Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877
fölött állván, az ember értelmi és erkölcsi ereje nem lehet az anyagi természet merő rabszolgája.) Igaz, hogy az emberiség története az okok és okozatok hosszú sorozatából áll s tény, hogy ugyanazon okok összhatása hasonló feltételek és körülmények között (ideértve a szereplő népek vagy vezéregyéniségeik azonos cselekvési irányát s az esetlegességek azonosságát is) hasonló okozatokat szül. Minden alaposan gondolkodó fő tehát haszonnal elmélkedhetik a történet nyújtotta ilyetén tapasztalások fölött, mert okulást, irányadó tanulságokat meríthet azokból épúgy, mint az egyén esetleg haszonnal értékesítheti lefolyt életében szerzett tapasztalásait. Az emberiség jövő fejleményeit szabályozó törvények egészének megállapításához azonban mindezek sem szolgáltathatnak kielégítő kulcsot. A múltat megérthetjük, a lefolyt események közötti oksági kapcsolatot többé-kevésbbé kifürkészhetjük ; de minthogy Isten után a történet főtényezői érző, elmélkedő s szabad akarat szerint cselekvő emberek; minthogy továbbá valamely nép- vagy vezéregyéniségeinek tevékenységi iránya — a különböző fokú értelmi s akaraterejükre befolyást gyakorló hatások és visszahatásoktól függ, azért nem is vagyunk képesek ez irányt bizton megállapítani sem a természeti befolyások, sem a múltak tapasztalatai alapján ; annál kevésbbé, mert emberi észszel előre nem látható tényezők közbejötte is meghiúsíthatja következtetésünket, s az ember korlátoltságánál fogva nem mindig képes helyesen fölismerni az azonos vagy elütő hatások és egyéb körülmények részleteit, azok egész összegét. Így történik, hogy gyakran a legnagyobb eszír államférfiú sem képes kellően értékesíteni a múltakból merített gazdag tapasztalatait, esetleg épen akkor, midőn egy nemzet, egy birodalom boldog vagy boldogtalan jövője függ létkockáztató elhatározásaitól.4) A történetbúvár kutatásai közben gyakran akad oly nevekre, melyek egy egész korszak történelmi képét keltik föl emlékezetében. Oly férfiak nevei ezek, kik a történelem egyik forduló pontján állva, vezérei lőnek kortársaiknak s századokra kiható tevékenységök által jelzek az irányt, melyben nemünk lángeszök vagy szerencsé k) Cantu: Világtörténelem 21—35. I. köt . Az astronómia ebben a tekintetben a legtökéletesebb; tüneményei okát majdnem mind ismeri és ami ennek legbiztosabb próbatétele .• az okok ismerete alapján meg is jövendölheti, hogy a tünemények mikor, hol és mikér fógnak beállani. Alexander Bernát: A philosophia történetének eszméje. 36. 1. 1878.