Gyulai Hírlap, 1969. január-június (10. évfolyam, 1-49. szám)

1969-01-14 / 4. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK. Ára 80 fillér 1969. JANUÁR 14., REDF :1 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYÜLl­I KIADÁSA X. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM A gyulai vezetők­é­ a §zo: ___ ________________________ Egy kérdésre sok ráláss Az óesztendő utolsó napjaiban felkerestünk több gyulai vállalati, intézményi és hivatali vezetőt, hogy egyetlen kérdésre választ kérjünk. Bizonyos értelemben ne­héz helyzetbe kerültek, mivel 1968 legjelentősebb üzemi, hivatali eredményét 15—20 gépelt sorban kellett összegezniük. A kérdés így hangzott: Mit tart ön 1968 kima­gasló üzemi, intézményi eredmé­nyének, s milyen jelentősebb feladat megoldására készül az ön által vezetett üzem 1969-ben. Lás­­suk a válaszokat: CSÍKI JÓZSEF, a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója: A vállalat fennállása óta az el­múlt év volt a legnehezebb. A sok munka mellett számtalan, az új mechanizmusból adódó prob­lémát is meg kellett oldani. Leg­nagyobb eredménynek azt tar­tom, hogy a nehézségek ellenére biztosítottuk eredményeink évről évre megszokott, egyenletes fel­felé ívelését. Tervünket értékben 131,7 szá­zalékra teljesítettük, export gyu­lai kolbász kiszállítási kötelezett­ségünknek 114,4 százalékban tettünk eleget. Termelékenysé­günk növekedését számtalan in­tézkedéssel biztosítottuk, többek között elsőnek vettük igénybe, mint nagy fogyasztók, a gázszol­gáltatást. Kazánjainkat széntüze­lésről gáztüzelésre alakítottuk át. A vágóhídon és az üzemben je­lentős gépesítést hajtottunk végre. A raktárakban üzembe helyez­tük a klímaberendezéseket. Előkészítettük a Békés megyei Állatforgalmi Vállalattal közösen a két vállalat összevonását. 1969. január 1-től már a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Válla­lat látja el a felvásárlást, a fel­dolgozás és az értékesítés felada­tát. Az 1969 sem látszik könnyűnek. Ez az év is sok munkát és prob­lémát tartogat, amelyek közül kiemelném az új vállalat folya­matos és eredményes üzemelésé­nek biztosítását, az export és a belföldi kötelezettségeinknek hi­­­­ánytalan teljesítését, a termelők­kel való szocialista kapcsolataink további és kölcsönös érdekek szem előtt tartása mellett való erősítését. A fogyasztók igényei­nek kielégítését. Mindezeket ja­nuár 1-től csökkent munkaidőben és a termelékenység állandó nö­vekedése mellett. PADLIK JÁNOS, az Általános Fogyasztási Szö­vetkezet elnöke. A fogyasztási szövetkezet 1968. évi gazdálkodásából a legkiemel­kedőbb gazdasági eredményt a kereskedelmi áruforgalom, ve­gyesiparcikk főárucsoportja biz­tosította. Az eredménynövekedés ennél a csoportnál három száza­lékos fejlődést jelentett. Az 1969. évi gazdasági célkitű­zések a felvásárlási tevékenység­re irányulnak, ahol tervünk sze­rint az új összetételű bonyolítás­ban 10 százalék gazdálkodási fej­lődést ütemezünk. GÁL ANDRÁS, a kertészeti vállalat igazga­tója: A kertészeti vállalatnál 1968- ban az új gazdasági irányítási rendszer alkalmazása mellett fő célként a virágcserépkészítő­­részleg létesítését tűztük ki. En­nek a részlegnek biztosítottuk a szükséges épületeket, teljes mér­tékben megoldottuk gépesítését így év végére már teljes kapaci­tással üzemelt is. 1969-ben a kertészet fűtését földgáztüzeléssel kívánjuk megol­dani. Ehhez megvannak az adott­ságok, a szükséges tervek és az engedélyek. A megvalósítást te­kintjük ez év központi feladatá­nak, amely teljes mértékben au­tomatizálja majd a fűtést. Ezen keresztül a mi vállalatunk is be­indítja az automatizálás folyama­tát. KENDRA GYÖRGY, a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatója: Számot vetve az elmúlt, 1968- as esztendővel, megállapíthatjuk, hogy felkészülésünk az új gazda­sági feladatok megoldására jó volt. Bizonyítja ezt az, hogy a ter­­melés mennyiségi volumene mintegy 30 tonnával növekedett a tervezettel szemben. A megyei vállalatok nyomtatvány igénybe­jelentése csaknem 101 tonna volt, ezzel szemben több mint 260 ton­na nyomtatványt gyártottunk le. Ugyanakkor megközelítően 60 tonna terméket állítottunk elő közvetlen és közvetett exportra, továbbá körülbelül 60 tonna reprezentatív, színes kiadvány­­ készítése szerzett komoly elisme­rést vállalatunknak. A mennyiségi növekedéssel szemben mind jobban emelkedik kiadványaink minőségi színvona­la. Ezt bizonyítja a brémai nap­tárkiállításon elért oklevél, vala­mint a többfajta reprezentatív étel- és italborító, amelyek Var­sóban, Lipcsében és most Barce­lonában kerültek, illetve kerülnek kiállításra. Ezek az eredmények bizonyít­ják, hogy dolgozóink munkaszere­tete, a munka frontján való helytállása jó, ezzel megteremtet­tük vállalatunk további fejlődésé­nek az alapját. 1968-ban felfej­lesztettük a békéscsabai üzem­egységet és beindítottuk Gyulavá­riban a feldolgozó részleget." Vállalatunkkal szemben az igé­nyek megnövekedtek. Az idén mintegy 25 százalékkal kívánjuk tonnatermelésünket növelni. Tu­datában vagyunk annak, hogy ez a többtermelés, valamint az a tény, hogy vállalatunk rövidített munkahétben dolgozik, még ko­molyabb üzem- és munkaszerve­zést követel a vezetéstől. A fej­lődés azonban törvényszerűen ír­ja elő, hogy minden területen helytálltunk és egy esztendő múl­va arról számolhassunk be, hogy feladatainkat ismét megoldottuk. PAPP FERENC, a cementipari vállalat főkönyvelője: Vállalatunknál 1968 nemcsak az új mechanizmus beindulását je­­l­entette, hanem az északi iparte­­­epen egy új, korszerű üzem ki­­alakításának elkezdését is. Saját­­ erőből és a megyei tanács támo­gatásával a beruházás első sza­kasza megvalósult. Egy 1000 négyzetméteres alapterületű mű­helycsarnokban a téli foglalkoz­tatás megoldódott. A nyáron tör­ténő termeléshez pedig a megfe­lelő beton-munkapadok ki lettek alakítva. A szociális létesítmények és a raktárak szintén elkészültek, így lehetővé vált, hogy már 1968-ban összpontosítsuk a termelést egy helyre az eddigi három telepről. Anyagmozgató gépek beszerzé­sével a nehéz fizikai munkák egy részét sikerült gépesíteni. Így lényegesen könnyebbé vált válla­latunknál a munka. Az új üzem­ben korszerűbb gyártástechnoló­giát tudtunk alkalmazni. A kész­árú mozgatási utak le lettek rö­vidítve, ezáltal a termelékenység jelentősen növekedett. Az eddig elmondottak összhatásaként ter­mészetesen csökkent az önkölt­ség, s megnövekedett a vállalati eredmény. 1969. évi célkitűzésünk: a vál­lalat továbbfejlesztése gépesítés­sel, mellyel újabb nehéz fizikai munkát szüntetünk meg. Más­részt a gyártmányainknál a vá­laszték bővítése. A volument 10— 15 százalékkal kívánjuk növelni, melyhez a feltételek műszakilag is biztosítva vannak! Az értékesítés ennél nagyobb mértékben is biz­tosítható volna, mivel gyártmá­nyaink igen keresettek. A gyor­­bb fejlesztéshez anyagi fedeze­­tk nem elegendő. SZŰCS LAJOS, a Gyulai Vas- Fém- és Gép­ipari Rtsz elnöke: Szövetkezetünk az előző évek­ben megtette azokat a fontosabb intézkedéseket, amelyeket az új gazdasági irányítás megvalósulá­sával szükségesnek tartott. E fel­készülésnek tudhatók be azok az eredmények, melyeket 1963-ban elértünk. 1967-hez képest a ter­melési érték nyereséghányadát csaknem kétszeresére emeltük! A nyereséghányad és ezentúl a nye­reség tömege, főleg a célszerű munkaszervezés és a profilok he­lyes kialakításának következmé­nye. Szövetkezetünk 24 millió fo­rintos termelési programját ki­sebb lemaradással teljesítette. Ebben főleg a gyártmányösszeté­tel játszott szerepet: erősen meg­növekedett az NDK számára ké­szített bérmunka (ekevonórúd) értéke, továbbá a baromfifeldol­gozó gépsorok elkészítésének gondja. Szövetkezetünk ezeket az akadályokat év végére sikeresen leküzdötte, sőt, 1968-ban 5,6 szá­­zalékkal csökkent a termelés ön­költsége. Az 1968. év legjelentősebb ös­­­szetevője: a német bérmunka és a szovjet gépexport szervezése. A következő évben kisebb be­ruházással tovább növeljük szö­vetkezetünk gazdasági hatékony­­ságát. Ezek a beruházások egy hároméves fejlesztési program el­ső egységei lesznek. Növelni kí­vánjuk a bérmunkát, export ter­mékeink előállítását, kielégítjük a lakossági igényeket, hozzájáru­lunk a város foglalkoztatási gond­jainak csökkentéséhez. Fafaragás a gyulai mártírok kivégzéséről Hónapokon át csodálták a Hétvezér utcai járókelők annak idején Kis István nagyszerű alkotását, a vár feladásáról készített fafaragását. Ezek­ben a napokban újabb művén dolgozik, már felvázolta a gyulai mártí­rok kivégzésének megörökítésére tervezett nagyméretű kompozíció raj­zát. Úgy tervezi a mester, hogy a Tanácsköztársaság évfordulójára el is készül vele. Fotó: Béla Ottó Új­­ ocso­óautót, önfelszedő utcaseprő gépet kap a köztisztasági részleg A városi tanács végrehajtó bi­zottsága megvizsgálta a köztiszta­sági részleg helyzetét és tevé­kenységét. Az eredményekért el­ismerését fejezte ki a személyi állománynak.­ Ugyanakkor elren­delte, hogy a harmadik ötéves terv hátralevő éveire, az 1969— 1970-es évekre készítsék el a fel­mérést a legszükségesebb felsze­relési tárgyakról. Ez a felmérés a közelmúltban el is készült és Vigh József osz­tályvezető főmérnök ismertette a részleg fejlesztésére vonatkozó el­gondolásokat Ezek szerint a mos­tani évben az intézményes házi­­szemét kiszállításának bővítésére száz szemétszállító kupát vásárol­nak. Ezzel ugyanennyi újabb ház­tartást tudnak bevonni a szemét­­szállításba. Beszereznek és kihe­lyeznek 30 új hulladékgyűjtő ko­sarat, illetve ládikát, a régeiket pedig átfestik. Vásárolnak önfel­szedő utcaseprő gépet és egy to­lólapos MTZ jelzésű erőgépet. Ezekre a város 530 ezer forintot fordít. A legnagyobb összeget, 280 ezer forintot, az utcaseprő gép vásárlása igényli. . Az ötéves terv utolsó eszten­dejében ugyancsak 100 darab sze­métszállító kupát, 50 hulladék­­gyűjtő kosarat, egy hátsóvonta­­tású hódúró ekét és új locsoló­autót vásárolnak 760 ezer forint értékben. A locsolóautó körülbelül 600 ezer forintba kerül. ( Mérlegjavító-részleget létesít Gyulán a Lenin Hagyatéka Tsz Számolnak a magán kisiparosokkal is a szolgáltatótevékenység fejlesztésénél A helyi iparpolitikai tevékeny­ség fejlesztési lehetőségeinél a városi tanács végrehajtó bizott­ságának egy régebbi határozata szerint az állami, a kisipari és mezőgazdasági termelőszövetkeze­ti szektorok mellett számításba kell venni a magánkisipart is. Az intézkedési terv Mészár Jó­zsef vb-elnökhelyettes és Árgye­­lán György ipari főelőadó irányí­tása mellett elkészült, amely ma­gába foglalja a fő célkitűzéseket. Ezek közé tartozik a mezőgazda­­sági gépjavító állomáson a mű­helycsarnokok korszerű műszerso­rokkal való ellátása, a háztartási gépek, rádió, televíziók helyszíni javítása iránti igények kielégíté­sére kellő számú műszerész beál­lítása a GELKA részéről. A vas­ipari ktsz tervezett kitelepülése után a jelenlegi telephelyet s­zolgáltatások céljára kell felhasz­nálni, erre a Blanár utcai épület kiválóan alkalmas. Az elképzelé­sek szerint itt kapnak helyet a vas-, fémipari, a szerelő- és ja­vítóipari, egyes építőipari szak­mák. Célszerű lenne az üveges­és képkeretező részleg itteni üze­meltetése is, ugyanis a lakossági ellátáshoz feltétlenül szükséges központi telephely. Foglalkozik az intézkedési terv a mérlegek javításának ügyével is. Gyulán ugyanis sem állami, sem kisipari szövetkezet ilyen te­vékenységet nem folytat, a ma­gánkisiparé is egészen elenyésző. Ezt a kérdést megoldaná, ha a Gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz mielőbb kialakítaná az általa itt tervezett mérlegjavító műhelyét és azt megfelelően felszerelné. Szükséges a szorgalmazása gyors­tisztító szalon létesítésének, va­lamint az állomáskörnyék lakói részére a szolgáltató igények fo­lyamatos biztosítása. A környék várható rendezésével ugyanis fel­számolásra kerül a Madách utcai fodrászat és a cipész ktsz javító részlege. Az intézkedési terv fon­tosnak tartja, hogy az ott terve­zett ABC-áruház építésével egy­idejűleg szolgáltatóegységek is létesüljenek. Végül hangoztatja az intézkedé­si terv, hogy teret kell engedni a magánipar egészséges fejlődésé­nek. Megfelelő képesítéssel ren­delkező iparosok útján tovább kell javítani az ellátást, elsősorban a kárpitos, a kelmefestő és vegy­tisztító, a késes-köszörűs, a bádo­gos szakmákban.

Next