Református gimnázium, Gyönk, 1939
Kjírduj Miklós Ebben az évben töltötte be országlásának huszadik évét. Nehezebb feladat előtt nem állott még magyar államfő. És ezt a feladatot fényesebben nem lehetett volna megoldani. Két nemes vezéri lovasalak jelenik meg lelki szemeink előtt. Az egyik táncoló szürke paripáján a „bűnös város“ utcáin jelképezi a letörhetetlen magyar őserőt, élni akarást 1920. tavaszán; a másik Kassa város virágokkal telehintett utcáin vonulva mutatja húsz keserves év küzdelmeinek fényes eredményét. A harmadik még a jövő méhében rejtőzik. De mikor a budai vár erkélyéről „álmodjatok még szebbeket“ köszöntéssel búcsúzott a bécsi döntés után az ünneplő tömegtől, ő maga jogosított fel bennünket arra, hogy szentül higyjük, hogy a harmadik lovas Mátyás király szobrát fogja üdvözölni Kolozsvár főterén. Kedves magyar ifjúság! Hallottátok számtalanszor, mit hozott nekünk Trianon. Szent István gyönyörű Magyarországa darabokra szaggatva, soha nem győztes és a győzelemmel élni nem, csak visszaélni tudó, alacsony indulatait a prédaőrzés félelmében szabadjára eresztő szomszédok vasgyűrűjébe bezárva, a közbül maradt vérző csonk minden életlehetőségétől gonosz kiszámítással megfosztva, vergődött. Vergődött egy olyan háború után, melyben az ellenség magyar földre hosszabb időre csak mint hadifogoly léphetett és magyar hősök vére termékenyítette a felfordult Európa minden ellenséges országának földjét. Az összeomlás és a trianoni béke a magyar történelem legnagyobb katasztrófáját hozta ránk. Romhalmaz az egész ország, darabokra tépve marcangolja egymást a megbomlott magyar társadalom, sehonnan nem hallatszik egy vigasztaló, bátorító, rokonszenvet eláruló szó, semerre nem látszik kivezető út. És ekkor megjelenik a magyar puszta tengeren edzett fia. Megindul a küzdelem egy nemzet életének megmentéséért. El tudjuk-e képzelni, milyen emberi nagyság kellett ahoz, hogy a katona, akinek egész életét uralkodója iránt érzett feltétlen engedelmesség vezérelte, megtagadja a koronás király által a főhatalom átadására vonatkozó parancs teljesítését, mert az nemzetére be-