Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1871

Árpád és közeli utódai mily hatalomkörrel voltak felruházva ? E tétel régi és hosszas vitatkozás tárgya. Legjelesebb történészeink egyik része a fejedelmi, másik része a vezéri hatalomkör mellett küzd. Elismerem, hogy nekem, mint közharcosnak a vezérekhez sorakoznom szerénytelenség. Nem is léptem volna e tárgyat illetőleg a küzdtérre, hacsak egy alkalommal nyilvános körben vitatkozás tárgyává nem teszik e tételt. Valamint akkor, úgy jelenleg is azon vezérek alatt küzdök, kik zászló­jukra a fejedelmi hatalomkört írták, mert a kútfőkből s a dolog természetéből meggyőződtem, hogy Árpád és közeli utódai nem csupán vezérek, hanem fejedelmek is valának. Mielőtt ez állításom igazolására a kútfőket idézném, tisztába kell jönnöm e két pontot illetőleg: 1) mit értek a fejedelmi; 2) mit a vezéri hatáskör alatt. A fejedelmi — egyeduralmi hatalomkör kétféle lehet: a) korlátlan (absolut), b) korlátolt vagy alkot­mányos. A korlátlan hatalmú fejedelem önként, a nép közreműködése nélkül kormányoz; a korlátolt vagy alkot­mányos fejedelem alatt a nép vagy egészben, vagy rendes, vagy általa szabadon választott képviselői által be­foly a törvényhozásba; együttesen veti ki az adót, rendezi a hadügyet, szervezi a közigazgatást s igazságszol­gáltatást, sőt néha együttesen egen háborút és köt békét. Mindkét kormányalakra elég példát találunk a világtörténelemben. Az egyptomiak és perzsák egyed­uralma korlátlan volt. A szabad spártaiak és rómaiak élén alkotmányos fejedelmi hatalomkörrel felruházott ki­rályok álltak. A spártaiaknál a királyság a heraclidák törzséből származottakat illette, s a két spártai király a főpapi, főbírói és hadvezéri hatalmat egybekapcsolva birta. A rómaiaknál a királyság „a népből az összes ál­lamügyek vezetésére rendelt és elismert, szabad választás útján átruházott legfőbb hatalom volt, de mellette a tanács részt vett az államkormányzatban." A népgyűlésnek föntartott jogok ezek voltak: királyválasztás, törvé­nyek elfogadása, megszüntetése, a polgárságba való fölvétel, elítélt polgárok megkegyelmezése, eldöntés béke és háború fölött.*) A vezéri hatalomkör alatt értem a szövetségi kormánynál a nép vagy ennek főnökei által a hadsereg főnökére ruházott teljes vagy korlátolt oly hatalmat, mely csupáncsak a hadügyre terjed ki; míg a tör­vényhozói és végrehajtó hatalom a nemzetgyűlés vagy község kezében van.2) Bár egyes, különösen német történetírók3) Árpádot korlátlan egyeduralkodónak szeretnék hinni, azonban ennek világosan ellenmond az etelközi szerződés 2-ik és 3-ik pontja. Valami jót munkájokkal szerez­hetnek, senki közülök ki ne legyen zárva belőle. Hogy azon fejedelmi személyek, kik Almost (Árpádot) szabad akaratjukból választották uirokká, se maguk, se fiaik soha a vezér tanácsából és az ország tisztjéből egyáltalában ki ne rekesztessenek.4) Az absolut kormányforma tehát szóba sem jöhet, hanem hogy Árpád és közeli utódai alkotmányos fejedelmi hatalomkörrel voltak felruházva, kitűnik először a hazai kútfőkből. 1) Dionysius II. 13. v. ö. Handbuch der römischen Alterthümer. 2. köt. 291. és köv. 1. 2) Bartal Comment. ad hist. status Jurisque Publici. Tom. I. pag. 146. 147. Kerékgyártó Árpád: Magyarok története 40.1. 3) Gustermann: Die Ungarn hatten da sie Arpaden zu ihrem Herrscher gewahlet, demselben eine absolute Regierungsge­ wahlt eingeraumet 166. Kerékgyártó Árpád. Magyarország művelődésének története 1860. 179. és köv. lapon. 4) Béla névtelen jegyzője VI. fejezet Szabó Károly ford. 10. lapon.

Next