Gyulai Hírlap, 1970. január-június (11. évfolyam, 1-50. szám)

1970-06-30 / 50. szám

1970. JÚNIUS 30., KEDD 11 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG GYULA­ KIADÓSA XI. ÉVFOLYAM, äO. SZÁM Mind a költségvetést, mind a fejlesztési alapot illetően sikeres évet zárt a város gazdálkodása Hatezres gyulai közerő az árvíz elleni védekezésen - Megtakarítások kényszerűségből • Alapos értékelés a gyermek- és ifjúságvédelmi helyzetről Érdekes véletlen folytán a város tanácsa az országgyűlés­sel egyidőben tárgyalt a zár­számadásról. Amilyen fontos a gazdálkodás országos viszony­latban, nem kisebb a jelentő­sége a helyi pénzgazdálkodás­nak sem. Az országgyűlési fel­szólalásokat súlyos nehézsége­ink, gondjaink ellenére is op­timista hang jellemezte, ez volt jellemző a város pénteki ta­nácsülésére is, amelyen részt­­vett Romvári László, a megyei tanács tervosztályának vezetője is. A napirend tárgyalása előtt az ülésen elnöklő dr. Vida Ist­ván rövid tájékoztatót adott városunk lakosságának az ár­­vízvédelemben való részvételé­ről, a betelepítésekről és a vé­dekezésben résztvevő, több mint hatezres közerőről, Az új gazdasági irányítás Itatása Városunk tanácsának ülése a napirend szerint először „A ta­nácsi gazdálkodás értékelése, figyelemmel az új gazdasági mechanizmus hozta változások­ra”, valamint „A tanácsi költ­ségvetés és fejlesztési alap 1969. évi gazdálkodási felada­tainak végrehajtásáról beszá­moló és zárszámadás” címet vi­selő pontokat tárgyalta. A tanácsi gazdálkodást ille­tően a végrehajtó bizottság el­nöke hangsúlyozta, hogy szo­cialista építésünk adott szaka­szában a gazdálkodás régi rend­szere már nem hatott eléggé serkentőleg a gazdálkodás di­namizmusára. Felismerve a vál­toztatás szükségességét, a IX. pártkongresszus határozata alapján a kormány kidolgozta a gazdasági irányítás új rend­szerét, amelyet alapos előkészí­tés után 1968. januárjában ve­zettek be. Ennek következtében az elmúlt két és fél évben fo­kozódott a tanácsok önállósága, növekedett a helyi szervek dön­tési jogköre, a várospolitika ki­alakításában betöltött szerepe. Több milliós pénzmaradványok A reform egyik legfőbb vív­­mánya, hogy a tanács jobban vált a terület gazdájává. Saját fejlesztési tevékenysége mellett a kibontakozó koordináció ré­vén egyre inkább átfogja és irányítja a városi gazdaság egészének fejlődését. A közös beruházások összege az 1968. évi 6 és negyed millióval szem­ben az idén már 13 és fél mil­lióra emelkedik. A továbbiakban hangsúlyozta a végrehajtó bizottság elnöke, hogy a tanácsok gyorsabb gaz­dasági fejlődését nagymérték­ben fékezi a beruházási pia­con mutatkozó feszültség. Nem szorul különösebb bizonyításra, hogy a jelenlegi pénzügyi le­hetőségeink korlátozottak, ko­rántsem fedezik még a legin­dokoltabb fejlesztési igényein­ket sem. Ennek ellenére a gaz­dasági évek zárásakor komoly pénzmaradványokkal kell szem­be nézni, 1968-ban például 4, 1969 végén pedig közel 13 mil­lióval. A több milliós maradványok a beruházás területén mutatko­­zó kapacitáshiányból és ennek következtében a kivitelezési ha­táridők elhúzódásából adódnak. A kapacitáshiányt egyes terüle­teken még súlyosbítja a kivi­telezők monopolhelyzete. En­nek kiküszöbölésére fejlesztik a tanácsi építőipari vállalatot, amely jelenleg négy építésveze­tőséggel működik. Azt kell el­érni, hogy egy-két nagyobb be­ruházás, mint az új művelődési ház, lakásépítések, nagyobb iparfejlesztés kivételével a ma­gas­ és mélyépítési feladatokat a saját vállalatok, az építő­ipari vállalat, a vízművek va­lósítsák meg. Veszélyezteti az egyes beruházások tervezését az anyagárak emelkedése is, amelynek mértéke szinte ki­számíthatatlan, azon kívül a jogtalan nyerészkedési vágy. Sikeres évzárás A tanácsi költségvetés és fejlesztési alap számszerű ala­kulásából megállapítható, hogy sikeres évet zártunk. A zár­számadás tükrében megállapít­ható az is, hogy az elmúlt évi költségvetési tervezőmunka jól megfontolt, ágazataiban ará­nyos és körültekintő volt; a tényszámok reális bevételi és kiadási eredményeket hoztak. Jelentős eredményekről ad számot a fejlesztési alap zár­számadása is, bár az alappal való gazdálkodás sem volt gondoktól, problémáktól men­tes. A tavalyi évet csaknem 11 millió forint maradván­­nyal zárták, ami rávilágít az egyik legfőbb nehézségre, a beruházási piacon mutatkozó feszültségre, a kivitelező kapa­citás hiányára, ami a beruhá­zások elhúzódásához vezet. A város tanácsa az 1969. évi zárszámadást 55 millió 704 ezer forint bevétellel, 51 millió 128 ezer forint kiadással, 4 és fél millió maradvánnyal, a fejlesz­tési alap zárszámadását pedig 35 és fél millió bevétellel, 24 és fél millió kiadással, tehát 10 millió 700 ezer forint marad­vánnyal jóváhagyta. A hozzászólások Elsőként Nádházi András ar­ról beszélt, hogy a rugalma­sabb gazdálkodás lehetősége már érezteti hatását, de még mindig vannak megkötöttségek, amelyek feloldhatók, miután a tanácsok már tudnak önállóan gazdálkodni. Az árvíz okozta károk akadályozzák a beruhá­zásokat, már most nem lehet építőanyaghoz jutni, a korábbi visszaigazolásokat egymás után mondják le. A Körösök völgye is árvíz sújtotta területnek mi­nősül, jelentős helyreállítási feladatokkal kell megküzdeni. Javasolja, tegyen lépéseket a végrehajtó bizottság, ne vonják el innét az építési anyagot és, ha csökkenjen is, folytat­hassák az építéseket. Szilágyi István szerint a na­gyobb önállóság kedvezően be­folyásolta a megyei kórház gaz­dálkodását. Az előző keretgaz­dálkodással szemben a rendel­kezésre álló összeget a beteg­­ellátás színvonalának emelésére fordíthatják. A szabadabb gaz­dálkodás, a bérszínvonalban és a felújítások megvalósításában, is érezteti hatását. Hangoztatta, sürgős a már elhatározott garzonszálló építésének mi­előbbi elkezdése, mert a fiatal orvosok igénylik a lakásokat. A koordinálás ügyével, a la­kásépítésekkel és a városren­dezéssel összefüggő problémák­ról, ezekkel kapcsolatosan az üzlethálózat bővítéséről be­szélt Kiss Lajos. Jámbor István elmondotta, hogy a Fekete- és a Fehér-Kö­rös körzetében az árvíz elleni védekezési költség eléri a 100 millió forintot. Csak a homo­k­­zsákok felhasználása mintegy 20 millióba kerül. Ez az összeg semmiféle költségvetésbe nem volt betervezve. Most a fő cél a jövő gazdasági év jó talaj­­előkészítése. Az elemi csapá­sok nem szeghetik a kedvét, minden lehetőséget meg kell ragadni az elemi károk okoz­ta­­ kiesések pótlására. A két napirendi pont tárgya­lásának időszerűségét hangsú­lyozta Romvári László. Az el­következő időkben szoros ös­­­szefogásra van szükség. A kö­vetkező tervidőszak készítésé­nek időszakában élünk. Beszélt a koordinációról és kiemelte, hogy a jó tanácsi gazdálkodás vonzza az önálló vállalatokat is. Ami az idei károkat illeti, nem lenne helyes a kieséseket, azok pótlását átvinni a követ­kező évre, a jelenlegi problé­mákat komoly erőfeszítésekkel még ebben az évben meg kell oldani. Az elhangzott felszólalásokat az elnöklő dr. Vida István fog­lalta össze. Ebben a tanács és a vállalatok együttműködésének fontosságát hangoztatta azzal, hogy a koordinációban rejlő nagy lehetőségek nem csak az anyagi eszközökre, hanem a te­vékenységre is terjedjenek ki. A gyermekvédelemről A tanácsülés a továbbiakban foglalkozott a gyermek- és if­júságvédelem helyzetével. A dr. Hevesi Imre gyámügyi főelőadó és Cserháti Istvánná a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság titkára által összeállított jelentés ezzel kez­dődik: „Sokrates 2000 évvel ez­előtt így jellemezte az ifjúsá­got: Az ifjúság manapság sze­reti a fényűzést, rossz a modo­ra, megveti a tekintélyt, nem tiszteli az idősebb embereket, fecseg akkor, amikor dolgoznia kellene. Ez az idézet is azt bi­zonyítja, hogy az ifjúság ne­velésének problémája örök”. A tanulóifjúság helyzetével kapcsolatosan elmondja a tájé­koztató, hogy az idén az álta­lános iskolások létszáma 2505, a középiskolások és ipari ta­nulóké 2605. Ez a múlthoz vi­szonyítva annyit jelent, hogy az általános iskolás korú tanu­lók száma az eltelt öt év alatt csökkent. Ezeknél a tanulóknál legfőképpen a családi és neve­lői egyéniségformáló tényezők a döntőek. Az általános isko­lát végzett tanulók több mint 80 százaléka tovább tanul a vá­rosban, a középiskolás és ipa­ri tanuló fiatalok döntő több­sége is pozitív személyi tulaj­donságokkal rendelkezik. A fia­talok nagy része tudja, hogy az emberek boldogulását az épülő szocialista társadalomban a tudás és a szorgalom dönti el, ezért nagy részük szorgal­masan tanul és dolgozik, be­csületesen készül élethivatásá­ra, érdeklődik a világ esemé­nyei iránt. Mindezek ellenére sok a probléma mind az ipari üze­mek, mind a termelőszövetke­zetek fiataljaival. Ami a gyer­mek- és ifjúságvédelmi munkát illeti, ez az elmúlt öt év alatt felfelé ívelő tendenciát mutat. Fejlődést jelent az a körül­mény, hogy emelkedett azok­nak a felelős személyeknek a száma, akik az ifjúsággal való foglalkozást szívügyüknek te­kintik ezt a munkát szívesen vállalják és a sokszor népsze­rűtlen feladatoknak is készség­gel tesznek eleget. Az ifjúság nevelésében nagy a szerepe az iskoláknak, a szülőknek, a KISZ-nek, azonkívül a társa­dalmi és tömegszervezeteknek is. Ezt néhány helyen helyesen fogják fel és segítik a tanuló­­ifjúságot. Ezek közé tartozik a harisnyagyár, a húsipari válla­lat, a szabók szövetkezete, a fa- és fémbútoripari kész új telephely létesítésével a szoci­ális és munkafeltételeket a jö­vőben teljes mértékben kielé­gíti majd. Nagy gondot okoz a megfelelő számú kollégiumi hely hiánya, ami elsősorban az ipari tanulókra vonatkozik. Ehhez a kérdéshez hozzászólt dr. Csanálosi Árpád, Simon Györgyné, dr. Horváth Éva, Ko­vács Mihály, Rostás Ferenc és dr. Hevesi Imre. Az elhangzot­takat az elnöklő, dr. Vida Ist­ván foglalta össze. Novemberben elkezdi a próbaüzemelést a kenyérgyár Ha valaki véletlenül a malom környékén jár, felismerheti az új kenyérgyárat. Az épületek tető alatt vannak. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy az évek óta húzódó építkezés jó ütemben halad, főként a koráb­biakhoz képest, így remélni le­het, hogy a július 30-i határidő­re el is készül a kenyérgyár. Ez azonban nem jelenti az üzembe helyezést, mert annak még kü­lönböző szerelési akadályai van­nak. A debreceni tanácsi vállalat brigádja dolgozik a kemencék építésén. Körülbelül 70 száza­lékban készek a munkájukkal. A kenyérgyárhoz szükséges gé­pek nagy része is a helyszínen van, hétfőn kezdték el a liszt­előkészítő és szitáló szerelését, ami két-három hónapig is el­tart. Befejezéshez közeledik a mennyezetvilágítás és a szellő­zők szerelése, az épület belső burkolatait, a mozaikokat több helyen már elhelyezték, egyes helyeken felrakták a csempéket. Elkészült az olajtároló betonozá­sa, most a tartályok elhelyezése következik. Jól halad a központi fűtés és kazánház szerelése is. Hozzá­láttak a gyárépületek külső bur­kolatának felrakásához és építik a 16 méteres kéményt, a már kész két kisebb kéményen kívül. Ezek a gőzkemencék kéményei. Hátra van még a külső rendezés, a kerítés építése és egyéb ilyen nagyszabású építkezéssel kap­csolatos munkák befejezése. A napi 132 mázsa kenyér­ter­melésre tervezett gyár próbaüze­melése körülbelül novemberre várható annak ellenére, hogy a kemencék augusztus 20-ra már elkészülnek. A késedelmet az okozza, hogy az üzemelést a bel­ső szerelési munkák korábbi idő­pontban nem teszik lehetővé. Nehéz aratás előtt a gyulai termelőszövetkezetek Közismert, hogy a gyulai határban még mindig folyik a hatalmas bel­víz elleni küzdelem. Most már mű­ködnek a szivattyúk, a víz magas­sága állandóan csökken, ez azonban nem sokat változtat azon, hogy itt az aratás ideje és az idei aratás hatalmas feladatot ró a mezőgazda­ságra. Ezt állapította meg a minap dr. Bencze János, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának munka­társa is, aki Jámbor István, a vá­rosi pártbizottság első titkára és Laszli Pál, a Köröstáj Tsz elnökének társaságában bejárta a Körösök kör­nyékét. Péter-Pál hagyományosan az első aratási nap hazánkban, így volt ez akkor is, amikor kézi erővel vágták a rendeket, így van ez most is, ami­kor kedvező körülmények között gé­pek végzik el a legnehezebb paraszti munkát. A gépek most is készen állanak, de nemcsak a kombájnok, hanem hozzájuk készenlétben az SZ—100-asok is. Akadnak azonban területek, ahova a kombájnosok még lánctalpasokkal sem juthatnak el a talaj lazasága miatt, ezeken a része­ken ismét szerephez jutnak a ka­szák. Csak legyenek, akik tudják forgatni ezt az ősi szerszámot... Üzletsort terveznek a Tanárház helyére A Béke sugárúton, az ötven-­ hat lakásos bérházat mér erede­tileg úgy tervezték, hogy előtte üzletsort alakítanak majd ki. Indokolja ezt elsősorban, hogy a lakosság különböző igényei ki­elégítést nyerjenek, azonkívül hagyományos, hogy itt mindig voltak különböző üzletek. Azon­kívül központi az elhelyezés, szükséges egyébként is a keres­kedelmi hálózat bővítése. Az elgondolás nem aratott ál­talános tetszést, többen kritizál­ták­ a tervet. Végül is olyan döntés született, hogy megvaló­sítják a városképbe beleülő üz­letsor kialakítását, ami előnyére válik majd ennek a környéknek. A városi tanács illetékesei el­végezték a szükséges felmérése­ket, milyen üzletekre lenne szük­ség, amelyek nem rontanák a környék hangulatát, nem akadá­lyoznák a forgalmat és, amelyek a közelben lakók kényelmét szol­gálnák. Megkerestek néhány számításba jövő vállalatot és ki­derült, elég nagy az érdeklő­dés. Az előzetes számítások szerint 4—500 négyzetméter alapterületű üzletház építéséről van szó. A beérkezett válaszok szerint a vállalati igények ezt a lehető­­séget meghaladják, így most már az okoz gondot, hogy milyen üz­letek kapjanak ott helyet. Az il­letékesek még az idén elkészít­tetik a terveket, a kivitelezésre a Tanai-féle ház lebontása után kerül majd sor. A tanács építés-közlekedési osztálya a közeli hetekben tisz­tázza az érdekeltekkel, ki legyen a beruházó, a tanács-e vagy kí­vülálló szerv, esetleg a helyisé­get kapó­ vállalatok együttesen. Megkísérlik a­z üzlethelyiségek elosztását is. Elsősorban az élel­­miszer kiskeres­kedelmi vállalat, a sütőipar, a MÉK jöhet számí­tásba, mellettük a Munkácsy Tsz virágboltja és a Martfűi Cipő­gyár kapna üzletet a sorban. Az természetes, hogy nagyon modern, szép kivitelezésű épü­letről van szó, csupa üvegfallal, a raktárrészen időálló tömörfal­­lal, díszvilágítással. Olyan épü­lettül, amely éjjel és nappal, a nap minden időszakában a vá­roskép előnyére válik, az első­rendű cél: a lakosság igényeinek kielégítése mellett.

Next