Gyula és Vidéke, 1922. január-június (2. évfolyam, 1-75. szám)
1922-01-01 / 1. szám
II. évfolyam, I. szám. Ara 2 K. Vasárnap, 1922. január 1. Telefonszámok: Szerkesztőség 134 Nyomda . 133. POLITIKAI LAP Megjelenik kedden, pénteken és vasárnap reggel. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Br. Wenckheim Béla«tea 9 sz. Előfizetési ár: Negyed évre 50 K. Egyes szám ára vasárnap 2 K., hétköznap 1 K. Hirdetések díjszabás szerint. — Nyílttér soronkint 5 K. m2. Mint egy sötét kérdőjel mered felénk ez a számjegy: 1922, mely a magyar jövendőnek, ami sorsunknak 365 napját jelenti. Csoda-e, ha annyi tenger sok szenvedés után, mint amennyin mi az utóbbi nyolc év alatt keresztül mentünk, szinte remegő aggodalommal várjuk, hogy vajjon mit hoz az uj esztendő? Ez is csak folytatása lesz az előző évek szenvedéseinek, méltatlan megalázásainak, kínos golgotajárásának ? Avagy végre megelégelte már az Űr sújtó keze munkáját, s engedi, hogy a béke és boldogság áldó napsugara süssön le erre a szomorú földre? Hiába kutatjuk a titkot, a jövő titkát, feleletet nem kapunk rá. Egyet azonban ne felejtsünk el, a jövő, melynek most lépünk a küszöbére, nem készen, nem megváltoztathatatlanul vár ránk, hanem jó részben olyan lesz, aminővé mi magunk formáljuk. Fülembe cseng az ősrégi kálvinista ének: Boldog kinek nem kell szánni, Elvesztett idejét bánni . . . Kis diákok voltunk, szorongó áhítattal ültünk a nagy templom széles karzatán, s bizony mi tűrés-tagadás úgy a szivünkbe markolt ez a felségesen egyszerű ének, mely szelíden, és mégis komoran figyelmeztette a könnyelmű diáksereget, hogy bizony hanyag volt, nem fejtette ki teljes szorgalmát, képességét, s most bánhatja elvesztett idejét . . . Nem hallja-e a magyar nemzet ennek az éneknek feddő kérdését fülébe csengeni, nem gondol-e arra, hogy jajj de nagyon nagy oka van „elvesztett idejét bánni.“ Elmúlt, visszahozhatatlanul egy esztendő, melyet egyáltalán nem használtunk ki arra, hogy megcsonkított országunk és széttépett nemzetünk erősítését, helyreállítását munkáljuk. Most itt állunk az uj esztendő küszöbén. Szálljunk magunkba mindannyian, s úgy induljunk el az új év által határolt útjára életünknek, hogy az újabb évfordulón ne legyen okunk ismét elvesztett időnket bánni! Ne feledjük el, hogy minden nap, melyet nem úgy használunk fel, ahogyan a nemzet és önmagunk becsületes érdeke követeli, egyegy bűn elkövetését jelenti, mert az a nap többé vissza nem hozható. Mire kell törekednünk? A mi országunk még ma is csak romhalmaz, az elmúlt szomorú idők üszkös romjai csak lassan adnak helyet az újonnan felviruló életnek, mert hiányoznak azok az előfeltételek, melyek nélkül ez a várva-várt új élet megszületni nem tud. Ezek az előfeltételek: a lehetőség határáig felfokozott munka, a tisztesség és a minden áldozatra kész hazaszeretet. Annyit beszélünk a munkáról, hogy a munka nemesít, a munka nem szégyen, de azért valójában még mindig annak az ostoba felfogásnak rabja igen sok ember, hogy az igazi úr nem dolgozik. Ilyen polgárokra nincs szüksége Csonkamagyarországnak. Az ilyeneket ki kell irtani magunk közül ép úgy, mint azokat, akik tisztesség és a hazaszeretet érzelmeit nem képesek befogadni megfertőzött szívükbe. Ha a sokat hányatott országban csak a munkás, tisztességes és hazáját szerető polgárok fognak szóhoz jutni, akkor bátran köszönthetjük az annyira áhított boldog új esztendőt! ••«••••»••••••••«•••••••«•»••»»••ft•••••••«s »••»••••••• Gyula város tisztújító közgyűlése. Általános felháborodás a Gyula tendenciózus cikke miatt. — Letárgyalták a költségvetést is. December 29 én tartották meg a városházán a város tisztújító közgyűlését, mely simán, a gyulai összes társadalmi rétegek képviselőinek részvételével zajlott le. Dr. Daimel Sándor alispán nyitotta meg a közgyűlést, melyen a képviselőtestületnek valamennyi tagja megjelent és nyomban bevezette a választást. Az eredmény a következő: Egyhangúan főjegyzőnek megválasztatott dr. Csete József h. polgármester, adóügyi tanácsnoknak Heilinger Károly, főmérnöknek Bagi Sándor, főszámvevőnek Wiszt Konrád, főpénztárnoknak Démusz József, pénztárnoknak K. Ludvig József, pénztári ellenőröknek Gajevszky Géza és Ludvig József, alszámvevőnek Hegyi András, közgyámnak dr. Pecsenyánszky István, közigazgatási iktatónak Kákló János, városgazdának F. Góg János, szállásmesternek Szilágyi Tódor, adótiszteknek Török József és Illich Antal, írnokoknak Kiss István és Biró István, tiszti orvosoknak dr. Blanár László és dr. Szilas Gusztáv. A közgyűlést ezután az alispán bezárta és helyét dr Csete József h. polgármester vette át. A további választások során még Wittmann Józsefet h. árvaszéki iktatónak, Ullmanndinger Károlyt h. írnoknak választották meg egyhangúan. Mivel a választások már a déli órában értek véget, a közgyűlést délután folytatták. Délután mindjárt bevezetésül történt egy felszólalás, melynek tárgya páratlan a városok eddigi történetében. A „Gyula“ című helybeli lap ugyanis már 10 óra tájban megjelent számában beszámolt arról a választási eredményről, mely még délben sem volt meg és hallatlanul inpertinens módon kritizálta a közgyűlésen megjelent azon képviselőtestületi tagokat, akiket nem is látott. Balogh Endre képviselőtestületi tag napirend előtt kért szót és felolvassa a „Gyula“ aznap délelőtt megjelent példányából azt a cikket, mely már akkor íródott a választás érvénytelenségéről, amikor a választást még talán el sem kezdték, általános felháborodás közepette visszautasítja a „Gyula“ ama hazugságát, hogy a közgyűlésen előzetes megbeszélés alapján a papok, tanárok, ügyvédek, előkelőbb iparosok és kereskedők nem jelentek meg. Igenis ott voltak az összes felekezetek papjai, ott voltak a tanárok is, ügyvédek is és mindazok, kiknek távollétét a „Gyula" a legpiszokabb módra belehazudta tudósításába. Kifejtette, hogy ennek az újságnak egyedüli célja az, hogy a polgárok közé éket verjen és általános helyeslés mellett megbélyegezve a Gyulát, mely szerinte nem lap, hanem szemét és piszok, visszautasítja ama eljárását, mellyel első-, másod- és harmadrendű polgárokat különböztet meg. Gyulán eddig nem volt különbség polgár és polgár között, akár cilinderben, akár csizmában járt. Ilyen demokrácia csak a „Gyula" fantáziájában élhet. (A „Gyula szerkesztője nemhogy zsebrevágta ezeket, hanem még meg is köszönte mély alázattal a közgyűlés megvető ” határozatát. A szerk.) Az érthető és általános felháborodás csillapulása után a költségvetés tárgyalása következett. Magát a költségvetést a következő főbb vonásokban ismertetjük : Bevételi rész: Ezzel szemben a múlt évben a bevétel volt 6,386.396'36 K kiadása 8,633.024 66 K A múlt évben 130 %/a volt a községi pótadó, a folyó 1922-ik évben pedig 2.045.765 koronányi megterhelhető államadó után 200>/o hozatott javaslatba. K. Schriffert József indítványára a költségvetésben a hadiözvegyek és árvák segélyezése címen felvett 8000 koronát a képviselőtestület 80.000 koronára emelte fel, ami körülbelül 3—4<>/o-os pótadóemelkedést fog előidézni. Hack Márton megújítja azt az indítványát, hogy bár teljes elismeréssel van a város vezetősége iránt, mégis kéri, hogy a jövőévben legalább minden kerület részére adjanak ki egy beírt költségvetés előirányzatot, mert a képviselőtestületi tagok egyszeri hallásra ily nagy számokban nem igazodhatnak el. A kerületek a kiadott példányok nyomán meg fogják vitatni a költségvetést. Ezt elfogadták. Több jelentéktelenebb felszólalás után Balogh Endre kérte, hogy a pavilion tánctermét Pénztári maradvány 50.000’— ’ Adóhátralék . . . 120.000' — „ Szántók, legelők bérletéből . . . 2,406.957*40 „ Épületek bérletéből 59.859'68 „ Községi jogok utáni jövedelemből . . 1,299.900 — „ Tőkepénzek utáni jövedelemből . . 904.880'47 „ Különfélék . . . 2,039.268-58 „ Átfutó kezelésből 123.226'— ,. Összesen 7,004.087'13 ” Kiadási rész : Köztartozásokra . . 105.68601 K Személyi járandóságok .... 782.890 50 „ Irodai szükségletek és bútorok . . . 1,048.200'— „ Utazási és napidíj 30.000'— „ Épületekre és tűzoltó felszerelésekre 1,218.881'— „ Gazdasági kiadások 1,213.200 — „ Közszükségletekre 357.600'— „ Közoktatási kiadásokra . . . ” 547.1820 „ Szegényügy, jólét 760.309'— „ Adósságok törlesztésére .... 736.867'65 „ Különfélékre. . . 2,162.090— „ Átfutó kiadások . 320.126'— „ Összesen 9.283.032'20 K