Gyula és Vidéke, 1921. július-december (1. évfolyam, 74-152. szám)

1921-07-01 / 74. szám

2. Görög-török konfliktus, Bécs, június 30. Az angol alsóházban a külügyi állam­titkár tegnap közölte, hogy a török csa­patok Izmidet kiürítették. A görög offen­­zita bármely pillanatban megkezdődhetik. Belpolitikai hírek. Budapest, június 30. c A közélelmezési minisztérium ma reggel megszűnt. (Nyugodjék békében. Szerk.) A nemzetgyűlés a most beterjesztett közoktatásügyi törvényjavaslat után az őrlési és forgalmi adóról, azután a két vagyonváltságról, végül a sajtóról szóló törvényjavaslatokat fogja tárgyalni. Ma este­­ mind a két kormányzópárt értekezletet tart. A kisgazdapártban Hege­dűs Lóránt az ingatlan vagyonváltságról szóló javaslatát fogja ismertetni s e tárgy­ban mélyreható vita várható. m mcacaacaccacaca A városi Museum és könyvtár Megírtuk annak idején, hogy a Békésvár­megyei Közművelődési Egyesület a tagok teljes részvétlensége miatt kitűzött feladatát tovább elvégezni képtelen lévén, kim­ondotta feloszlatását, s az általa alapított Múzeum és könyvtár átment a város tulajdonába. A város május havi rendes közgyűlésén foglalkozott a két kulturális intézmény sor­sával, s abban állapodott meg, hogy úgy a Könyvtárat, mint a Múzeumot szakszerű ve­zetés alatt anyagi áldozatok árán is fenntartja, sőt továbbfejleszti, úgy, hogy a város közön­sége két igazán értékes és használható köz­­művelődési intézményt nyerjen ezekben. A könyvtár ezidő szerint a rom. kath. főgim­názium két szobájában van elhelyezve, s a Magyar Néprajzi Társaság gyulai előadásai alkalmával a szintén városunkban időző dr. Nyireő István egyetemi m. tanár a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének kiküldötte közbejöttével a város és a főgim­názium nevében dr. Csete József és Kb Némethy József tárgyalásokat folytattak a könytár nyilvánossá tétele érdekében. Abban állapod­tak meg, hogy a főgimnázium épületében akként fogják elhelyezni, hogy a közönség a tanulókkal való érintkezés nélkül kereshesse fel a könyvtárat. A Múzeum elhelyezése biztosítva van a népkerti kis múzeumépületben, csak az a baj, hogy a három kis szoba elégtelen a tárgyak befogadására, illetve kellő elrendezésére, így a közgyűlés egyelőre csak a könyvtár és múzeum kezelése dolgában határozhatott és pedig aképpen, hogy „a város tulajdonát ké­pező cMúzeum kezelésére és rendezésére dr. Csige Varga Antal szabadoktatási titkárt, a Könyvtár rendezésére és­ kezelésére pedig a főgimnáziumi felügyelő bizottság hozzájáru­lása mellett Panyik Tóth József főgimnáziumi tanárt kérte fel. A kezelési költségek megál­lapításával és kiutalásával pedig a polgár­­mestert bízta meg.“ Az általános közműveltség terjesztése szem­pontjából nagyon kívánatos volna, hogy már az ősz folyamán mind a két intézmény a nagy­közönség szolgálatára állhatna. Remél­jük, hogy a megbízott két szakember ezt lehetővé is fogja tenni. T­elefon kényszer kölcsön. Folyó évi július hó 1-től a távbeszélő ál­lomások előfizetői az eddig fizetett előfizetési díjakon felül egyszer és mindenkori hozzájáru­lás cimén minden főállomás után 1000, min­den mellékállomás után 500 koronát tartoz­nak fizetni. Állandó hozzájárulás cimén min­den főállomás után évi 120, minden mellék­­állomás után évi 60­0 fizetendő. Az egyszer és mindenkorra fizetendő 1000, illetve 5­00 korona kamatmentes kölcsönnek tekintendő, mely kölcsön az előfizető kilépé­sekor visszafizettetik. A 120 és 60­0 állandó évi hozzájárulás visszafizetésére az előfizetők­­ nem számíthatnak, azonban ez a hozzájáru­lás is csak ideiglenes természetű, mely pén­zünk javulásával arányosan csökkenni fog. Minden távbeszélő állomás előfizetője kö­teles legkésőbb f. évi július hó 15-ig[írásban bejelenteni a kir. postahivatalnak, hogy az újonnan megszabott járulékot hajlandó-e megfizetni, nemleges esetben, vagy a nyilat­kozat elmaradása úgy tekintetik, mintha ál­lomásáról lemondott volna s ez esetben állo­mása 1. évi julius hó 31-ével leszereltetik. Amennyiben valamelyik üzemben levő ál­lomás előfizetője az egyszer és mindenkor megállapított hozzájárulást egy összegben megfizetni nem­­ tudná, annak részletekben való törlesztését is kérelmezheti a kir. posta­­hivataltól. A részletfizetés úgy történik, hogy az elő­fizető az 1000, illetve 500 korona hozzájá­rulásnak egy negyedét (tehát 250, illetve 125 koronát)­­. évi augusztus hó végéig, a még fennmaradó részt (750, illetve 375 K-t) pedig 10 havi egyenlő (tehát 10 hónapon át havi 75, illetve 35*50 ) részletben tartozik megfizetni. ítélet a váci kommunisták bűnügyében. Másfél hónapi tárgyalás és 500 tanú kihall­gatása után e héten kedden hozott ítéletet a Vácra kiszállott pestvidéki törvényszék ötös tanácsa az óriási bűnper 22 vádlottja felett. Eredetileg 44 vádlott volt, de az amnesztia rendelet foly tán fele, azaz 22 kegyelmet ka­pott. Háromszázhetvennégy rendbeli zsarolás, többrendbeli izgatás, lázadás és személyes szabadság megsértésének büntette miatt ítél­kezett a bíróság a vádlottak felett. Kriszháber Imre elsőrendű vádlott ügyében, aki a szövőgyár és a püspöki vagyonnak termelő biztosa volt, miután a kihallgatott papok nagy része kedvezően vallott, a bíró­ság csupán hatrendbeli zsarolás és kétrend­beli izgatás bűntettét állapította meg, s ezért két évi fegyházbüntetést szabott ki. Matejka János tanárjelöltet gyilkosságra való felbujtás büntette miatt életfogytiglan tartó fegyházra, 11 rendbeli izgatás miatt, ezenfe­lül 5 évi fegyházra ítélték. (Az utóbbi bün­tetést aligha fogja kitölteni. Szerk.) Pollák Zsigmond magánhivatalnokot és Winkler Sándor géplakatost 4—4 évi,­­Maróthy Lajos géplakatos 3 évi, a többi vádlottakat pedig ennél rövidebb ideig tartó fegyházbün­tetésre ítélték. Volt hadifoglyok iparengedélye. A világháború alatt fogságba esett kato­nákat a kényszer, a nélkülözés , no és a találékonyság valóságos ezermesterekké tette. Földmivesből hajógépész, kubikosból építész­mérnök, írnokból kórházparancsnok, asztalos segédből nagyvállalkozó lett. A csodával ha­táros az, amit egy-egy fogolytáborban jófor­mán minden eszköz híjján a foglyok alkottak. így történik az, hogy igen gyakran egész más foglalkozást űz a fogságból visszatérő most, mint a háború előtt. Az ipartörvény szerint azonban ez tilos. Ezt a tilalmat a ke­reskedelmi miniszter méltányosságból felol­dotta s megengedte, hogy azok a katonák, akik fogságuk alatt valami mesterséget meg­tanultak s azt itthon folytatni óhajtják, szak­vizsgát tehessenek s ha azt leteszik, iparen­gedélyt kapnak. Ugyanilyen kedvezményben részesülnek a megszállott területekről kiuta­sított iparosok, akik okmányaikat nem hoz­hatták magukkal s igy nem tudják igazolni iparos voltukat. A szegedi iparkamara felterjesztéssel for­dult a kereskedelmi miniszterhez s az emlí­tett kedvezménynek az Amerikából vissza­­vándorló magyarokra való kiterjesztését kérte. Péntek, 1921. július 1. Harcias feleség, vagy mikor az asszony megharagszik. _ Szabó Antal orosházi cipészmester és ai felesége régen túl vannak már a mézeshetek idillikus csöndjén s házaséletük egén gyakran­ vésztjósló komor fellegek sötétlenek, melyek­ből elég sűrűn kemény mennykövek is hul­lottak alá. Ilyen zivataros időjárás alkalmával — e hó 27-én, hétfőn este 7 órakor — Szabóné kü­lönösen fel lehetett háborodva valami családi nézeteltérés miatt s miután már minden sze­­lidebb érv eredménytelennek bizonyult, hat­hatósabb eszközökhöz folyamodott. Jelen esetben ez a hathatósabb eszköz egy jókora üveg lugkőoldat volt, melyet ráöntött az ura arcára. Ez az érv hatott. Az ember egyszerre elcsendesedett. Megadta magát. A „gyöngéd hitvest ugy látszik a lelkiis­meret utólag szorongathatta, mert személyesen elment a rendőrségre s jelentette, hogy meg­locsolta a férjét, még­pedig nem a húsvéti locsoláskor használni szokott szagos vízzel, hanem légkőoldattal. A rendőrség az önfel­jelentés folytán kiszállt a helyszínére, de Szabót már nem találták otthon, mert idő­közben bérkocsit hozatott s elment a községi főorvoshoz, aki első­segélyben részesítette. Orvosi vélemény szerint Szabó sérülése nagyon súlyos és valószínűleg mind a két szemét el fogja veszíteni. Szabónét őrizetbe vették, Szabót pedig öccse lakásán ápolják, így van az, ha a házasfelek között dühöng a béke és az egyetértés. aat=acacac3caac3cicacacat=3cacat=i Uj posta tarifa. A „cMagyar Posta“ felirásu postabélyegek csak folyó évi junius hó végéig használhatók fel bérmentesítésre, ezen határidőn túl az ilyen felirásu postabélyegeket 1921. évi ju­lius hó végéig csak más forgalmi postabé­lyegre lehet becserélni, bérmentesítésre azon­ban felhasználni nem szabad. Folyó évi július hó 1-től kezdődőleg a táv­írda és távbeszélőnél a jelenleg érvényben levő tarifális díjakon felül a következő járu­lékok fognak szedetni. Minden feladott közönséges távirat 10 szava, vagy annak töredéke után 1 korona, sürgős távirat után 3 korona (pl. 12 szó után a 40 f. = 4­80 meg 2 K , 6­80 K) sürgős távi­ratnál háromszoros. A távolsági távbeszélgetések minden egy­sége (3 percenkint) után a rendes díjakon felül I. zónában 1 K, II. zónában 2 K, III. zónában 3 K, sürgős beszélgetések után en­nek háromszorosa fizetendő. A szegényügy Gyulán és Békéscsabán. A község szegényeinek ellátása és segélye­zése mindig elég terhet rótt a községi pénz­tárakra, a háború azonban még inkább meg­növelte azoknak a számát, akik képtelenek maguk megkeresni a mindennapi kenyerüket. A milliomosok és a koldusok nagyon elsza­porodtak. Itt vannak azonkívül a háború rokkantjai, özvegyei és árvái, akik igazán önhibájukon kívül jutottak abba a kellemetlen helyzetbe, hogy kénytelenek igénybe venni az állam és a község támogatását. Mert az állami gon­doskodást ne irigyelje senki — még a tiszt­viselőtől sem. Azt a lisztet például amit hó­napok óta kapnak a tisztviselők, — egyhar­­mada keserű kukorica liszt, kétharmada ed­dig szintén keserű fekete liszt, — jóra való földmives vagy iparos semmi másra sem hasz­nálná, mint sertései etetésére — ha ugyan azok is elfogyasztanák. Gyula város a szegényekről a 250,000 ko­ronát kitevő szegényalapból, a külömböző e célra szolgáló jövedelmeknek évi 28,000 ko­ronás kamataiból , no és a pótadóból gon­doskodik. Az Erzsébet ápoldában 50 szegényt látnak el, ami évi 172,800 koronába kerül. Ehhez jön a ruhaneműek 61,404 K. és a ko­porsók 2640 koronás tétele. A fűtési és egyéb kiadások összege 30,000 K.

Next