Gyulai Hírlap, 1971. január-június (12. évfolyam, 1-51. szám)

1971-02-23 / 16. szám

PLOLETARJAI, EGYESÜLJETEK! IMI, FEBRUÁR 23., KEDD A Békés megyei Népújság gyulai kiadása­in- évfolyam, íe. szám Ara: 1 forint Jó ered­ményekkel, szép célkitűzésekkel ünnepli áprilisban alapításának huszadik évfordulóját a Gyulai Betonáru Szakipari és Szolgáltató Vállalat A terasz beálltával, amikor­­ majd a pocsolyák is eltűnnek az úttesteikről, érdemesnek ígér­kezik nagyobb sétát tenni a vá­rosinak azon a részén, amely immár évek óta viseli az „észa­ki ipartelep” nevet. Egészen bi­zonyos, a legtöbb gyulai nem látta még, így nem is sejti, hogy valóban örvendetesen je­lentős ipartelep alakult ki már eddig is, pedig a java még hát­ra van. Elhagyva a TÜZÉP te­lepét, az út mentén elsőnek a Gyulai Vízművek épületeibe üt­közik a tekintet. Betonutak fon­ják körül a méreteiben­ is im­pozáns telepet, ahol nagy gondot fordítanak a munkahelyek, a körülmények korszerűségére. N­aagy meglepetés a fa- és fém­bútoripari szövetkezet máris működő üzemrésze, valódi gyár, hatalmas csarnokok, a magas­ban vastag csővezetékek. Itt az építkezés elég messze van a be­fejezéstől, sok millió kell még. A következő üzem bejáratán a tábla meglehetősen hosszas, ne­vet olvastat: „Betonáru Szakipa­­ri és Szolgáltató Vállalat”. Nem is olyan régen még, a Szt. Ist­ván úton Cementipari Vállalat névre hallgatott A bejáraton belül, a hathol­das telken modern irodaház, műhelycsarnok sóder és ho­­mokhalmok és tócsák... Ezek a tócsák komoly gondot okoznak a vállalat vezetőinek de ha ha­marosan nem történik intézke­dés, ezek a gondok érintik majd a szomszéd vállalatokat is jobbról és balról egyaránt Az igazgatói irodában Pálnik József válaszol kérdéseinkre. Még nincs egy éve, hogy a nyu­galomba vonult Tar Ferenc örökét átvette, de máris annyi­ra benne él a vállalat minden­napjaiban, mintha évek óta foglalkozott volna betonárukkal. Az új névvel módosult a pro­fil, részben szolgáltatásokkal. Készítenek betonból kapuoszlo­­pokat, kívánságra beépítik a kerítést is­. Készítenek csőrend­szereket, szegélyköveket, kilo­­­méter jelző karókat, közutak alatt átmenő csatornákat, kút_ gyűrűket és még sok egyebet A vállalat április 1-én ünnepli alapításának 20. évfordulóját. Ekkor ünneplik azokat a törzs­­gárdatagokat, akik a kezdeti szétszórt telepeken, primitív kö­­r­ülmények között már ennél az üzemnél dolgoztak. Sokszor nyerte el a vállalat az élüzem címet, ami bizonyítja, hogy ter­mékeiket mindig értékesíthet­ték, azokra igényt tartottak. Ezért vált szükségessé az új, modern, szinte gyárszerű üzem létesítése. Ellenszolgáltatásként t­ovábbi fejlődést vár tőle a nép­­gazdaság. Ennek a várakozásnak igye­keznek eleget tenni. Elkészítet­ték ötéves műszaki fejlesztési tervüket, ennek végén termelé­­­­süket 1968-hoz viszonyítva meg­­­­duplázzák. Ennek részeredmé­nye, hogy tavalyi termelésük az előző évhez viszonyítva 26 szá­zalékkal nőtt, a bérszint pedig 7 százalékos emelkedést mutat. A műszaki fejlesztéshez tartozik majd az iparvágány bekapcsolás­­a, ami sokat jelent a szállítá­soknál. Sokat tett a vállalat a munkakörülmények javítására, a szociális létesítmények kiala­kítására. Szép ebédlő, hideg-me­legvizes fürdő, nagyszerű étke­zés szolgálja a munkakedvet. Az elmúlt héten, amiről rövi­den már hírt adtunk, a város­ban elsőként fizették ki a nye­reségrészesedést az 1970-es tel­jesítmények után. Huszonhárom százalékkal több pénz jutott a tavalyinál. Ezt azzal érték el, hogy termelési értékük 1969-hez viszonyítva 26 százalékkal növe­kedett, a termelékenység pedig 17 százalékkal, amiből csupán 30 százalék a létszámnövekedés­ből eredő. Néhány hónappal ezelőtt alu­mínium öntödével bővült a vál­lalat tevékenysége. Ezt azért vezették be, mert országosan nagy az öntödei kapacitás­hiány. Annyi a megrendelő, hogy nem is tudják valamennyit kielégíte­ni. Termelnek az Országos Szel­lőzőműveknek, a húsüzemnek, a vasipari szövetkezetnek, a Bé­késcsabai Kötöttárugyárnak, a forgácsoló vállalatnak, több ál­lami gazdaságnak a megyén kí­vül is. A Monori Állami Gaz­daságnak például gombnyomá­sos, automatizált, borjúnevelés célját szolgáló berendezést ké­szítenek. Tervük szerint idei termelé­süket 1970-hez viszonyítva S0 százalékkal növelik és bíznak abban, hogy a bérszintet, fi­gyelemmel az új gazdasági sza­bályzókra 4—5 százalékkal tud­ják emelni. Jók a tervek, a cél­ki­tű­zések, ezek megvalósításá­­hoz azonban elengedhetetlen a zavartalan anyagellátás, első­sorban kavicsból és cementből. Kéthetenként kellene egy-egy irányvonat, azaz ötven vagon anyag. Ez csupán a MÁV szál­lítási kapacitásán múlik. A vállalt keretén belül jól működnek a különböző szerve­zetek, a pártbizottság, a szak­­szervezet. Szép számmal vesz­nek részt politikai oktatáson, szerződést kötöttek a TIT-tel, a dolgozók 98 százaléka tagja a szakszervezetnek. Most a 20 éves évfordulóra készülnek, amikor többen része­sülnek majd különböző kitünte­tésben és pénzjutalomban. Munkájukkal, eredményeikkel erre rá is szolgáltáig.. Nincs akadálya az idei gazdálkodás szervezésének a Munkácsy Tss-ben Köztudomású, hogy az elmúlt év rendkívül kedvezőtlen időjá­rása, az ár-, méginkább a hu­zamosan tartó belvíz miatt sok­milliós kárt szenvedtek a gyu­lai termelőszövetkezetek is. En­nek következménye, hogy mind­két tsz szanálásra került. A Munkácsyét a közelmúltban jóváhagyták a felsőbb szervek, így az elmúlt héten megtarthat­ták a részközgyűléseket a három üzemegységben­, a küldöttek csaknem teljes számú megjele­nése mellett. Felszólalt a közgyűléseken Sótyi János elnök. Beszámolt az 1970-es év gazdálkodásáról, a belvíz okozta problémákról. Ti­zen­hatmilliós árbevétel kiesést szenvedtek. Mérleghiányuk en­nek ellenére 2,3 millióra csök­kent az előző két év tartaléká­ból származó 5 millió 100 ezer forint felhasználásával. A terve­zettel szemben 4 millióval csökkent a részesedés, ezért az utolsó két év átlagának 80 szá­zalékát lehetett kifizetni. Ezt a tagság az utolsó fillérig meg is kapta azzal a segítséggel, hogy a költségvetésből kaptak 3 mil­liót, az Állami Biztosítótól 4871 ezer forintot és felvettek 4 millió 200 ezer forint középle­járatú termelési hitelt, amit 3 év alatt kell visszafizetniük. Ezt követően fennmaradt még a 2 millió 300 ezer forint tartozás, amit az idén kell kigazdálkod­niuk úgy, hogy felhasználják erre a szabad fejlesztési alapot, 1 millió 600 ezret pedig az 1971. évi amortizációs alapból fordí­tanak a veszteségre. Ezzel pénz­ügyileg teljes mértékben hitel­képessé vált a szövetkezet, az idei gazdálkodásuknak nincs semmi akadálya. Az esedékes munkabért is kifizették, a fede­zetek rendelkezésre álltak. Ismertették a részközgyűlése­ken az ellenőrző bizottság jelen­tését is, amely feltárta a hiá­nyosságokat, különösen a közös tulajdon kezelésénél tapasztalt visszaéléseket. Részt vett az egyik közgyűlé­sen Boros László, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályának kertészeti szakfelügyelője.* Nagy elismeréssel szólt arról, hogy a szövetkezet rövid idő alatt olyan kertészetet létesített saját erőből, ami példamutató a me­­­­gyében. Gyulát farsang Első alkalommal rendezték meg a „Gazdászbált”, a Park étteremben Hatszázan végeznek az idén a szakmunkásképzőben. A szombati bálon négyszázan kapták meg a szalagot, Baradics Márton igazgató üdvözlő beszéde után Bemutatóval összekötve farsangoltak a Komló étteremben a fodrászok jól szórakoztak farsangi összejövetelükön az öregek józsefvárosi napközi otthonának gondozottjai is Fotó: Béla O.

Next