Gyulai Hírlap, 1969. január-június (10. évfolyam, 1-49. szám)
1969-01-14 / 4. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK. Ára 80 fillér 1969. JANUÁR 14., REDF :1 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYÜLlI KIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM A gyulai vezetőké a §zo: ___ ________________________ Egy kérdésre sok ráláss Az óesztendő utolsó napjaiban felkerestünk több gyulai vállalati, intézményi és hivatali vezetőt, hogy egyetlen kérdésre választ kérjünk. Bizonyos értelemben nehéz helyzetbe kerültek, mivel 1968 legjelentősebb üzemi, hivatali eredményét 15—20 gépelt sorban kellett összegezniük. A kérdés így hangzott: Mit tart ön 1968 kimagasló üzemi, intézményi eredményének, s milyen jelentősebb feladat megoldására készül az ön által vezetett üzem 1969-ben. Lássuk a válaszokat: CSÍKI JÓZSEF, a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója: A vállalat fennállása óta az elmúlt év volt a legnehezebb. A sok munka mellett számtalan, az új mechanizmusból adódó problémát is meg kellett oldani. Legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy a nehézségek ellenére biztosítottuk eredményeink évről évre megszokott, egyenletes felfelé ívelését. Tervünket értékben 131,7 százalékra teljesítettük, export gyulai kolbász kiszállítási kötelezettségünknek 114,4 százalékban tettünk eleget. Termelékenységünk növekedését számtalan intézkedéssel biztosítottuk, többek között elsőnek vettük igénybe, mint nagy fogyasztók, a gázszolgáltatást. Kazánjainkat széntüzelésről gáztüzelésre alakítottuk át. A vágóhídon és az üzemben jelentős gépesítést hajtottunk végre. A raktárakban üzembe helyeztük a klímaberendezéseket. Előkészítettük a Békés megyei Állatforgalmi Vállalattal közösen a két vállalat összevonását. 1969. január 1-től már a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat látja el a felvásárlást, a feldolgozás és az értékesítés feladatát. Az 1969 sem látszik könnyűnek. Ez az év is sok munkát és problémát tartogat, amelyek közül kiemelném az új vállalat folyamatos és eredményes üzemelésének biztosítását, az export és a belföldi kötelezettségeinknek hiánytalan teljesítését, a termelőkkel való szocialista kapcsolataink további és kölcsönös érdekek szem előtt tartása mellett való erősítését. A fogyasztók igényeinek kielégítését. Mindezeket január 1-től csökkent munkaidőben és a termelékenység állandó növekedése mellett. PADLIK JÁNOS, az Általános Fogyasztási Szövetkezet elnöke. A fogyasztási szövetkezet 1968. évi gazdálkodásából a legkiemelkedőbb gazdasági eredményt a kereskedelmi áruforgalom, vegyesiparcikk főárucsoportja biztosította. Az eredménynövekedés ennél a csoportnál három százalékos fejlődést jelentett. Az 1969. évi gazdasági célkitűzések a felvásárlási tevékenységre irányulnak, ahol tervünk szerint az új összetételű bonyolításban 10 százalék gazdálkodási fejlődést ütemezünk. GÁL ANDRÁS, a kertészeti vállalat igazgatója: A kertészeti vállalatnál 1968- ban az új gazdasági irányítási rendszer alkalmazása mellett fő célként a virágcserépkészítőrészleg létesítését tűztük ki. Ennek a részlegnek biztosítottuk a szükséges épületeket, teljes mértékben megoldottuk gépesítését így év végére már teljes kapacitással üzemelt is. 1969-ben a kertészet fűtését földgáztüzeléssel kívánjuk megoldani. Ehhez megvannak az adottságok, a szükséges tervek és az engedélyek. A megvalósítást tekintjük ez év központi feladatának, amely teljes mértékben automatizálja majd a fűtést. Ezen keresztül a mi vállalatunk is beindítja az automatizálás folyamatát. KENDRA GYÖRGY, a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatója: Számot vetve az elmúlt, 1968- as esztendővel, megállapíthatjuk, hogy felkészülésünk az új gazdasági feladatok megoldására jó volt. Bizonyítja ezt az, hogy a termelés mennyiségi volumene mintegy 30 tonnával növekedett a tervezettel szemben. A megyei vállalatok nyomtatvány igénybejelentése csaknem 101 tonna volt, ezzel szemben több mint 260 tonna nyomtatványt gyártottunk le. Ugyanakkor megközelítően 60 tonna terméket állítottunk elő közvetlen és közvetett exportra, továbbá körülbelül 60 tonna reprezentatív, színes kiadvány készítése szerzett komoly elismerést vállalatunknak. A mennyiségi növekedéssel szemben mind jobban emelkedik kiadványaink minőségi színvonala. Ezt bizonyítja a brémai naptárkiállításon elért oklevél, valamint a többfajta reprezentatív étel- és italborító, amelyek Varsóban, Lipcsében és most Barcelonában kerültek, illetve kerülnek kiállításra. Ezek az eredmények bizonyítják, hogy dolgozóink munkaszeretete, a munka frontján való helytállása jó, ezzel megteremtettük vállalatunk további fejlődésének az alapját. 1968-ban felfejlesztettük a békéscsabai üzemegységet és beindítottuk Gyulaváriban a feldolgozó részleget." Vállalatunkkal szemben az igények megnövekedtek. Az idén mintegy 25 százalékkal kívánjuk tonnatermelésünket növelni. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a többtermelés, valamint az a tény, hogy vállalatunk rövidített munkahétben dolgozik, még komolyabb üzem- és munkaszervezést követel a vezetéstől. A fejlődés azonban törvényszerűen írja elő, hogy minden területen helytálltunk és egy esztendő múlva arról számolhassunk be, hogy feladatainkat ismét megoldottuk. PAPP FERENC, a cementipari vállalat főkönyvelője: Vállalatunknál 1968 nemcsak az új mechanizmus beindulását jelentette, hanem az északi iparteepen egy új, korszerű üzem kialakításának elkezdését is. Saját erőből és a megyei tanács támogatásával a beruházás első szakasza megvalósult. Egy 1000 négyzetméteres alapterületű műhelycsarnokban a téli foglalkoztatás megoldódott. A nyáron történő termeléshez pedig a megfelelő beton-munkapadok ki lettek alakítva. A szociális létesítmények és a raktárak szintén elkészültek, így lehetővé vált, hogy már 1968-ban összpontosítsuk a termelést egy helyre az eddigi három telepről. Anyagmozgató gépek beszerzésével a nehéz fizikai munkák egy részét sikerült gépesíteni. Így lényegesen könnyebbé vált vállalatunknál a munka. Az új üzemben korszerűbb gyártástechnológiát tudtunk alkalmazni. A készárú mozgatási utak le lettek rövidítve, ezáltal a termelékenység jelentősen növekedett. Az eddig elmondottak összhatásaként természetesen csökkent az önköltség, s megnövekedett a vállalati eredmény. 1969. évi célkitűzésünk: a vállalat továbbfejlesztése gépesítéssel, mellyel újabb nehéz fizikai munkát szüntetünk meg. Másrészt a gyártmányainknál a választék bővítése. A volument 10— 15 százalékkal kívánjuk növelni, melyhez a feltételek műszakilag is biztosítva vannak! Az értékesítés ennél nagyobb mértékben is biztosítható volna, mivel gyártmányaink igen keresettek. A gyorbb fejlesztéshez anyagi fedezetk nem elegendő. SZŰCS LAJOS, a Gyulai Vas- Fém- és Gépipari Rtsz elnöke: Szövetkezetünk az előző években megtette azokat a fontosabb intézkedéseket, amelyeket az új gazdasági irányítás megvalósulásával szükségesnek tartott. E felkészülésnek tudhatók be azok az eredmények, melyeket 1963-ban elértünk. 1967-hez képest a termelési érték nyereséghányadát csaknem kétszeresére emeltük! A nyereséghányad és ezentúl a nyereség tömege, főleg a célszerű munkaszervezés és a profilok helyes kialakításának következménye. Szövetkezetünk 24 millió forintos termelési programját kisebb lemaradással teljesítette. Ebben főleg a gyártmányösszetétel játszott szerepet: erősen megnövekedett az NDK számára készített bérmunka (ekevonórúd) értéke, továbbá a baromfifeldolgozó gépsorok elkészítésének gondja. Szövetkezetünk ezeket az akadályokat év végére sikeresen leküzdötte, sőt, 1968-ban 5,6 százalékkal csökkent a termelés önköltsége. Az 1968. év legjelentősebb összetevője: a német bérmunka és a szovjet gépexport szervezése. A következő évben kisebb beruházással tovább növeljük szövetkezetünk gazdasági hatékonyságát. Ezek a beruházások egy hároméves fejlesztési program első egységei lesznek. Növelni kívánjuk a bérmunkát, export termékeink előállítását, kielégítjük a lakossági igényeket, hozzájárulunk a város foglalkoztatási gondjainak csökkentéséhez. Fafaragás a gyulai mártírok kivégzéséről Hónapokon át csodálták a Hétvezér utcai járókelők annak idején Kis István nagyszerű alkotását, a vár feladásáról készített fafaragását. Ezekben a napokban újabb művén dolgozik, már felvázolta a gyulai mártírok kivégzésének megörökítésére tervezett nagyméretű kompozíció rajzát. Úgy tervezi a mester, hogy a Tanácsköztársaság évfordulójára el is készül vele. Fotó: Béla Ottó Új ocsoóautót, önfelszedő utcaseprő gépet kap a köztisztasági részleg A városi tanács végrehajtó bizottsága megvizsgálta a köztisztasági részleg helyzetét és tevékenységét. Az eredményekért elismerését fejezte ki a személyi állománynak. Ugyanakkor elrendelte, hogy a harmadik ötéves terv hátralevő éveire, az 1969— 1970-es évekre készítsék el a felmérést a legszükségesebb felszerelési tárgyakról. Ez a felmérés a közelmúltban el is készült és Vigh József osztályvezető főmérnök ismertette a részleg fejlesztésére vonatkozó elgondolásokat Ezek szerint a mostani évben az intézményes háziszemét kiszállításának bővítésére száz szemétszállító kupát vásárolnak. Ezzel ugyanennyi újabb háztartást tudnak bevonni a szemétszállításba. Beszereznek és kihelyeznek 30 új hulladékgyűjtő kosarat, illetve ládikát, a régeiket pedig átfestik. Vásárolnak önfelszedő utcaseprő gépet és egy tolólapos MTZ jelzésű erőgépet. Ezekre a város 530 ezer forintot fordít. A legnagyobb összeget, 280 ezer forintot, az utcaseprő gép vásárlása igényli. . Az ötéves terv utolsó esztendejében ugyancsak 100 darab szemétszállító kupát, 50 hulladékgyűjtő kosarat, egy hátsóvontatású hódúró ekét és új locsolóautót vásárolnak 760 ezer forint értékben. A locsolóautó körülbelül 600 ezer forintba kerül. ( Mérlegjavító-részleget létesít Gyulán a Lenin Hagyatéka Tsz Számolnak a magán kisiparosokkal is a szolgáltatótevékenység fejlesztésénél A helyi iparpolitikai tevékenység fejlesztési lehetőségeinél a városi tanács végrehajtó bizottságának egy régebbi határozata szerint az állami, a kisipari és mezőgazdasági termelőszövetkezeti szektorok mellett számításba kell venni a magánkisipart is. Az intézkedési terv Mészár József vb-elnökhelyettes és Árgyelán György ipari főelőadó irányítása mellett elkészült, amely magába foglalja a fő célkitűzéseket. Ezek közé tartozik a mezőgazdasági gépjavító állomáson a műhelycsarnokok korszerű műszersorokkal való ellátása, a háztartási gépek, rádió, televíziók helyszíni javítása iránti igények kielégítésére kellő számú műszerész beállítása a GELKA részéről. A vasipari ktsz tervezett kitelepülése után a jelenlegi telephelyet szolgáltatások céljára kell felhasználni, erre a Blanár utcai épület kiválóan alkalmas. Az elképzelések szerint itt kapnak helyet a vas-, fémipari, a szerelő- és javítóipari, egyes építőipari szakmák. Célszerű lenne az üvegesés képkeretező részleg itteni üzemeltetése is, ugyanis a lakossági ellátáshoz feltétlenül szükséges központi telephely. Foglalkozik az intézkedési terv a mérlegek javításának ügyével is. Gyulán ugyanis sem állami, sem kisipari szövetkezet ilyen tevékenységet nem folytat, a magánkisiparé is egészen elenyésző. Ezt a kérdést megoldaná, ha a Gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz mielőbb kialakítaná az általa itt tervezett mérlegjavító műhelyét és azt megfelelően felszerelné. Szükséges a szorgalmazása gyorstisztító szalon létesítésének, valamint az állomáskörnyék lakói részére a szolgáltató igények folyamatos biztosítása. A környék várható rendezésével ugyanis felszámolásra kerül a Madách utcai fodrászat és a cipész ktsz javító részlege. Az intézkedési terv fontosnak tartja, hogy az ott tervezett ABC-áruház építésével egyidejűleg szolgáltatóegységek is létesüljenek. Végül hangoztatja az intézkedési terv, hogy teret kell engedni a magánipar egészséges fejlődésének. Megfelelő képesítéssel rendelkező iparosok útján tovább kell javítani az ellátást, elsősorban a kárpitos, a kelmefestő és vegytisztító, a késes-köszörűs, a bádogos szakmákban.