Gyöngyszöv, 1998 (1-4. szám)
1998-01-01 / 1. szám
m Petőfi sírja Ha március 15., akkor Petőfi. Ha Segesvár, akkor is Petőfi jut eszembe azonnal. A költő titokzatos halála. Beszéltek erről és írtak is erről elegen, ha nem is eleget. Filmet is láttam róla, még valamikor nagyon régen, amikor hangja sem volt a villózó celluloid szalagnak. A hős ott feküdt a földön, sebéből folyt a vér, ő az egyik ujjával ezt a szót írta ki a fehér gyolcsra: Hazám. Egy lovas kozák állt felette, pipával a kezében. A mozijelenet mindent elmondott, amit akkoriban az emberek közül annyian így akartak tudni: a 48-as forradalom költője a csatamezőn halt meg, utolsó perceiben is a haza és a szabadság fogalma járt lelkében. Kihűlt tetemét egy közös sírnak adták, ,,kik érted haltak, szent világszabadság ”. De 1849 óta is az a hír járja, hogy Petőfi nem halt meg a csatamezőn. A cári csapatok hadifoglyaival együtt kikerült Szibériába. Ennek a hiedelemnek nyomán időnként akadtak bátor szívű kutatók, akik nekivágtak a szibériai sztyeppének, és el is jutottak egy olyan helységbe, ahol találkoztak emberekkel, akik ismerték Petőfit, idéztek olyan verssorokat, amiket Petrovics-Petőfi írt, de még azt a sírkövet is megmutatták, amelyre Alexander Petrovics nevét vésték fel annak idején. Petőfi sírját ismét megtalálták nemrég annak a magyar expedíciónak a tagjai, akik még a sír lakójának a csontjait is kiásták, és tudományos pontossággal lemérték, lerajzolták. A felfedett emberi maradványokat az egyik tudós csoport Petőfi hamvainak vélte, a másik pedig arra esküdött, hogy az egy nőnek a porhüvelyéhez tartozik. Mindenki kedve szerint választhat a feltételezések közül. Hol van hát Petőfi sírja? Nem tudom. Ha a sors kegyes hozzánk, és kegyes a költő emlékéhez, életének legfőbb jellemző vonásaihoz, akkor Petőfi ott nyugszik abban a közös sírban, amelybe a csatában elhunyt hősöket temették el, visszaadva testüket a pornak, amelyből vétettek. Van-e minden kétséget kizáró válasz a kérdésünkre: hol van Petőfi sírja? Hogy lesz-e valaha is, azt ma még nem lehet sem kijelenteni, sem megjósolni. Azt gondolom, Petőfi ma is él a szívünkben. G. Molnár Ferenc A GYÖNGYSZÖV ÁFÉSZ LAPJA 1998- L negyedév A részközgyűlésekről 2. oldal Bemutatjuk... 2. oldal Tavaszi zsongás a mezőgazdasági áruházban : 3. oldal Egy kis szakszervezet 3. oldal A baj megelőzhető 4. oldal Gáz van! 4. oldal Feladatok és eredmények ■ Azzal kell kezdenem, hogy gazdálkodásunk feltételei az elmúlt évben alig változtak, sok tekintetben pedig továbbromlottak. Ezek közül csak a leglényegesebbeket említem: tovább mérséklődtek a reálbérek, ebből következik, hogy a belföldi kereslet az előző évekhez közel azonos mértékben csökkent; tovább terjeszkedtek a multinacionális cégek; újabb kisebb-nagyobb üzleteket nyitottak a magánkereskedők, de most már a termelő vállalatok is. A működési körzetünkben az elmúlt 2-3 évben megduplázódott az élelmiszer forgalmazók száma. A szürke és fekete gazdasággal szemben tett intézkedés-sorozatok sem hozták a hangoztatott eredményeket. Tovább növekedtek a működési költségek, különösen az energiaárak emelése révén, de növekedtek az elvonások is, főleg újabb helyi adók beléptetésével vagy a már funkcionálók emelésével. Szűkülő reálkereslet, szélesedő piaci verseny, romló költségtényezők: ebben foglalhatjuk össze a múlt év gazdasági jellemzőit, és ezek az előző évhez képest is fokozottabban jelentkeztek. Az előző években is hasonló volt a helyzet, tehát már az év kezdetén számítani lehetett arra, hogy a feltételek nem javulnak, vagy évközben még tovább is romlanak. Készültünk rá, a küldöttgyűlés elé terjesztett intézkedési tervünk számolt ezzel, s ehhez igazítottuk az éves legfontosabb feladatokat. A korábban elért piaci pozíciók megtartását és egyes területekre nézve növekedését céloztuk meg. Arra törekedtünk, hogy a legszükségesebb és a még jövedelmezően forgalmazható iparcikkeket megtartva a fő hangsúlyt az élelmiszerekre és a napi cikkekre fordítsuk. Ezen termékek áruválasztékának bővítésével kismértékű forgalomnövekedés elérését tartottuk a legfontosabbnak. A forgalomnövekedés nagyon fontos háttere a TISZA-COOP RT. E nagy kereskedelmi szervezetnek szövetkezetünk is résztulajdonosa, és most már több éves forgalmazási tapasztalatokkal rendelkezik, stabil kapcsola Egy kis előzetes számvetés hónapja már, hogy az 1997-es év hárult, az év gazdálkodására vodolgozása, az elszámolások, azok | 1 még tart Erre a számviteli több határidőt. Ha az adatok még már nagy vonalakban látható, haelmúlt év. Rohánszky Ferenc , itt kerestem meg, hogy erről tolvasóutal épültek ki a gyártó cégekkel. AZ RT közel négyezerféle, főleg élelmiszer és vegyi cikket forgalmaz. Az elmúlt évben is több esetben volt lehetőségünk, hogy a forgalmazott cikkeiből gyakorlatilag csaknem kéthetente időszakos vásárokat rendeztünk, amelyek során 15-20 százalékos árengedményt tudtunk adni vásárlóinknak. A versenyképesség, a vevők megtartása szempontjából ez nagyon fontos tényező. A TISZA-COOP által nem forgalmazott áruk beszerzésénél sem voltak gondjaink, mert majd mindenből túlkínálat van. Igaz, olyan kedvezményeket itt nem tudunk elérni, hogy ezen cikkekből is rendszeresen árengedményeket adjunk. A túlkínálat azt jelenti, hogy ma könnyű beszerezni, de nagyon nehéz eladni, és ez nagyobb odafigyelést igényel a választékra, a készlettartásra is. Intézkedéseink jó része is arra irányult, hogy jobban figyeljünk az igényekre, azok változására és gyorsan reagálva ahhoz igazítsuk a beszerzést, a forgalmazást. - Számszerűen ez milyen eredménnyel járt? - Kiskereskedelmi boltjaink forgalma tavaly meghaladta az egymilliárd forintot, ami mintegy 80 millióval több az előző évinél. Az utóbbi évek legnagyobb forgalomnövekedését érték el ezzel a 9 százalékkal. Leginkább az élelmiszer, ezt követően az iparcikk forgalmazása növekedett, miközben az élelmiszerárukból több mint 15 milliós árengedményt adtunk vevőinknek a már említett időszakos vásárokon. - A Pattinka is élelmiszeripari üzem, ott is kedvező a helyzet? - Sajnos, nem. A Pattinka termékek nem alapvető élelmiszerek, és ebben a termékcsoportban még nagyobb a konkurencia. Sok az elmúlt években betelepült nagy külföldi tőkeerős gyártó, kiterjedt ügynökhálózattal és propagandával. Sokféle módon, sok irányban próbálkoztunk, de csak részsikerekkel. A múlt évi alig több mint 103 milliós termelés 15 százalékos visszaesést jelez a korábbihoz képest. Nem a termékek minőségével van problémánk, hanem a piac túltelítettségével, a túlkínálattal. - A forgalomnövekedéshez nem csak áruválaszték kell, ma már a vevők a forgalmazás körülményeire is figyelnek. - A mi üzlethálózatunk az elmúlt fél évszázad során alakult ki, amikor egy lakókörzet élelmiszerekkel, háztartási vegyi árukkal való ellátása volt a feladat. Ellátó feladat és nem kereskedelem. Ami ezekbe a cikkcsoportokba nem fért be, azt szakosított üzletek hozták forgalomba. Csak az elmúlt egy-két évtizedben létesültek a kisebb-nagyobb ABC-k, egyre nagyobb alapterülettel és bővített áruválasztékkal. Ezek többsége főleg a községekben ma is jól funkcionál, de Gyöngyösön a Sláger ABC a megváltozott körülmények között is nagyon korszerűnek számít. A forgalmazás feltételeit mindenhol igyekszünk szinten tartó beruházásokkal, felújításokkal, rendszeres karbantartásokkal javítani. Ebbe a körbe nem csak az épületek folyamatos fenntartása, korszerűsítése, hanem a belső berendezések, hűtőberendezések cseréje, korszerűsítése is beletartozik. Az elmúlt évben is 15 millió forintot fordítottunk ilyen célra. -Az múlt év utolsó hónapjaiban visszavásárolták az üzletrészek egy részét. Ezzel kapcsolatban különböző nézetek kaptak lábra a tagság körében. - A küldöttgyűlésünk döntött úgy, hogy megkezdjük a visszavásárlást, az országosan kialakult névértékben, legmagasabb 5 százalékos áron. Országosan ez szövetkezetenként 2 és 5 százalék között változik. Azt tudni kell, hogy az előző parlament döntött abban, hogy a szövetkezetek vagyonának 70 százalékát nevesíteni kell. A mezőgazdasági és ipari szövetkezetekbe a tagok vagyonukat is bevitték: a földet, szerszámokat, felszereléseket, vagy nagyobb összeget fizettek be, és egyben munkavállalói is voltak a szövetkezetnek, részt vettek a vagyon felhalmozódásában. Az ÁFÉSZ-eknél, illetve elődeiknél a földművesszövetkezeteknél ez másként történt. A GYÖNGYSZÖV-be, illetve egyesítés előtt a másik két szövetkezetben 50 és 200 forint volt a tagsági díj, munkaviszony nélkül és a munkavállaló nem tag is lehetett. Amikor évekkel ezelőtt egységesen 200 forintra emeltük a tagsági díjat, sok tagjának az ÁFÉSZ egészítette ki a hiányzó különbözetet. A tagsági díjra pedig, amíg erre a törvény lehetőséget adott, kamatot fizettünk és volt vásárlási visszatérítés is. Nagyon sok szövetkezet, amikor hírét vette, hogy vagyonnevesítés lesz, a tagsági díjat 15-20 ezer vagy még ennél is nagyobb összegűre emelte, és aki ezt nem teljesítette, gyorsan kizárták. Mi ezt nem tettük, így sok ezren vehették át üzletrészüket. Később a vezető politikai szervek belátták, hogy a nevesítés elhibázott lépés volt, mert a korábbi szövetkezeti törvény is kimondta, hogy a szövetkezet tulajdonosa a tagság. Az ipari szövetkezetek időközben többnyire eltűntek, megszűntek, átalakultak. A hiba korrekciójára a még megmaradt mezőgazdasági szövetkezetek pedig állami támogatást kaptak, hogy a vagyonjegyeket, persze jóval a névérték alatt, visszavásárolják. Az AEESZ-ek óriási vagyont nevesítettek, aminek visszavásárlása hatal (Folyt, a 2. oldalon) Rendben zajlottak A részközgyűlésekről A beszámolóra figyeltek (Fotó: Szalay Iván)