a fi­zetésemelést, bár sok bizodal­mam nincs. Egyre rosszab­bak a kilátások minden té­ren. Mellékjövedelmem nincs. Gyermekmegőrzést vállalok a baráti körömben, de ezért nem szoktam pénzt kérni. Bor­zasztó dolog, hogy nem ter­vezhet előre az ember. így kezdődött az év Nagyon nehéz tervezni Elmúlt évben egy hetet üdültem Harkányfürdőn, de az idén már ez sem biztos, hogy sikerül. Ritkán eljutok egy-egy színházi előadásra, de sűrűn ezt a szórakozást sem engedhetem meg magamnak. Juhász László munkaruhá­zati boltvezető: - Év elejei tapasztalatom, hogy minden közület igyek­szik minimálisra szorítani munkaruha költségeit. Lényegesen csökkent a for­­galom. Érezni, hogy több nagy cég becsődölt Gyöngyö­sön, és a közintézményeknek is egyre kevesebb a pénzük. Látványosan csökkent a vá­sárlóerő, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy sok gaz­dálkodó szervezet 1995. de­cemberében eléggé kikölte­kezett. Nagyon nehéz tervez­ni. A megélhetés nehezebb lett, ezért kevés pénz jut munka­­ruházatra. Jósolni nem merek, külön­ben is borzasztó nehéz lenne eltalálni, hogy mi lesz 1996- ban a következő előttünk álló hónapokban. Bognár Ferencné a Pacsir­ta ABC vezetője: - Sikerült növelni a bázis­hoz képest a forgalmat. Hogy mit hoz a március, azt nem tudom, hiszen érezni a hos­­­szúra nyúlt tél hatását. A fű­tés egyre több pénzt visz el a családi költségvetésekből. Egyértelműen az olcsóbb áruk irányába tolódik az igény. Egyre jobban várják és ve­­szik igénybe az akciókat a ve­vők. Egy-egy árkedvezményes vásárlási akció során 4-5 fo­rinttal olcsóbb például a máj­krém, és 200 forinttal egy 2,4 kilogrammos mosópor. Egy­értelműen az olcsó árúra van igény, és ez a jövőben még jobban így lesz. Ferencz Miklós gépész: - Semmi jóval nem kecseg­tetett az év eleje, és a hát­ralévő időben sem várható jobb helyzet. Feleségem mond­ta, hogy egy nagy változás­nak kellene történnie. Erre én azt válaszoltam, hogy Isten őrizzen az ilyentől, hiszen az utóbbi tíz évben bármi vál­tozás történt, az nekünk egy­szerű embereknek rosszabbat eredményezett. Nem várok semmi jót, és így legalább nem ér csalódás. Szecskő Lajos, szövetke­zetünk gyöngyöspatai ABC áruházának vezetője: - Ugyanolyan az évkezdet, mint előző évben volt. - Februártól újabb konku­renciával kell számolni, mert a közelünkben egy új élelmi­szert és háztartási vegyiárut forgalmazó bolt nyílt. Továbbra is rendszeresen vannak vásárlási akcióink ál­talában minden hó elején. Ezekre az árufedezetet a Ti­­sza-Coop biztosítja. A nehe­zedő életfeltételek eredmé­nyezik, hogy a vásárlók egyre jobban figyelik és várják az árengedményes akciókat, így látták közülünk néhá­­nyan az 1996-os év kezdetét. Talán erőt ad számunkra az a tény, hogy egyikünknek sem könnyű a helyzete. (Kővári)

Next