Gyula és Vidéke, 1921. július-december (1. évfolyam, 74-152. szám)
1921-07-01 / 74. szám
2. Görög-török konfliktus, Bécs, június 30. Az angol alsóházban a külügyi államtitkár tegnap közölte, hogy a török csapatok Izmidet kiürítették. A görög offenzita bármely pillanatban megkezdődhetik. Belpolitikai hírek. Budapest, június 30. c A közélelmezési minisztérium ma reggel megszűnt. (Nyugodjék békében. Szerk.) A nemzetgyűlés a most beterjesztett közoktatásügyi törvényjavaslat után az őrlési és forgalmi adóról, azután a két vagyonváltságról, végül a sajtóról szóló törvényjavaslatokat fogja tárgyalni. Ma este mind a két kormányzópárt értekezletet tart. A kisgazdapártban Hegedűs Lóránt az ingatlan vagyonváltságról szóló javaslatát fogja ismertetni s e tárgyban mélyreható vita várható. m mcacaacaccacaca A városi Museum és könyvtár Megírtuk annak idején, hogy a Békésvármegyei Közművelődési Egyesület a tagok teljes részvétlensége miatt kitűzött feladatát tovább elvégezni képtelen lévén, kimondotta feloszlatását, s az általa alapított Múzeum és könyvtár átment a város tulajdonába. A város május havi rendes közgyűlésén foglalkozott a két kulturális intézmény sorsával, s abban állapodott meg, hogy úgy a Könyvtárat, mint a Múzeumot szakszerű vezetés alatt anyagi áldozatok árán is fenntartja, sőt továbbfejleszti, úgy, hogy a város közönsége két igazán értékes és használható közművelődési intézményt nyerjen ezekben. A könyvtár ezidő szerint a rom. kath. főgimnázium két szobájában van elhelyezve, s a Magyar Néprajzi Társaság gyulai előadásai alkalmával a szintén városunkban időző dr. Nyireő István egyetemi m. tanár a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének kiküldötte közbejöttével a város és a főgimnázium nevében dr. Csete József és Kb Némethy József tárgyalásokat folytattak a könytár nyilvánossá tétele érdekében. Abban állapodtak meg, hogy a főgimnázium épületében akként fogják elhelyezni, hogy a közönség a tanulókkal való érintkezés nélkül kereshesse fel a könyvtárat. A Múzeum elhelyezése biztosítva van a népkerti kis múzeumépületben, csak az a baj, hogy a három kis szoba elégtelen a tárgyak befogadására, illetve kellő elrendezésére, így a közgyűlés egyelőre csak a könyvtár és múzeum kezelése dolgában határozhatott és pedig aképpen, hogy „a város tulajdonát képező cMúzeum kezelésére és rendezésére dr. Csige Varga Antal szabadoktatási titkárt, a Könyvtár rendezésére és kezelésére pedig a főgimnáziumi felügyelő bizottság hozzájárulása mellett Panyik Tóth József főgimnáziumi tanárt kérte fel. A kezelési költségek megállapításával és kiutalásával pedig a polgármestert bízta meg.“ Az általános közműveltség terjesztése szempontjából nagyon kívánatos volna, hogy már az ősz folyamán mind a két intézmény a nagyközönség szolgálatára állhatna. Reméljük, hogy a megbízott két szakember ezt lehetővé is fogja tenni. Telefon kényszer kölcsön. Folyó évi július hó 1-től a távbeszélő állomások előfizetői az eddig fizetett előfizetési díjakon felül egyszer és mindenkori hozzájárulás cimén minden főállomás után 1000, minden mellékállomás után 500 koronát tartoznak fizetni. Állandó hozzájárulás cimén minden főállomás után évi 120, minden mellékállomás után évi 600 fizetendő. Az egyszer és mindenkorra fizetendő 1000, illetve 500 korona kamatmentes kölcsönnek tekintendő, mely kölcsön az előfizető kilépésekor visszafizettetik. A 120 és 600 állandó évi hozzájárulás visszafizetésére az előfizetők nem számíthatnak, azonban ez a hozzájárulás is csak ideiglenes természetű, mely pénzünk javulásával arányosan csökkenni fog. Minden távbeszélő állomás előfizetője köteles legkésőbb f. évi július hó 15-ig[írásban bejelenteni a kir. postahivatalnak, hogy az újonnan megszabott járulékot hajlandó-e megfizetni, nemleges esetben, vagy a nyilatkozat elmaradása úgy tekintetik, mintha állomásáról lemondott volna s ez esetben állomása 1. évi julius hó 31-ével leszereltetik. Amennyiben valamelyik üzemben levő állomás előfizetője az egyszer és mindenkor megállapított hozzájárulást egy összegben megfizetni nem tudná, annak részletekben való törlesztését is kérelmezheti a kir. postahivataltól. A részletfizetés úgy történik, hogy az előfizető az 1000, illetve 500 korona hozzájárulásnak egy negyedét (tehát 250, illetve 125 koronát). évi augusztus hó végéig, a még fennmaradó részt (750, illetve 375 K-t) pedig 10 havi egyenlő (tehát 10 hónapon át havi 75, illetve 35*50 ) részletben tartozik megfizetni. ítélet a váci kommunisták bűnügyében. Másfél hónapi tárgyalás és 500 tanú kihallgatása után e héten kedden hozott ítéletet a Vácra kiszállott pestvidéki törvényszék ötös tanácsa az óriási bűnper 22 vádlottja felett. Eredetileg 44 vádlott volt, de az amnesztia rendelet foly tán fele, azaz 22 kegyelmet kapott. Háromszázhetvennégy rendbeli zsarolás, többrendbeli izgatás, lázadás és személyes szabadság megsértésének büntette miatt ítélkezett a bíróság a vádlottak felett. Kriszháber Imre elsőrendű vádlott ügyében, aki a szövőgyár és a püspöki vagyonnak termelő biztosa volt, miután a kihallgatott papok nagy része kedvezően vallott, a bíróság csupán hatrendbeli zsarolás és kétrendbeli izgatás bűntettét állapította meg, s ezért két évi fegyházbüntetést szabott ki. Matejka János tanárjelöltet gyilkosságra való felbujtás büntette miatt életfogytiglan tartó fegyházra, 11 rendbeli izgatás miatt, ezenfelül 5 évi fegyházra ítélték. (Az utóbbi büntetést aligha fogja kitölteni. Szerk.) Pollák Zsigmond magánhivatalnokot és Winkler Sándor géplakatost 4—4 évi,Maróthy Lajos géplakatos 3 évi, a többi vádlottakat pedig ennél rövidebb ideig tartó fegyházbüntetésre ítélték. Volt hadifoglyok iparengedélye. A világháború alatt fogságba esett katonákat a kényszer, a nélkülözés , no és a találékonyság valóságos ezermesterekké tette. Földmivesből hajógépész, kubikosból építészmérnök, írnokból kórházparancsnok, asztalos segédből nagyvállalkozó lett. A csodával határos az, amit egy-egy fogolytáborban jóformán minden eszköz híjján a foglyok alkottak. így történik az, hogy igen gyakran egész más foglalkozást űz a fogságból visszatérő most, mint a háború előtt. Az ipartörvény szerint azonban ez tilos. Ezt a tilalmat a kereskedelmi miniszter méltányosságból feloldotta s megengedte, hogy azok a katonák, akik fogságuk alatt valami mesterséget megtanultak s azt itthon folytatni óhajtják, szakvizsgát tehessenek s ha azt leteszik, iparengedélyt kapnak. Ugyanilyen kedvezményben részesülnek a megszállott területekről kiutasított iparosok, akik okmányaikat nem hozhatták magukkal s igy nem tudják igazolni iparos voltukat. A szegedi iparkamara felterjesztéssel fordult a kereskedelmi miniszterhez s az említett kedvezménynek az Amerikából visszavándorló magyarokra való kiterjesztését kérte. Péntek, 1921. július 1. Harcias feleség, vagy mikor az asszony megharagszik. _ Szabó Antal orosházi cipészmester és ai felesége régen túl vannak már a mézeshetek idillikus csöndjén s házaséletük egén gyakran vésztjósló komor fellegek sötétlenek, melyekből elég sűrűn kemény mennykövek is hullottak alá. Ilyen zivataros időjárás alkalmával — e hó 27-én, hétfőn este 7 órakor — Szabóné különösen fel lehetett háborodva valami családi nézeteltérés miatt s miután már minden szelidebb érv eredménytelennek bizonyult, hathatósabb eszközökhöz folyamodott. Jelen esetben ez a hathatósabb eszköz egy jókora üveg lugkőoldat volt, melyet ráöntött az ura arcára. Ez az érv hatott. Az ember egyszerre elcsendesedett. Megadta magát. A „gyöngéd hitvest ugy látszik a lelkiismeret utólag szorongathatta, mert személyesen elment a rendőrségre s jelentette, hogy meglocsolta a férjét, mégpedig nem a húsvéti locsoláskor használni szokott szagos vízzel, hanem légkőoldattal. A rendőrség az önfeljelentés folytán kiszállt a helyszínére, de Szabót már nem találták otthon, mert időközben bérkocsit hozatott s elment a községi főorvoshoz, aki elsősegélyben részesítette. Orvosi vélemény szerint Szabó sérülése nagyon súlyos és valószínűleg mind a két szemét el fogja veszíteni. Szabónét őrizetbe vették, Szabót pedig öccse lakásán ápolják, így van az, ha a házasfelek között dühöng a béke és az egyetértés. aat=acacac3caac3cicacacat=3cacat=i Uj posta tarifa. A „cMagyar Posta“ felirásu postabélyegek csak folyó évi junius hó végéig használhatók fel bérmentesítésre, ezen határidőn túl az ilyen felirásu postabélyegeket 1921. évi julius hó végéig csak más forgalmi postabélyegre lehet becserélni, bérmentesítésre azonban felhasználni nem szabad. Folyó évi július hó 1-től kezdődőleg a távírda és távbeszélőnél a jelenleg érvényben levő tarifális díjakon felül a következő járulékok fognak szedetni. Minden feladott közönséges távirat 10 szava, vagy annak töredéke után 1 korona, sürgős távirat után 3 korona (pl. 12 szó után a 40 f. = 480 meg 2 K , 680 K) sürgős táviratnál háromszoros. A távolsági távbeszélgetések minden egysége (3 percenkint) után a rendes díjakon felül I. zónában 1 K, II. zónában 2 K, III. zónában 3 K, sürgős beszélgetések után ennek háromszorosa fizetendő. A szegényügy Gyulán és Békéscsabán. A község szegényeinek ellátása és segélyezése mindig elég terhet rótt a községi pénztárakra, a háború azonban még inkább megnövelte azoknak a számát, akik képtelenek maguk megkeresni a mindennapi kenyerüket. A milliomosok és a koldusok nagyon elszaporodtak. Itt vannak azonkívül a háború rokkantjai, özvegyei és árvái, akik igazán önhibájukon kívül jutottak abba a kellemetlen helyzetbe, hogy kénytelenek igénybe venni az állam és a község támogatását. Mert az állami gondoskodást ne irigyelje senki — még a tisztviselőtől sem. Azt a lisztet például amit hónapok óta kapnak a tisztviselők, — egyharmada keserű kukorica liszt, kétharmada eddig szintén keserű fekete liszt, — jóra való földmives vagy iparos semmi másra sem használná, mint sertései etetésére — ha ugyan azok is elfogyasztanák. Gyula város a szegényekről a 250,000 koronát kitevő szegényalapból, a külömböző e célra szolgáló jövedelmeknek évi 28,000 koronás kamataiból , no és a pótadóból gondoskodik. Az Erzsébet ápoldában 50 szegényt látnak el, ami évi 172,800 koronába kerül. Ehhez jön a ruhaneműek 61,404 K. és a koporsók 2640 koronás tétele. A fűtési és egyéb kiadások összege 30,000 K.