Gyulai Hírlap, 1963. július-december (4. évfolyam, 51-101. szám)

1963-10-18 / 82. szám

í ista. out. is., péntek A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULAI KlflDÚSZI ív. évfolyam, n. szám 820 ezer forint értékű termelésnövekedés és anyagmegtakarítás a bútoripari vállalatnál Naponta 20 kiló vajtöbblet — Teljesítik a terv időarányos részét — Kedvező munkaverseny-ered­mények a harisnyagyárban — November 7-re készülnek a gyulai üzemek dolgozói­ ­ Tudósítónktól.­ Bútoripari vállalat A bútoripari vállalat dolgozóinak túlnyomó többsége 18 brigádban a Szocialista címért versenyez. No­vember 7-e tiszteletére 230 ezer forint értékű alap- és segéd­anyag-megtakarítást, 50 ezer fo­rint értékű termelékenység növe­kedés elérését vállalták. Az eddi­gi értékelések alapján vállalásu­kat többszörösen túlteljesítették. A termelékenység ütemes növelé­sével 595 ezer forint terven felüli bevételt, anyagmegtakarításban pedig 225 ezer forintot értek el A versenyben kimagasló ered­ményt a gépműhely két brigádja mutatott fel. Az alapanyagok megfelelő és körültekintő szabá­sával 149 600 forint a megtakarí­tásuk. Háromnegyedéves tervüket 100,5 százalékra teljesítették. Át­lagteljesítményük 102,4 százalék. Anyagtakarékosságban élen jár­tak a samír előkészítők, a gépi fényezők, a pácolok, a bakolók, a kéziműhely dolgozói és a tanmű­hely. Jó munkájukkal járultak a kiváló eredményhez a kézi fénye­zők és az állító-szerelő brigádok is. Bércesi Pál Tejipari vállalat Az üzemanyag és a segédanya­gok megtakarításában jelentős részt vállaltak a tejipari vállalat dolgozói, de számottevően csök­kentették az állásidőt is. A vaj­­gyártásnál nyert író 0,05—0,06 százalékos zsírt tartalmaz. A dol­gozók gondoltak egy merészet és az ötezer literes óránkénti telje­sítményű fölözőgéppel munkafel­ajánlás címén ezt az írót lefölöz­ték. Mindössze két század száza­lék zsírt tudtak leválasztani. Ez­zel naponta további 20 kiló vaj készítéséhez adnak tejzsírt (Az író fölözése gazdaságos.) A vállalat karbantartó részlege felajánlotta az újszalontai teját­vevőhely mélyhűtő állomássá ala­kítását. Eddig Újszalontán vízzel hűtötték a tejet. Most egy ötezer kalóriás hűtőagregátort állítanak be. Bevezetik a villanyt is. Meg­szüntetik a kannák cipelését egy modern tejszivattyú beszerelésé­vel. Az újszalontai munkákat egy külső vállalatnak kellett volna vállalnia. Kapacitás hiánya mi­att nem találtak kivitelezőt, mire Hidvégi János, a TMK-műhely vezetője dolgozótársaival együtt november 7 tiszteletére vállalták az újszalontai tejcsarnok techni­kai korszerűsítését. Cementipari vállalat Az első fél évben anyaghiány miatt a tervteljesítéstől négy szá­zalékkal maradtak el a cement­tiszteletére munkafelajánlást tet­tek, s ebben célul tűzték az elma­radás pótlását. Szeptember 30-ig teljesítették vállalásukat. Októ­berben ötezer forint értékkel ad­tak több cementárut, mint amen­­­nyire a tervidőszakban számol­tak. A vállalatnál három brigád ver­senyez a Szocialista cím elnyeré­séért. Ezek közü kettő a korábbi években már elnyerte a megtisz­telő címet és most magasabb szinten a termelés költségeinek csökkentésére tovább folytatják a mun­ka­versenyt A vállalat pártszervezete és ve­zetősége most tanulmányozza a munkaverseny magasabb szerve­zettségének lehetőségeit. El sze­retnék érni, hogy a karbantartó műhely dolgozói a Szocialista mű­hely cím elnyerését tűzzék célul a következő esztendőben. Kislakásépítő Vtsz Eredetileg 9 440 000 forint ter­melésre készítettek üzemtervet a kislakásépítő ktsz dolgozói. A 120 munkás alkalmazását munkaerő hiánya miatt nem tudták elérni. Így az idén 100—102 munkással oldották meg a feladatot. Figye­lembe véve az évközben kialakult helyzetet, tervmódosítást kértek, oly módon, hogy az egy főre jutó termelési értéket továbbra is meghagyták az ütemtervben. A tervmódosítást megkapták, így az idén 8 850 000 forint értékű anya­got és munkabért használnak fel a rendelések teljesítésére. Az elvállalt munkák határidős teljesítésével időarányosan halad­nak. Az átadási határidőket sehol sem hosszabbították meg. Így no­vember közepére elkészítik az Eötvös utcában a kétszintes tár­sasházakat A munkák ütemes végzését nagyban elősegítette a szövetkezet vezetőségének november 7-e tisz­teletére hirdetett munkaversenye, ötezer forint jutalmat tűztek ki a négy legjobb eredményt elérő brigádnak. A Harisnyagyár Az üzem termelő létszámának fele, 49 brigád, 352 tagja csatla­kozott eddig a november 7-e tisz­teletére szervezett munkaverseny­hez. E munkaverseny célja: a ter­melés minőségi színvonalának fo­kozása és a termelékenység nö­velése. A gyárban augusztus 20- ra négy-öt, sőt hét-nyolcszázalé­kos termelékenység emelkedést tudtak egyes brigádok elérni. A november 7-re szervezett munka­verseny az augusztusi tényleges termelésre alapul. Szeptemberen az augusztus 20-i rekord termelési eredmények stabilizálódtak. Egyes brigádok, így a Benkő Lajosnéé is, a termelékenységet négy száza­lékkal, a minőségi követelményt pedig 0,4 százalékkal növelni tud­ták. Balla Sándorné brigádja a „dupla cilinderes” gépeken az augusztus 20-i munkaversenyben első helyezést ért el. Amennyiben ezt az előkelő helyet továbbra is meg akarják tartani, a munka ter­melékenységének növelésére és a minőség javítására a szeptembe­rinél nagyobb gondot kell fordí­taniuk- 250 ezer forint prémiumra (Tudósítónktól) A város szövetkezetei közül a legfejlettebb premizálást a Vö­rös Csillag Tsz-ben alkalmazzák. A termelési tervben kitűzött cé­lok elérése, illetve túlteljesítése esetén minden negyedév végén kifizetésre kerül a tagságot illető prémium. Az első fél évben főleg az építők, az állattenyésztők és a fuvarozóbrigád tagjai kaptak je­lentős összegű jutalmat. Az őszi betakarítás során különösen a cu­korrépatermelés eredményességé­­ért jár nagyobb prémium. A be­takarított és beszállított mennyi­ség pontos megállapítása után a tagok részére azonnal kifizetik az őket illető pénzt. A közgyűlés ál­tal meghatározott munkanapok le­dolgozása esetén minden dolgozó tagot a teljesített munkanapjai után 10—10 forint prémium illeti. Ennek kifizetését szintén elkezd­ték. Prémium címén a Vörös Csil­lag Tsz-ben az idén 250 ezer fo­rintot fizetnek ki. A tagság egyetértésével megál­­lapított premizálás eredményét bizonyítja: cukorrépából csaknem 250 mázsa holdankénti átlagter­més várható. Pflaum István Számlák—számok—gondolatok Néhány nap alatt ezernél is több számlát kézbesített a gyulai posta a vízfogyasztóknak. A Bé­kési Víz­ és Csatornamű Vállalat a megyei tanács korábbi rendel­kezésére hivatkozva, vízdíj fizeté­sére szólította fel a lakosságot. A díj megállapításánál elsősorban azt vették figyelembe, hogy a tör­­pevízmű kútjától ki milyen távol lakik. Aki közelebb lakik, az több vizet fogyaszt, aki távolabb, keve­­sebbet (vaslogika). Nézzünk a dolgok mélyére: Gyulán azok a családok, akik a törpevízmű áldását a lakásukban úgy élvezik, hogy megnyitják a csapot, a vízdíj fizetéséért nem emelnek szót. Ez természetes. Egyedül azt sérelmezik, hogy a kiírt vízköbmétereket nem kap­ták meg abban az időszakban, amelyért a békésiek most díjat akarnak szedni. A lakosságnak az a része, amely még nem jutott addig, hogy a tör­­pevízmű vizét a kapun belülre ve­­zesse, a vízdíj fizetését sérelme­zi. Azt mondják az emberek: az ejektoros kút nem más, mint a közkút meghosszabbított része. A közkút fenntartása pedig a váro­si tanács feladata. A városi ta­nács erre a címre ebben az esz­tendőben a költségvetésből 90 ezer forintot tervezett. Azok az emberek, akik a törpe­­vízmű létrehozása előtt kutakról hordták a vizet — kannában, vö­dörben — nem fizettek vízdíjat. Most felvetik: miért fizessenek, amikor tulajdonképpen az ők ál­dozatvállalásaikból, az ők forint­jaikból és társadalmi munkájuk­­ból hozták létre az ejektoros ku­takat?! Közkutak után vízdíjat Magyarországon még nem szed­tek. Ez egy új találmány! Érdemes lenne ennek az új találmánynak a reálisságát a közkifolyókból nyert víz mondvacsinált díjelosztásávall együtt felülvizsgálni! Groteszkül hangzik: a kutak ho­­zamát és a kivetett vízdíjat pár­huzamba kellene állítani: lehetsé­­ges, hogy adott körzetben a kive­tett vízköbméterek száma jóval több, mint a Kerecsényi utcai, a Rákóczi utcai kút hozama! Ezek a gondolatok furcsán hat­nak, de az az igazság, hogy a víz­díjat a lakosság számára a vállalat kivetette, s ezernél több embert köteleztek nyolc napon belül ki­­sebb-nagyobb összeg befizetésére, ugyanakkor a vízellátás bizonyos kívánnivalókat hagyott és hagy még ma is maga után. Jóllehet, a víz. és csatornamű vállalatot a vízdíj összeszedésére rendelet jo­gosítja. Ez a rendelet azonban meglehetősen papírízű! Mert ilyen, nem véletlen vált ki az egyszerű emberekből rosszallást. —sik. Szocialista brigádvezetők tanácskozása A párt járási és városi bizott­ságának kezdeményezésére októ­ber második felében összehívják a gyulai és a gyulai járás üzemei­nek, vállalatainak szocialista bri­gádvezetőit, hogy a nemes célért versenyzők eddigi munkáját ös­­­szegezzék és megbeszéljék a to­vábbi feladatokat. Ez az értekezlet tapasztalatcsere lesz, mert Gyulán már vannak olyan szocialista brigádok, ame­lyek a mozgalom célját, a szocia­lista módon dolgozni, élni és ta­nulni elveket igen jól váltják va­lóra. Gyulán és a gyulai járásban a különféle munkaversenyekben 2253 dolgozó vesz részt. Az állami iparban 67 brigád, a tanácsi ipar­ban 31, a kisipari szövetkezetek­ben pedig 10 munkabrigád alakult az idén a Szocialista cím elnyeré­séért. KGST-tanácskozás Szófiában Szófia A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának valuta- és pénz­ügyi állandó bizottsága október 7 és 11 között Szófiában értekez­letet tartott, amelyen a szerve­zet tagállamainak szakemberei kicserélték tapasztalataikat a beruházások finanszírozásának és a velük kapcsolatos hitelezé­sek kérdéseire vonatkozóan. A kiadott közlemény szerint a tanácskozáson részletesen megvitatták a KGST-országok pénzügyi szerveinek és bankin­tézeteinek az általuk végzett el­lenőrző tevékenység hatékony­ságát és a beruházások hasz­nosságát illető tapasztalatait. (MTI) Á kórház és (Tudósítónktól.) A gyulai kórház városunk ide­genek által egyik leggyakrabban látogatott intézménye. A vonatok és autóbuszok mindennap — té­len és nyáron — hozzák a vidé­kieket, a beteglátogatókat. Ez ad­ta a három gondolatot. Az egyik Kezdjük azzal, hogy a kórházba érkezőkt és az autóbuszra várako­zók serege váróterem és padok híján, ha esik, ha fúj, az utcán kénytelenek ácsorogni. Egy részük a füves részen heverész, más ré­szük a fának, falnak támaszkodva áll, várva a látogatási idő kezde­tét vagy az autóbuszt, amely vis­­­szaviszi falujába. A kórház mellett van már szép csemegebolt, kerékpármegőrző, de környezete sem kórházi, sem autóbusz-váró­terem nincs. Mi lesz itt, ha esik, ha fúj, ha csikorog december? A másik A kórház sarkánál van egy pi­cinyke cukrászda. Területének je­lentős részét a pult és a raktár, továbbá a pénztár és a felszolgá­ló személyzet foglalja el. Mekko­ra terület jut a vendégeknek? (Esetleg két állóhely.) A forgalom mégis nagy. A havi bevétel meg­közelítheti a százezer forintot. A cukrászda terjeszkedni nem tud. Lenne ugyan egy megoldás. A virágbolt és az a parányi váró­terem (vagy mi?) megfelelő lenne. Cseréljenek helyet. Ez az, ami ne­hezen megy, esetleg menne. A harmadik A modern csemegebolttal szem­ben van egy szerény fodrászüzlet. Stílszerű ezt utolsó gondolatként felvetni. Korántsem akarom megbántani az itt dolgozókat, ők kiváló szak­emberek s nem okolhatók az üzlet állapotáért. Az épület belső és külső tatarozására, a berendezések korszerűsítésére az illetékes ktsz az eddigieknél nagyobb gondot fordíthatna. Itt is jelentős a for­galom, sok idegen megfordul itt (de különben is a gyulaiak is meg­érdemelnek ezen a részen egy korszerű üzletet­. Gondolom, mindhárom ügy meg­érett az intézkedésre. Kollárik § t Üt *

Next