Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877

fölött állván, az ember értelmi és erkölcsi ereje nem lehet az anyagi természet merő rabszolgája.­) Igaz, hogy az emberiség története az okok és okozatok hosszú sorozatából áll s tény, hogy ugyanazon okok összhatása hasonló feltételek é­s körülmények között (ideértve a szereplő népek vagy vezéregyéniségeik azonos cselekvési irányát s az esetlegességek azonosságát is) hasonló okozatokat szül. Minden alaposan gon­dolkodó fő tehát haszonnal elmélkedhetik a történet nyújtotta ilye­tén tapasztalások fölött, mert okulást, irányadó tanulságokat me­ríthet azokból épúgy, mint az egyén esetleg haszonnal értékesítheti lefolyt életében szerzett tapasztalásait. Az emberiség jövő fejlemé­nyeit szabályozó törvények egészének megállapításához azonban mindezek sem szolgáltathatnak kielégítő kulcsot. A múltat megért­hetjük, a lefolyt események közötti oksági kapcsolatot többé-kevésbbé kifürkészhetjük ; de minthogy Isten után a történet főtényező­i érző, elmélkedő s szabad akarat szerint cselekvő emberek; minthogy továbbá valamely nép- vagy vezéregyéniségeinek tevékenységi iránya — a különböző fokú értelmi s akaraterejükre befolyást gya­korló hatások­ és visszahatásoktól függ, azért nem is vagyunk ké­pesek ez irányt bizton megállapítani sem a természeti befolyások, sem a múltak tapasztalatai alapján ; annál kevésbbé, mert emberi észszel előre nem látható tényezők közbejötte is meghiúsíthatja kö­vetkeztetés­ünket, s az ember korlátoltságánál fogva nem mindig képe­s helyesen fölismerni az azonos vagy elütő hatások és egyéb körülmények részleteit, azok egész összegét. Így történik, hogy gyakran a legnagyobb eszír államférfiú sem képes kellően értéke­síteni a múltakból merített gazdag tapasztalatait, esetleg épen akkor, midőn egy nemzet, egy birodalom boldog vagy boldogtalan jövője függ létkockáztató elhatározásaitól.4) A történetbúvár kutatásai közben gyakran akad oly nevekre, melyek egy egész korszak történelmi képét keltik föl emlékezetében. Oly férfiak nevei ezek, kik a történelem egyik forduló pontján állva, vezérei lőnek kortársaiknak s századokra kiható tevékenységök által jelzek az irányt, melyben nemü­nk lángeszök vagy szerencsé­­ k) Cantu: Világtörténelem 21—35­­. I. köt . Az astronómia ebben a tekintetben a legtökéletesebb; tüneményei okát majdnem mind ismeri és ami ennek legbiztosabb próbatétele .• az okok isme­rete alapján meg is jövendölheti, hogy a tünemények mikor, hol és mikér fógnak beállani. Alexander Bernát: A philosophia történetének eszméje. 36. 1. 1878.

Next