Állami Révai főreáliskola, Győr, 1905

4 fokban rugalmas képletek. Kétféle izmokat különböztetünk meg : akaratlagos izmokat, melyek akaratunknak alávetve működnek és nem akaratlagos izmokat, melyek akaratunktól függetlenül, mintegy automatice működnek. Ezen utóbbiak közé tartozik a szív, továbbá a bélcsatorna, légcső, hörgők, véredények stb. falaiban elhelyezett izmok. Minket tornászati szempontból csakis az akaratlagos izmok és a szív érdekelnek s ezért csak ezekkel fogunk foglalkozni. Az izmok élettani tulajdonságai között legfontosabb az, hogy bizonyos ingerekre képesek megrövidülni, s ugyanakkor vastagságukban gyarapodnak. Az izom összehúzódása azonban nem egyszerű folyamat; az akarat behatására apró pillanatnyi rángások összetételéből megy át az összehúzódottság állapotába, s ezen működést folytatja mindaddig, míg az akarat azt be nem szünteti. Az izmokat a vér táplálja. Ereje függ a vastagságától, hosz­­szúságától és pihentségétől. Minél vastagabb valamely izom, minél jobb és több táplálékot nyer a vérből, minél kevésbé van kifá­radva, annál nagyobb munkát képes végezni. Minél hosszabb valamely izom, annál inkább képes megrövidülni, s annál hosz­­szabban tartó munkát képes végezni. A legnagyobb munkára rövidülésének kezdetén képes ; azért hajlítjuk be ugrásnál először a térdünket, hogy a combfeszítő izmot nyújthassuk, — egyenes állásból nem is lehet ugrani. Minél többet gyakoroljuk izmainkat, annál inkább fokozzuk munkaerejüket, az izmok megvastagodnak, megkeményednek az egyes izomrostok megvastagodása és új izomrostok képződése által, viszont minél többet pihentetjük izmunkat, annál inkább elgyengül, petyhüdt, puha lesz s munka­bírása fokozatosan csökken. Gyakorlattal nemcsak az izmok erejét növeljük, hanem ki­tartását, az idegrendszer utján gyorsaságát, ügyességét, a szív és tüdő fokozott munkája által ezen szervek ferjesztése mellett az egész szervezet anyagcseréjét élénkítjük Ezeket előrebocsátva, kisérjük már most figyelemmel az észszerű testgyakorlás különféle hatásait s egyszersmind mutas-

Next