Gyulai Hírlap, 1971. január-június (12. évfolyam, 1-51. szám)
1971-02-26 / 17. szám
VII.ÁG PROLETÁRJAI, EGYES CL JETER’ 1971. FEBRUÁR 26., PÉNTEK A Békés megyei Népújság gyulai kiadása XII- évfolyam, 11. szám Ara SO fillér Hétfő óta tart a választópolgárok összeírása városunkban A Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 25-re tűzte ki az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását. A törvény értelmében a választójogosult állampolgárokról az általános választás előtt névjegyzéket kell készíteni. A hirdetmények hétfőn városunk utcáin is megjelentek, délután pedig a tanácsházán dr. Bereczky Sándor vb-titkár és Tóth Ferenc, a titkárság vezetője, a végrehajtó bizottság által a közelmúltban megalakított választási csoport irányítója eligazítást tartott a tanácsi felelősök és az összeíróbiztosok számára. Az összeírólapok kézbesítését még azon a napon el is kezdték. Ezt a nem könnyű és felelősségteljes munkát részben a tanács apparátusához tartozó dolgozók, részben pedig pedagógusok végzik. A kijelölésnél törekedtek az önkéntességre. Az utasítás értelmében az összeírólapokat március 2-ig szedik ősze és azokkal negyedikéig számolnak el az összeíróbiztosok a választási csoportnál. A tanyavilágban élők összeírására a termelőszövetkezetek és az állami tangazdaság személyi és jármű segítséget ad. A legfontosabb tudnivalók az összeírásról: A névjegyzékbe fel kell venni minden magyar állampolgárt, aki nagykorú, valamint, aki 18. évét április 25. napjáig betölti. A kizárási okokat az összeírólap tünteti fel. A névjegyzéket választókerületenként állítják össze. Az összeírólapot az érdekelt személynek saját kezűig kell kitölteni és aláírnia. 1 ha valaki testi fogyatékossága miatt vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés, munkavégzés stb.) az összeírólapot nem töltheti ki, helyette azt hozzátartozója, szomszédja vagy az összeíróbiztos is kitöltheti. A kitöltő azonban köteles az akadályozó körülményt az összeírólap hátoldalán megjelölni és az összeírólapot aláírni. A választók névjegyzékét a városi tanácsházán március 22-től március 30-ig mindennap, a hivatalos idő alatt közszemlére teszik ki és egyidejűleg a névjegyzékbe való felvételről a választók személyre szóló értesítést kapnak. A névjegyzékből történt törvényellenes kihagyás miatt a kihagyott személy, a törvényellenes felvétel miatt pedig bárki kifogással élhet. A kifogást április 3-ig a tanács végrehajtó bizottságánál lehet írásban beadni vagy szóban bejelenteni. Az a választó, aki a névjegyzék összeállítását követően állandó lakóhelyét megváltoztatta, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságánál kérheti a választók névjegyzékébe való felvételét. A kérelemhez csatolni kell a korábbi lakóhely szerint illetékes tanács végrehajtó bizottsága által kiállított igazolást. Az országgyűlési és tanácstagi választókerületek területi beosztása március 1-től a hivatalos idő alatt a tanácsházán megtekinthető. A rendelkezések lényegében már közismertek, ezúttal csak a leglényegesebbek közlésére szorítkoztak, főként azokra, amelyekkel kapcsolatban elsősorban merülhetnek fel kérdések. A választási csoportnál a szükséges felvilágosítást a hivatalos idő alatt megadják a választópolgároknak, amire már volt is nem egy példa. Már a jövő évi programról is döntött az Eszperantó Nyári Egyetem Tanácsa Kedden délután Gyulán, a TIT-klubban ülésezett a SEÜ tanácsa. Az ülés résztvevőit Kádár Imre titkár tájékoztatta az idei nyári egyetem végleges programjáról, a február 21-én a fővárosban tartott küldöttgyűlésről. Tájékoztatta a tanácsot továbbá az 1972. évi, a tizedik, a jubiláris SEO-ra való felkészülésről, az azzal kapcsolatban eddig elvégzett munkáról, a rögzített műsortervről. A jubiláris nyári egyetemre való felkészülésre utal az a körülmény, hogy máris ismert az előadások pontos címe és az előadók személye is. Ennek az igen jelentős találkozónak a fővédnökségét az Eszperantó Világszövetség vállalta és amennyiben elfoglaltsága lehetővé teszi, megjelenik azon dr. Ivo Lapenna, a világszövetség elnöke. Végül közölte azt is Kádár Imre SEU- titkár, hogy július 21—23 napokra rögzítették az Európai Eszper sautó Intézet igazgatóságának Gyulán megrendezésre kerülő európai konferenciáját. A tanácsülésen részt vett dr. Krupa András, a TIT megyei titkára, a városi tanács képviseletében Dér Lajos vb-elnökhelyettes és ott volt Szilágyi István, az IBUSZ megyei vezetője. Január 1-től újra a megyei KISZÖV-hez tartozik a gyulai szabók szövetkezete Megválasztották az új vezetőséget • Döntöttek a nyereségrészesedés elosztásáról A Gyulai Szabók Kisipari Termelőszövetkezete hétfőn délelőtt a zeneiskola nagytermében tartotta vezetőségválasztó közgyűlését a tagság teljes számú részvételével. Megjelent a közgyűlésen a városi pártbizottság káliviseletében Csordás István osztályvezető, a városi tanácsot Árgyelán György főelőadó, a megyei KISZÖV-öt Dobrai János, a szövetkezet politikai osztályvezetője és dr. rapport Oszkár jogügyi előadó képviselte. A vezetőség beszámolóját ennél a szövetkezetnél is valamennyien írásban kézhez kapták és ahhoz Balogh László elnök adott szóbeli kiegészítést. Megemlékezett arról, hogy a mostani választásig tevékenykedő vezetőséget 1965. október 3-án választották meg, mandátumuk tehát lejárt. Az írásbeli beszámolóhoz kiegészítésként hangsúlyozta a technológiai fegyelem további szilárdításának, a termelés biztonsága fokozásának, a pénzügyi fegyelem szilárdításának fontosságát.Szükségesnek tartja a vezetőség a megfelelő irányítógárda alakítását, az üzem fejlesztését, a gépesítés fokozását. Foglalkozott a szociális és a bérkérdésekkel, az egészséges létszámfejlesztéssel, az utánpótlás képzésével, a tagság és a vezetőség kapcsolatának erősítésével. Beszélt az új vezetőség feladatairól is, a hasznos elgondolások minden bizonnyal jó útmutatásul szolgálnak az elkövetkező években. A továbbiakban az alapszabály módosítási javaslatról döntött a közgyűlés. A szövetkezetnél szükségessé vált munkaügyi bizottság megalakítása, ami magával hozza az alapszabály kiegészítését. A bizottság megalakításának célja, hogy a szövetkezet és a tagok között esetleg előforduló vitában döntsön. Szükségessé vált az előző, a decemberi közgyűlésen hozott annak a határozatnak az alapszabályba való rögzítése, amely szerint a Ktsz érdekképviseletét január 1-től újra a Kisipari Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége, tehát a megyei KISZÖV látja el. A szövetkezet ugyanis az utóbbi éveikben az ORKISZ kötelékébe tartozott. A beszámoló foglalkozott a termelési és értékesítési kérdésekkel. A szövetkezet profilja 1966—70 közötti években női ruha gyártása volt. Fő termékük az időszak első három évében a szövött anyagból készített ruhák voltak, ezeket felváltották azok a ruhák, amelyek iránt az igény főként a tőkés piacról jelentkeztek, de jelentkeztek az NDK-ból is. Ezek teljesítése a bérmunka beindításával vált lehetővé. A szövetkezet igyekezett gépparkját úgy alakítani, hogy eleget tehessen a gyártási követelményeknek. Ez tette lehetővé a jelentős exportra való termelést. Az eltelt időszakban a szövetkezet létszáma mintegy 50 százalékkal nőtt. Tavaly elhatározták, hogy gépparkjukat a jelenleg ismert legmodernebb gépekkel cserélik fel. Továbbra is nagy súlyt helyeznek a tanulóképzésre, az utánpótlásnevelésre. A most elkezdődött tervidőszakban az árbevételt a duplájára kívánják emelni, ehhez viszont elengedhetetlenül szükséges az új üzemház megépítése, ami a szövetkezet legnagyobb problémája. A közgyűlés döntött a részesedési alap felosztásáról is. Elismeréssel fogadták el a nyereség kiszámításánál, hogy a magasabb állásúak és a középvezetők a számukra elérhető szorzószámnál alacsonyabbat vétettek figyelembe az elmúlt évi eredmény és főleg a részesedés évvégi összegének csökkenése miatt. A közgyűlés elnökké ismét Balogh Lászlót választotta meg. Az egyes bizottságok összeállításában történt némi változás az elmúlt évekhez viszonyítva, ami a vezetőség felfrissítését vonja maga után. Nagy az érdeklődés a textilesek körében a városfejlesztési terv iránt Hétfőn délután zsúfolásig megtöltötték a Jókai Művelődési Ház nagytermét a harisnyagyár és a kötőipari vállalat kommunistái abból az alkalomból, hogy dr. Vida István vbelnök tájékoztatást adott a Hl. ötéves terv gyulai eredményeiről és a következő tervidőszak főbb célkitűzéseiről. A pártalapszervezetek együttes gyűlésén szép számban jelentek meg meghívott pártonkívüliek Az érdeklődésre jellemző, hogy nyolc kérdés hangzott el a tájékoztató után. A legtöbb kérdés a lakásépítésre, a lakások új elosztási rendjére vonatkozott. Érdeklődtek a városrendezési tervvel kapcsolatban, az üdülőtelep fejlődésére vonatkozóan, nem utolsósorban az átépítés alakulásáról. A feltett kérdésekre a végrehajtó bizottság elnöke adta meg a kielégítő választókat. Megtartotta utolsó ülését a gyulai járás tanácsa A tanácsokról szóló törvény, mint ismeretes, megszünteti a járási tanácsok működését eddigi formájában. Ezekben a napokban sorra tartják üléseiket a járási tanácsok, Gyulán erre kedden került sor Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb-elnöke, Fazekas Imre, a járási pártbizottság titkára, dr. Zalai József, a megyei állategészségügyi állomás igazgatója jelenlétében. Az ülés napirendjén szerepelt a jelentés a végrehajtó bizottság 1970. évi munkájáról, a járás állategészségügyi helyzete, a tanácsok 1970. évi költségvetéseiről és zárszámadásairól szóló jelentés, tájékoztató a IV. ötéves tervidőszak pénzügyi terveiről és az idei költségvetési tervekről, végül jelentés az elmúlt jelölőgyűléseken elhangzott közérdekű javaslatok megvalósításáról. A tanácsüléses felszólalt Klaukó Mátyás megyei tanácselnök. Arról beszélt, hogy a megyén két évvel ezelőtt tárgyalták a járási tanács munkáját, az annak következtében készített intézkedési tervet megvalósították. A tanács betöltötte hivatását. Köszönetet mondott a tanács tagjainak kifejtett, eredményesen végzett, munkájukért és kérte, a jövőben ki-ki a maga helyén, munkaterületén folytassa tevékenységét a köz érdekében. Dr. Zalai József az állategészségügyi helyzetre vonatkozó jelentést értékelte, az eredmények mellett rámutatott a hiányosságokra is és hangoztatta, ezeket a szakosított telepek kialakításával lehet megszüntetni. A bejelentések során szót kért dr. Mucsi Imre vb-ttkár. Rvid visszapillantást tett a tanács kialakulására, elmondotta, hogy a gyulai járásnak az 1950-ben történt megalakulásakor, 1966. júniusától kilenc községe volt, a sarkadi járás megszűnése után hét község idecsatolásával jelenleg 16 község tartozik a járáshoz. Személy szerint öt ciklusban választották meg titkárnak s most, a testületi tevékenység megszűnésével egyidejűleg betölti 60. évét és nyugalomba megy. Köszönetet mondott a pártnak, a megyei, járási, községi szerveinek, a tanácstagoknak, a végrehajtó bizottságok hivatali dolgozóinak az öt ciklusban nyújtott támogatásért. Búcsúzóul jó egészséget kívánt a további munkához, az eredményes tevékenységhez. c-Építik az ipartelepi vasutat Az érdekelt üzemek, vállalatok közös erőből, a MÁV anyagi hozzájárulásával vasúti szárnyvonal épül az északi ipartelepre. Tavaly kezdtek hozzá, jó lendülettel. Aztán, amint lenni szokott, akadozott a munka. Most ismét serénykednek és a vállalatok abban bíznak, hogy a nyár derekán már telepükön rakodhatnak. Ezzel segítenek a MÁV-nak is, megrövidítik a kocsiállást és meggyorsítják majd a kocsifordulót. (Fotó: Béla Ofe,