Gyulai Hírlap, 1967. július-december (8. évfolyam, 50-100. szám)
1967-11-21 / 90. szám
m,AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ”«■ november 11., kedd 11 BÉKÉS MEGYEI KÉPÚJSÁG GYULAI KIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM Ara: 60 fillér A gazdaságirányítás reformja az önálló gazdálkodás pénzügyi megalapozását szolgálja Fehér Lajos előadása a szeghalmi Járás párt-, állami és gazdasági vezetőinek aktívaülésén Lapunk vasárnapi számában hírt adtunk arról, hogy Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese a szeghalmi járásba látogatott, s ott beszédet mondott a járás párt-, állami és gazdasági vezetőinek aktívaülésén. Beszédét az alábbiakban közöljük. Fehér elvtárs bevezetőben megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepségeiről, a jubileum nemzetközi visszhangjáról. Ezt követően a nemzetközi helyzet jellemzőiről, a vietnami és a közel-keleti helyzetről szólt, majd a népgazdaság helyzetéről a következőket mondotta: A harmadik ötéves terv az ipari termelés évi 6 százalékos, a mezőgazdasági termelés évenkénti csaknem 3 százalékos, a nemzeti jövedelemnek pedig évi 4 százalékos növekedését irányozta elő. 1966-ban az ipari, építőipari és mezőgazdasági termelés a tervezettnél kedvezőbben alakult. A nemzeti jövedelem is jóval meghaladta a tervezettet. Mintegy 8 százalékkal nőtt. 1967-ben a termelés a tervezetthez képest szintén kedvezőbben alakult Az ipari termelés növekedése körülbelül 8 —9 százalékra várható. A nemzeti jövedelem is lényegesen magasabb lesz a tervezettnél. A mezőgazdasági termelés viszont a terv körül alakul. A lakosság ellátása és reáljövedelme mindkét évben kedvezőbb a tervezettnél. A lakosság napi cikkekkel és számos tartós fogyasztási cikkel való ellátása — a sertéshús kivételével — javult. A fontosabb cikkek közül építőanyagokból, személygépkocsiból és bútorból nem tudtuk a lakosság keresletét kielégíteni. A lakosság jövedelememelkedése — amely a tervezett 3,5 százalékoshoz képest 5 százalékos — döntően a termeléssel, a teljesítményekkel összefüggő jövedelemnövekedésből származik. Ez normális. Az országos átlagban jelentkező elég komoly jövedelememelkedés azonban a családok taglétszámától és keresetétől függően differenciált. Az 1966. évi ár- és jövedelempolitikai intézkedések hatására a magasabb jövedelmű családok reáljövedelme csökkent. Jelentősebb növekedés az alacsonyabb keresetű fizikai munkát végző családoknál következett be. A lakosság jövedelmeivel összhangban növekedett az árualap és a kiskereskedelmi forgalom is. A kiskereskedelmi forgalom mindkét évben lényegesen meghaladja a tervezettet. A kormány intézkedéseket tett, hogy többletárualap biztosításával a kereskedelem meg tudjon birkózni a növekvő igényekkel. A többlet-árualap néhány cikk kivételével — építőanyag, hús, gépkocsi — előreláthatóan elegendő lesz a nyugodt piaci helyzet fenntartásához, a kiegyensúlyozott ellátáshoz, nemcsak az év hátralevő részében, hanem a következő időszakban is. A termelés kedvező alakulása elsősorban szocialista viszonylatban javította külkereskedelmi helyzetünket. A korábbi évekhez képest szocialista külkereskedelmi egyenlegünk javult. Olyan többletünk keletkezett, amelyből a tervezetthez képest nagyobb vásárlásokat bonyolíthatunk le. Az utóbbi két esztendő tényezői azonban azt is mutatják, hogy a kedvező eredmények változatlanul összefonódnak kedvezőtlen jelenségekkel is. Ezek főleg a tőkés kereskedelemben, illetőleg a tőkés fizetési mérlegben jelentkeznek. Összegezve az általános gazdasági helyzetet, megállapítható, hogy a termelés és a nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabban növekszik. Az utóbbi két évben végeredményben kedvező feltételek alakultak ki, amelyek megfelelő átmenetet képeznek a gazdaságirányítási reform megvalósításához, a gazdasági élet fellendítéséhez. Ezzel kapcsolatban annyit mondhatok, hogy az előkészítő munka szervezetten, az ütemterv szerint halad. A reform életbe léptetéséhez szükséges kormányintézkedések, jogszabályok időben elkészültek, és megjelentek, illetve megjelennek. A legfontosabb gazdasági szabályzókat a kormány jóváhagyta, azokat a vállalatokkal októberben, novemberben közölték. A mezőgazdaságban a gazdaságirányítási reformmal összefüggő intézkedéseket zömében már megvalósítottuk. A gazdaságirányítás reformjának megvalósításával 1966 elején került sor először nagyobb mérvű mezőgazdasági felvásárlási áremelésre. Akkor a felvásárlási ár szintje mintegy 9 százalékkal emelkedett. Ennek kihatása a mezőgazdaság egészére 2,6 milliárd forint volt. Ez az első lépcső. 1970-ig a második lépcsőben mintegy 2,8 milliárd forintból 660 millió érinti az állami gazdaságokat, több mint 1,7 milliárd a tsz-eket, mintegy 380 millió pedig a háztáji és egyéb gazdaságokat. Mivel a felvásárlási árak emelése jelentős takarmány-áremeléssel is párosul, az emelés nem számolható el fel(Folytatás a 3. oldalon.) Miért hiúsult meg az autóbuszpályaudvar műszaki átvétele? A tanács kivitelező részlege felajánlásának megfelelően november 7-re befejezte az autóbuszpályaudvar építését. November 4-én el is kezdték a műszaki átadást, illetve átvételt, amelyen tizenkét hivatalos szerv képviselői jelentek meg. Már az első alkalommal abban állapodtak meg, hogy az átvételt november 14-én folytatják és amennyiben kifogások merülnének fel, hiányjegyzőkönyvet vesznek fel és az átadást semmisnek tekintik. Sajnos, ez az utóbbi eset következett be. A hiányjegyzőkönyv 21 pontban állapította meg a különböző hiányokat a felvételi épületnél, a peronrésznél és a mélyépítési munkáknál. Ezek közül kilenc esetben a felmerült hibák könnyen javíthatók. A legsúlyosabb kifogás a fűtés hiánya miatt történt. Az épületben, tehát a várócsarnokban és irodahelyiségekben is gázfűtést terveztek, viszont adósak maradtak a teljes gázszerelési munkával. Az átvétel alkalmával hangzott el az az elgondolás, hogy míg nem ér Gyulára a gáz, hősugárzóval oldják meg a fűtést. Ehhez a DÁV fel is ajánlott napi 10 kilowattóra áramot, ennek felhasználásához azonban nem szerezték meg az illetékes felsőbb szervek engedélyét. Több észrevételt tett a SZOT munkaügyi felügyelője, valamint a KÖJÁL képviselője is. Felejthetetlen, egész életre szóló élményt jelentett a moszkvai ünnepség Jámbor István, a városi pártbizottság első titkára beszámolt moszkvai útjáról a gyulai egészségügyi dolgozóknak Csütörtökön délután teljesen megtelt a pártház tanácsterme, ahol a gyulai orvosok és egészségügyi dolgozók jöttek össze, hogy meghallgassák a pártbizottság első titkárának beszámolóját a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának moszkvai ünnepségeiről. Beszéde első részében foglalkozott a forradalom jelentőségével, annak az egész világra szóló hatásával. Nagy érdeklődéssel kísért előadásának második részében élménybeszámolót adott a pártbizottság első titkára novemberi moszkvai útjáról. Szólt arról, hogy a Vereckei hágón mentek keresztül, vadregényes tájon vitte őket a vonat és végig az ősz színezte tájiban gyönyörködtek. A különvonaton háromszázan utaztak, a megyéből kilencen. Megcsodálták Ukrajna búzatermő tájait, a mezőgazdasági termékek nagy részét ez a vidék biztosítja. Az itteni lakosság sokat szenvedett a történelem folyamán. Jártak itt Napóleon hadai, a második világháborúban pedig a hódító német csizma taposta a földet. Kijevben úttörőünnepségbe is csöppentek. Megkapta őket az érzések őszintesége. Egyszerű emberek, munkások, diákok vonultak a város ünnepségén, saját virágaikat vitték, csokrokat, cserepes virágokat, vagy csak pár szálat. Bensőséges volt a moszkvai pályaudvari fogadtatás, a vendégszeretet, amely körülvette őket. Felejthetetlen, nagyszerű érzést váltott ki mindegyikükből az 50. évforduló ünneplése és az, hogy éppen ebből az alkalomból érte őket ez a megtisztelő küldetés, egész életre szóló élményt jelent számukra. Megtekintették természetesen Moszkva nevezetességeit, jártak Lenin mauzóleumánál, ahol a nap minden szakában végeláthatatlan sorban állnak az emberek, hogy leróják tiszteletüket. Egy percig neki is alkalma volt látni Lenin bebalzsamozott testét. Beszélt a sok szép épületről, a hihetetlenül nagyvonalú építkezésekről, látták a tv-tornyot, amely a maga 533 méterével a világ legmagasabb épülete. Jártak a Lomonoszov-egyetemen, megnézték az új KGST-palotát, voltak a Kremlben, ahol 200 torony emelkedik a magasba, jártak a Tretyakov-képtárban. Megcsodálták a Metrót, amely most 106 kilométer hosszú, de 1980-ra már 300 kilométeren hálózza be a várost. Büszkék a moszkvaiak a földalattijukra, amely igen jól szolgálja a közlekedést. A szovjet fővárosnak jelenleg hat és fél millió a lakosa, és még 2 millió ember tartózkodik ott naponta az ország más részeiből. Jártak a Lenin-stadionban, a Gum-áruházban, ahol hatezer a dolgozók száma és napi egymillió rubel forgalmat bonyolítanak le. Az ünnepséget szinte nem is lehet elmondani, azt látni kellett volna. Hatása egy életen át tart majd. Csodálatos volt a bemutatott haditechnika, a fegyelmezettség, a harckészültség. Megnyugtatást jelentett valamennyi ott levő számára, hogy az esetleg támadó imperializmust kellő fogadtatásban tudják részesíteni, ötven ágyú 50 lövése adott díszsortüzet. Az Internacionálé hangjai mellett a dolgozók lelkes, látványos, bensőséges, felemelő hangulatú felvonulása délelőtt 11 órakor kezdődött, és délután fél 4-ig tartott. Hála és köszönet mindazoknak — mondotta befejezésül —, akik annyit dolgoztak, harcoltak, hogy így ünnepelhetett a szovjet nép az 50. évfordulón és köszönet azért, hogy lehetőséget kaptunk, hogy mi is ott állhattunk az ünneplő moszkvaiak között. Gyulán is elkezdte működését a Magyar Honvédelmi Szövetség Társadalmi tanácsadó testület segíti a vezetőség munkáját Augusztusban jelent meg a párt- és kormányhatározat a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megszüntetéséről és a Magyar Honvédelmi Szövetség megalakításáról. Ennek végrehajtására szombaton délelőtt a pártház tanácstermében gyűltek össze a városi és a járási aktívák. Az elnökségben helyet foglalt Dobra János, az MHSZ megyei titkára, Jámbor István, a városi pártbizottság első titkára, a járási pártbizottság képviseletében pedig Berták Imre osztályvezető. Az alakuló ülésen nagy számban jelentek meg a tanácsok, hatóságok és az alapszervezetek képviselői. Ábrahám István őrnagy, kiegészítő-parancsnok megnyitója után Pataki Mihály, az MHS városi és járási titkára beszámolójában értékelte az V. kongresszus óta végzett munkát, ismertette az átszervezéssel kapcsolatos teendőket. Hangsúlyozta, hogy tömegszervezetből a szövetség félkatonai szervezetté alakul, legfőbb felügyeletét a honvédelmi miniszter látja el. Működését klubokban fejti ki, amelyeknek élén kinevezett titkár áll és társadalmi tanácsadó szervek segítik munkáját. A honvédelem erősítése, a sorkötelesek előképzése, a tartalékosok utóképzése fontos feladata a szövetségnek, ehhez még kiterjedtebb aktívahálózat szükséges. Felkérte az eddig is tevékenykedő aktívákat, hogy segítsék az új szövetség munkáját is. A hozzászólások sorát dr. Regele Károly, az ellenőrző bizottság elnöke nyitotta meg. Az eddigi tapasztalatok alapján helyeselte az átszervezést, a tanulóifjúság honvédelmi nevelésének bevezetését az iskolákban. Juhász József a lövészklubok kérdésével foglalkozott, dr. Nagy József, a sarkadi alapszervezet részéről szintén időszerűnek tartotta a fejlődés követelte átszervezést. Jámbor István egyetértett a beszámolóval és a hozzászólásokkal. Kiemelte, biztosítani kell a zökkenőmentes átállást, az egyszemélyi felelős vezetés mellett sokat kell adni a kollektív bölcsességre. Üdvözölte azt a lényeges intézkedést, hogy bevezetik az iskolákban a honvédelmi nevelést. A hazaszeretet, a szocializmus iránti hűség oktatását már gyermekkorban kell elkezdeni. Kohári István a húsipari vállalat üdvözletét tolmácsolta, Héjas István járási KISZ-titkár arról beszélt, hogy az ifjúságra érzelmileg is kell hatni. Az együttműködési tervek megvalósultak, az MHS-ben kiképzettek jól megállják helyüket a néphadseregben. Komolyak a feladatok, a jól bevált aktívák bekapcsolódása a szövetségbe a jövőben is könnyebbséget jelent majd. Kiss Sándorné a járási Vöröskereszt nevében hangsúlyozta az együttműködés szükségességét, segítséget kért a véradáshoz és megköszönte az MHS-nek 50 véradó beszervezését. Berták Imre köszönetet mondott az aktívák eddigi munkájáért és fontosnak minősítette a kollektív politikai munkát az ifjúság és a tartalékos tisztek körében. Dobra János elmondta, hogy a párt és a kormány határozata az MHSZ társadalmi szerepét és helyét határozta meg. A jelenlegi átállást személyi veszteség nélkül kell biztosítani. A régi aktívák, akik érdeklődnek a honvédelem iránt, megtalálják helyüket az új szervezetben. A kluboktól már 1968-ra minőségi javulást várnak. Ezután ismertette a honvédelmi miniszter parancsát, amelyben Pataki Mihályt nevezte ki a gyulai járás titkárává. Az alakuló ülésen kijelölték a tanácsadó testületek tagjait is. Ennek a testületnek az a hivatása, hogy segítse a vezetőség munkáját. A járási testület tagjai: Dér Lajos, a járási tanács vb-elnökhelyettese, Zsidó János, a járási tanács művelődésügyi osztályának vezetője, Ábrahám István kiegészítő-parancsnok, Székely István rendőrőrnagy, a kapitányság vezetője, Szilágyi István járási munkásőrparancsnok, a KISZ-bizottság részéről Szabados Kristóf, Hargitai József, a sporttanács elnöke és a később kinevezésre kerülő városi titkár. A Gyula városi tanácsadó testület tagjai: Mészár József vb-elnökhelyettes, Sütő József őrnagy, Mike János rendőrhadnagy, Pálnik József a munkásőrség részéről, Varga János őrnagy, polgári védelmi parancsnok, Szemanik Mátyás és dr. Regele Károly. Pataki Mihály válaszai és Ábrahám István elnöki zárszavai után a Magyar Honvédelmi Szövetség Gyulán is elkezdte működését. R. K.