Gyulai Hírlap, 1967. július-december (8. évfolyam, 50-100. szám)

1967-11-21 / 90. szám

m,AG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ”«■ november 11., kedd 11 BÉKÉS MEGYEI KÉPÚJSÁG GYULAI KIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM Ara: 60 fillér A gazdaságirányítás reformja az önálló gazdálkodás pénzügyi megalapozását szolgálja Fehér Lajos előadása a szeghalmi Járás párt-, állami és gazdasági vezetőinek aktívaülésén Lapunk vasárnapi számában hírt adtunk ar­ról, hogy Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese a szeghalmi járásba látogatott, s ott beszédet mondott a járás párt-, állami és gazdasági vezetőinek aktívaülésén. Beszédét az alábbiakban közöljük. Fehér elvtárs bevezetőben megemlékezett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfor­dulójának ünnepségeiről, a jubileum nemzetközi visszhangjáról. Ezt követően a nemzetközi hely­zet jellemzőiről, a vietnami és a közel-keleti helyzetről szólt, majd a népgazdaság helyzetéről a következőket mondotta: A harmadik ötéves terv az ipari termelés évi 6 százalékos, a me­zőgazdasági termelés évenkénti csaknem 3 százalékos, a nemzeti jövedelemnek pedig évi 4 száza­lékos növekedését irányozta elő. 1966-ban az ipari, építőipari és mezőgazdasági termelés a terve­zettnél kedvezőbben alakult. A nemzeti jövedelem is jóval meg­haladta a tervezettet. Mintegy 8 százalékkal nőtt. 1967-be­n a ter­melés a tervezetthez képest szin­tén kedvezőbben alakult Az ipari termelés növekedése körülbelül 8 —9 százalékra várható. A nem­zeti jövedelem is lényegesen ma­gasabb lesz a tervezettnél. A me­zőgazdasági termelés viszont a terv körül alakul. A lakosság el­látása és reáljövedelme mindkét évben kedvezőbb a tervezettnél. A lakosság napi cikkekkel és szá­mos tartós fogyasztási cikkel való ellátása — a sertéshús kivételé­vel — javult. A fontosabb cikkek közül építőanyagokból, személy­­gépkocsiból és bútorból nem tud­tuk a lakosság keresletét kielé­gíteni. A lakosság jövedelememelke­dése — amely a tervezett 3,5 szá­zalékoshoz képest 5 százalékos — döntően a termeléssel, a teljesít­ményekkel összefüggő jövedelem­­növekedésből származik. Ez nor­mális. Az országos átlagban je­lentkező elég komoly jövedelem­­emelkedés azonban a családok taglétszámától és keresetétől függően differenciált. Az 1966. évi ár- és jövedelempolitikai intéz­kedések hatására a magasabb jö­vedelmű családok reáljövedelme csökkent. Jelentősebb növekedés az alacsonyabb keresetű fizikai munkát végző családoknál követ­kezett be. A lakosság jövedelmeivel össz­hangban növekedett az árualap és a kiskereskedelmi forgalom is. A kiskereskedelmi forgalom mindkét­­ évben lényegesen meg­haladja a tervezettet. A kormány intézkedéseket tett, hogy többlet­árualap biztosításával a kereske­delem meg tudjon birkózni a nö­vekvő igényekkel. A többlet-áru­alap néhány cikk kivételével — építőanyag, hús, gépkocsi — elő­reláthatóan elegendő lesz a nyu­godt piaci helyzet fenntartásához, a kiegyensúlyozott ellátáshoz, nemcsak az év hátralevő részé­ben, hanem a következő időszak­ban is. A termelés kedvező alakulása elsősorban szocialista viszonylat­ban javította külkereskedelmi helyzetünket. A korábbi évekhez képest szocialista külkereskedel­mi egyenlegünk javult. Olyan többletünk keletkezett, amelyből a tervezetthez képest nagyobb vásárlásokat bonyolíthatunk le. Az utóbbi két esztendő tényezői azonban azt is mutatják, hogy a kedvező eredmények változatla­nul összefonódnak kedvezőtlen je­lenségekkel is. Ezek főleg a tőkés kereskedelemben, illetőleg a tő­kés fizetési mérlegben jelentkez­nek. Összegezve az általános gazda­sági helyzetet, megállapítható, hogy a termelés és a nemzeti jö­vedelem a tervezettnél gyorsab­ban növekszik. Az utóbbi két év­ben végeredményben kedvező feltételek alakultak ki, amelyek megfelelő átmenetet képeznek a gazdaságirányítási reform meg­valósításához, a gazdasági élet fel­lendítéséhez. Ezzel kapcsolatban annyit mondhatok, hogy az elő­készítő munka szervezetten, az ütemterv szerint halad. A reform életbe léptetéséhez szükséges kor­mányintézkedések, jogszabályok időben elkészültek, és megjelen­tek, illetve megjelennek. A leg­fontosabb gazdasági szabályzókat a kormány jóváhagyta, azokat a vállalatokkal októberben, novem­berben közölték. A mezőgazdaságban a gazda­ságirányítási reformmal össze­függő intézkedéseket zömében már megvalósítottuk. A gazdaság­irányítás reformjának megvalósí­tásával 1966 elején került sor elő­ször nagyobb mérvű mezőgazda­­sági felvásárlási áremelésre. Ak­kor a felvásárlási ár szintje mint­egy 9 százalékkal emelkedett. En­nek kihatása a mezőgazdaság egészére 2,6 milliárd forint volt. Ez az első lépcső. 1970-ig a má­sodik lépcsőben mintegy 2,8 mil­liárd forintból 660 millió érinti az állami gazdaságokat, több mint 1,7 milliárd a tsz-eket, mint­egy 380 millió pedig a háztáji és egyéb gazdaságokat. Mivel a fel­­vásárlási árak emelése jelentős takarmány-áremeléssel is párosul, az emelés nem számolható el fel­­(Folytatás a 3. oldalon.) Miért hiúsult meg az autóbuszpályaudvar műszaki átvétele? A tanács kivitelező részlege fel­ajánlásának megfelelően novem­ber 7-re befejezte az autóbusz­pályaudvar építését. November 4-én el is kezdték a műszaki át­adást, illetve átvételt, amelyen tizenkét hivatalos szerv képviselői jelentek meg. Már az első alkalommal abban állapodtak meg, hogy az átvételt november 14-én folytatják és amennyiben kifogások merülné­nek fel, hiányjegyzőkönyvet vesz­nek fel és az átadást semmisnek tekintik. Sajnos, ez az utóbbi eset követ­kezett be. A hiányjegyzőkönyv 21 pontban állapította meg a külön­böző hiányokat a felvételi épület­nél, a peronrésznél és a mély­építési munkáknál. Ezek közül kilenc esetben a felmerült hibák könnyen javíthatók. A legsúlyosabb kifogás a fűtés hiánya miatt történt. Az épület­ben, tehát a várócsarnokban és irodahelyiségekben is gázfűtést terveztek, viszont adósak marad­tak a teljes gázszerelési munká­val. Az átvétel alkalmával hang­zott el az az elgondolás, hogy míg nem ér Gyulára a gáz, hősugárzó­val oldják meg a fűtést. Ehhez a DÁV fel is ajánlott napi 10 ki­lowattóra áramot, ennek felhasz­nálásához azonban nem szerez­ték meg az illetékes felsőbb szer­vek engedélyét. Több észrevételt tett a SZOT munkaügyi felügye­lője, valamint a KÖJÁL képvi­selője is. Felejthetetlen, egész életre szóló élményt jelentett a moszkvai ünnepség Jámbor István, a városi pártbizottság első titkára beszámolt moszkvai útjáról a gyulai egészségügyi dolgozóknak Csütörtökön délután teljesen megtelt a pártház tanácsterme, ahol a gyulai orvosok és egészség­­ügyi dolgozók jöttek össze, hogy meghallgassák a pártbizottság el­ső titkárának beszámolóját a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójának moszk­vai ünnepségeiről. Beszéde első részében foglalkozott a forrada­lom jelentőségével, annak az egész világra szóló hatásával. Nagy érdeklődéssel kísért elő­adásának második részében él­ménybeszámolót adott a pártbi­zottság első titkára novemberi moszkvai útjáról. Szólt arról, hogy a Vereckei hágón mentek keresz­tül, vadregényes tájon vitte őket a vonat és végig az ősz színezte tájiban gyönyörködtek. A külön­­vonaton háromszázan utaztak, a megyéből kilencen. Megcsodálták Ukrajna búzatermő tájait, a me­zőgazdasági termékek nagy részét ez a vidék biztosítja. Az itteni lakosság sokat szenvedett a tör­ténelem folyamán. Jártak itt Na­póleon hadai, a második világ­háborúban pedig a hódító német csizma taposta a földet. Kijevben úttörőünnepségbe is csöppentek. Megkapta őket az érzések őszin­tesége. Egyszerű emberek, mun­kások, diákok vonultak a város ünnepségén, saját virágaikat vit­ték, csokrokat, cserepes virágo­kat, vagy csak pár szálat. Bensőséges volt a moszkvai pá­lyaudvari fogadtatás, a vendég­­szeretet, amely körülvette őket. Felejthetetlen, nagyszerű érzést váltott ki mindegyikükből az 50. évforduló ünneplése és az, hogy éppen ebből az alkalomból érte őket ez a megtisztelő küldetés, egész életre szóló élményt jelent számukra. Megtekintették természetesen Moszkva nevezetességeit, jártak Lenin mauzóleumánál, ahol a nap minden szakában végelátha­tatlan sorban állnak az emberek, hogy leróják tiszteletüket. Egy percig neki is alkalma volt látni Lenin bebalzsamozott testét. Be­szélt a sok szép épületről, a hi­hetetlenül nagyvonalú építkezé­sekről, látták a tv-tornyot, amely a maga 533 méterével a világ legmagasabb épülete. Jártak a Lomonoszov-egyetemen, megnéz­ték az új KGST-palotát, voltak a Kremlben, ahol 200 torony emel­kedik a magasba, jártak a Tre­­tyakov-képtárban. Megcsodálták a Metrót, amely most 106 kilo­méter hosszú, de 1980-ra már 300 kilométeren hálózza be a várost. Büszkék a moszkvaiak a föld­­­alattijukra, amely igen jól szol­gálja a közlekedést. A szovjet fő­városnak jelenleg hat és fél mil­lió a lakosa, és még 2 millió em­ber tartózkodik ott naponta az ország más részeiből. Jártak a Lenin-stadionban, a G­um-áruház­­ban, ahol hatezer a dolgozók szá­ma és napi egymillió rubel for­galmat bonyolítanak le. Az ünnepséget szinte nem is lehet elmondani, azt látni kellett volna. Hatása egy életen át tart majd. Csodálatos volt a bemuta­tott haditechnika, a fegyelmezett­ség, a harckészültség. Megnyug­tatást jelentett valamennyi ott levő számára, hogy az esetleg tá­madó imperializmust kellő fo­gadtatásban tudják részesíteni, ötven ágyú 50 lövése adott dísz­­sortüzet. Az Internacionálé hang­jai mellett a dolgozók lelkes, lát­ványos, bensőséges, felemelő han­gulatú felvonulása délelőtt 11 órakor kezdődött, és délután fél 4-ig tartott. Hála és köszönet mindazoknak — mondotta befejezésül —, akik annyit dolgoztak, harcoltak, hogy így ünnepelhetett a szovjet nép az 50. évfordulón és köszönet azért, hogy lehetőséget kaptunk, hogy mi is ott állhattunk az ün­neplő moszkvaiak között. Gyulán is elkezdte működését a Magyar Honvédelmi Szövetség Társadalmi tanácsadó testület segíti a vezetőség munkáját Augusztusban jelent meg a párt- és kormányhatározat a Ma­gyar Honvédelmi Sportszövetség megszüntetéséről és a Magyar Honvédelmi Szövetség megalakí­tásáról. Ennek végrehajtására szombaton délelőtt a pártház ta­nácstermében gyűltek össze a vá­rosi és a járási aktívák. Az elnök­ségben helyet foglalt Dobra Já­nos, az MHSZ megyei titkára, Jámbor István, a városi pártbi­zottság első titkára, a járási párt­­bizottság képviseletében pedig Berták Imre osztályvezető. Az alakuló ülésen nagy szám­ban jelentek meg a tanácsok, ha­tóságok és az alapszervezetek képviselői. Ábrahám­­ István őr­nagy, kiegészítő-parancsnok meg­nyitója után Pataki Mihály, az MHS városi és járási titkára be­számolójában értékelte az V. kongresszus óta végzett munkát, ismertette az átszervezéssel kap­csolatos teendőket. Hangsúlyozta, hogy tömegszervezetből a szövet­ség félkatonai szervezetté alakul, legfőbb felügyeletét a honvédel­mi miniszter látja el. Működését klubokban fejti ki, amelyeknek élén kinevezett titkár áll és tár­sadalmi tanácsadó szervek segí­tik munkáját. A honvédelem erő­sítése, a sorkötelesek előképzése, a tartalékosok utóképzése fontos feladata a szövetségnek, ehhez még kiterjedtebb aktívahálózat szükséges. Felkérte az eddig is tevékenykedő aktívákat, hogy se­gítsék az új szövetség munkáját is. A hozzászólások sorát dr. Re­gele Károly, az ellenőrző bizott­ság elnöke nyitotta meg. Az eddi­gi tapasztalatok alapján helyeselte az átszervezést, a tanulóifjúság honvédelmi nevelésének beveze­tését az iskolákban. Juhász József a lövészklubok kérdésével foglal­kozott, dr. Nagy József, a sarkadi alapszervezet részéről szintén idő­szerűnek tartotta a fejlődés köve­telte átszervezést. Jámbor István egyetértett a beszámolóval és a hozzászólásokkal. Kiemelte, bizto­sítani kell a zökkenőmentes át­állást, az egyszemélyi felelős ve­zetés mellett sokat kell adni a kollektív bölcsességre. Üdvözölte azt a lényeges intézkedést, hogy bevezetik az iskolákban a honvé­delmi nevelést. A hazaszeretet, a szocializmus iránti hűség oktatá­sát már gyermekkorban kell el­kezdeni. Kohári István a húsipari válla­lat üdvözletét tolmácsolta, Héjas István járási KISZ-titkár arról beszélt, hogy az ifjúságra érzel­mileg is kell hatni. Az együttmű­ködési tervek megvalósultak, az MHS-ben kiképzettek jól megáll­ják helyüket a néphadseregben. Komolyak a feladatok, a jól be­vált aktívák bekapcsolódása a szövetségbe a jövőben is kön­­­nyebbséget jelent majd. Kiss Sándorné a járási Vöröskereszt nevében hangsúlyozta az együtt­működés szükségességét, segítsé­get kért a véradáshoz és meg­köszönte az MHS-nek 50 véradó beszervezését. Berták Imre kö­szönetet mondott az aktívák ed­digi munkájáért és fontosnak mi­nősítette a kollektív politikai munkát az ifjúság és a tartalékos tisztek körében. Dobra János elmondta, hogy a párt és a kormány határozata az MHSZ társadalmi szerepét és he­lyét határozta meg. A jelenlegi átállást személyi veszteség nélkül kell biztosítani. A régi aktívák, akik érdeklődnek a honvédelem iránt, megtalálják helyüket az új szervezetben. A kluboktól már 1968-ra minőségi javulást várnak. Ezután ismertette a honvédelmi miniszter parancsát, amelyben Pataki Mihályt nevezte ki a gyu­lai járás titkárává. Az alakuló ülésen kijelölték a tanácsadó testületek tagjait is. Ennek a testületnek az a hivatá­sa, hogy segítse a vezetőség mun­káját. A járási testület tagjai: Dér Lajos, a járási tanács vb-el­­nökhelyettese, Zsidó János, a já­rási tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője, Ábrahám István kiegészítő-parancsnok, Székely István rendőrőrnagy, a kapitány­ság vezetője, Szilágyi István já­rási munkásőrparancsnok, a KISZ-bizottság részéről Szabados Kristóf, Hargitai József, a sport­tanács elnöke és a később kine­vezésre kerülő városi titkár. A Gyula városi tanácsadó testület tagjai: Mészár József vb-elnök­­helyettes, Sütő József őrnagy, Mi­ke János rendőrhadnagy, Pálnik József a munkásőrség részéről, Varga János őrnagy, polgári vé­delmi parancsnok, Szemanik Má­tyás és dr. Regele Károly. Pataki Mihály válaszai és Áb­rahám István elnöki zárszavai után a Magyar Honvédelmi Szö­vetség Gyulán is elkezdte műkö­dését. R. K.

Next