Gyulai Hírlap, 1971. január-június (12. évfolyam, 1-51. szám)

1971-02-26 / 17. szám

­ VII.ÁG PROLETÁRJAI, EGY­ES CL JETER’ 1971. FEBRUÁR 26., PÉNTEK A Békés megyei Népújság gyulai kiadása XII- évfolyam, 11. szám Ara SO fillér Hétfő óta tart a választópolgárok összeírása városunkban A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa április 25-re tűzte ki az országgyűlési képviselők és a ta­nácstagok általános választását. A törvény értelmében a válasz­­tójogosult állampolgárokról az általános választás előtt névjegy­zéket kell készíteni. A hirdetmények hétfőn váro­sunk utcáin is megjelentek, dél­után pedig­ a tanácsházán dr. Be­­reczky Sándor vb-titkár és Tóth Ferenc, a titkárság vezetője, a végrehajtó bizottság által a kö­zelmúltban megalakított válasz­tási csoport irányítója eligazítást tartott a tanácsi felelősök és az összeíróbiztosok számára. Az összeírólapok kézbesítését még azon a napon el is kezdték. Ezt a nem könnyű és felelősségteljes munkát részben a tanács appa­rátusához tartozó dolgozók, rész­ben pedig pedagógusok végzik. A kijelölésnél törekedtek az ön­kéntességre. Az utasítás értelmében az ös­­­szeírólapokat március 2-ig szedik ősze és azokkal negyedikéig szá­molnak el az összeíróbiztosok a választási csoportnál. A tanya­világban élők összeírására a ter­melőszövetkezetek és az állami tangazdaság személyi és jármű segítséget ad. A legfontosabb tudnivalók az összeírásról: A névjegyzékbe fel kell venni minden magyar ál­lampolgárt, aki nagykorú, vala­mint, aki 18. évét április 25. nap­jáig betölti. A kizárási okokat az összeírólap tünteti fel. A név­jegyzéket választókerületenként állítják össze. Az összeírólapot az érdekelt személynek saját ke­zűig kell kitölteni és aláírnia. 1­ ha valaki testi fogyatékossága miatt vagy más okból (kórházi ápolás, üdülés, munkavégzés stb.) az összeírólapot nem tölt­heti ki, helyette azt hozzátarto­zója, szomszédja vagy az össze­íróbiztos is kitöltheti. A ki­töltő azonban köteles az akadá­lyozó körülményt az összeírólap hátoldalán megjelölni és az ös­­­szeírólapot aláírni. A választók névjegyzékét a vá­rosi tanácsházán március 22-től március 30-ig mindennap, a hi­vatalos idő alatt közszemlére te­szik ki és egyidejűleg a név­jegyzékbe való felvételről a vá­lasztók személyre szóló értesítést kapnak. A névjegyzékből tör­tént törvényellenes kihagyás mi­att a kihagyott személy, a tör­vényellenes felvétel miatt pe­dig bárki kifogással élhet. A ki­fogást április 3-ig a tanács vég­rehajtó bizottságánál lehet írás­ban beadni vagy szóban bejelen­teni. Az a választó, aki a névjegy­zék összeállítását követően ál­landó lakóhelyét megváltoztatta, az új lakóhelye szerint illetékes tanács végrehajtó bizottságánál kérheti a választók névjegyzé­kébe való felvételét. A kérelem­hez csatolni kell a korábbi lakó­hely szerint illetékes tanács vég­rehajtó bizottsága által kiállított igazolást. Az országgyűlési és tanácstagi választókerületek te­rületi beosztása március 1-től a hivatalos idő alatt a tanácsházán megtekinthető. A rendelkezések lényegében már közismertek, ezúttal csak a leglényegesebbek közlésére szo­rítkoztak, főként azokra, ame­lyekkel kapcsolatban elsősorban merülhetnek fel kérdések. A vá­lasztási csoportnál a szükséges felvilágosítást a hivatalos idő alatt megadják a választópolgá­roknak, amire már volt is nem egy példa. Már a jövő évi programról is döntött az Eszperantó Nyári Egyetem Tanácsa Kedden délután Gyulán, a TIT-klubban ülésezett a SEÜ tanácsa. Az ülés résztvevőit Ká­dár Imre titkár tájékoztatta az idei nyári egyetem végleges programjáról, a február 21-én a fővárosban tartott küldöttgyű­lésről. Tájékoztatta a tanácsot továbbá az 1972. évi, a tizedik, a jubiláris SEO-ra való felké­szülésről, az azzal kapcsolatban eddig elvégzett munkáról, a rög­zített műsortervről. A jubiláris nyári egyetemre való felkészülésre utal az a kö­rülmény, hogy máris ismert az előadások pontos címe és az elő­adók személye is. Ennek az igen jelentős találkozónak a fővéd­nökségét az Eszperantó Világszö­vetség vállalta és amennyiben elfoglaltsága lehetővé teszi, meg­jelenik azon dr. Ivo Lapenna, a világszövetség elnöke. Végül kö­zölte azt is Kádár Imre SEU- titkár, hogy július 21—23 napok­­­­ra rögzítették az Európai Eszpe­­r sautó Intézet igazgatóságának­­ Gyulán megrendezésre kerülő európai konferenciáját. A tanácsülésen részt vett dr. Krupa András, a TIT megyei titkára, a városi tanács képvi­seletében Dér Lajos vb-elnö­k­­helyettes és ott volt Szilágyi Ist­ván, az IBUSZ megyei vezetője. Január 1-től újra a megyei KISZÖV-hez tartozik a gyulai szabók szövetkezete Megválasztották az új vezetőséget • Döntöttek a nyereségrészesedés elosztásáról A Gyulai Szabók Kisipari Ter­­­­melőszövetkezete hétfőn délelőtt a zeneiskola nagytermében tar­totta vezetőségválasztó közgyű­lését a tagság teljes számú rész­­vételével. Megjelent a­ közgyűlé­sen a városi pártbizottság káli­­viseletében Csordás István osz­tályvezető, a városi tanácsot Ár­­gyelán György főelőadó, a me­gyei KISZÖV-öt Dobrai János, a szövetkezet politikai osztály­vezetője és dr. rapport Oszkár jogügyi előadó képviselte. A ve­zetőség beszámolóját ennél a szövetkezetnél is valamennyien írásban kézhez kapták és ahhoz Balogh László elnök adott szó­beli kiegészítést. Megemlékezett arról, hogy a mostani választásig tevékeny­kedő vezetőséget 1965. október 3-án választották meg, mandá­tumuk tehát lejárt. Az írásbeli beszámolóhoz kiegészítésként hangsúlyozta a technológiai fe­gyelem további szilárdításának, a termelés biztonsága fokozásá­nak, a pénzügyi fegyelem szi­lárdításának fontosságát.­­Szük­ségesnek tartja a vezetőség a megfelelő irányítógárda­­ alakí­tását, az üzem fejlesztését, a gé­­pesítés fokozását. Foglalkozott a szociális és a bérkérdésekkel, az egészséges létszámfejlesztéssel, az utánpótlás képzésével, a tag­ság és a vezetőség kapcsolatá­nak erősítésével. Beszélt az új vezetőség feladatairól is, a hasz­nos elgondolások minden bizon­­­nyal jó útmutatásul szolgálnak az elkövetkező években. A továbbiakban az alapsza­bály módosítási javaslatról dön­­tött a közgyűlés. A szövetkezet­nél szükségessé vált munkaügyi bizottság megalakítása, ami ma­­gával hozza az alapszabály ki­egészítését. A bizottság megala­kításának célja, hogy a szövet­kezet és a tago­k között esetleg előforduló vitában döntsön. Szükségessé vált az előző, a de­cemberi közgyűlésen hozott an­nak a határozatnak az alapsza­bályba való rögzítése, amely sze­rint a Ktsz érdekképviseletét ja­nuár 1-től újra a Kisipari Szö­vetkezetek Békés megyei Szö­vetsége, tehát a megyei KISZÖV látja el. A szövetkezet ugyanis az utóbbi éveikben az ORKISZ kötelékébe tartozott. A beszámoló foglalkozott a termelési és értékesítési kérdé­sekkel. A szövetkezet profilja 1966—70 közötti években női ru­­ha gyártása volt. Fő termékük az időszak első három évében a szövött anyagból készített ruhák voltak, ezeket felváltották azok a ruhák, amelyek iránt az igény főként a tőkés piacról jelentkez­tek, de jelentkeztek az NDK-ból is. Ezek teljesítése a bérmunka beindításával vált lehetővé. A szövetkezet igyekezett géppark­ját úgy alakítani, hogy eleget tehessen a gyártási követelmé­nyeknek. Ez tette lehetővé a je­lentős exportra való termelést. Az eltelt időszakban a szövet­kezet létszáma mintegy 50 szá­zalékkal nőtt. Tavaly elhatároz­ták, hogy gépparkjukat a jelen­leg ismert legmodernebb gépek­kel cserélik fel. Továbbra is nagy súlyt helyeznek a tanuló­­képzésre, az utánpótlásnevelés­re. A most elkezdődött tervidő­szakban az árbevételt a duplá­jára kívánják emelni, ehhez vi­szont elengedhetet­lenül szüksé­ges az új üzemház megépítése, ami a szövetkezet legnagyobb problémája. A közgyűlés döntött a része­sedési alap felosztásáról is. El­ismeréssel fogadták el a nye­reség kiszámításánál, hogy a ma­gasabb állásúak és a középveze­­tők a számukra elérhető szorzó­számnál alacsonyabbat vétettek figyelembe az elmúlt évi ered­mény és főleg a részesedés év­végi összegének csökkenése miatt. A közgyűlés elnökké ismét Balogh Lászlót választotta meg. Az egyes bizottságok összeállí­tásában történt némi változás az elmúlt évekhez viszonyítva, ami a vezetőség felfrissítését vonja maga után. Nagy az érdeklődés a textilesek körében a városfejlesztési terv iránt Hétfőn délután zsúfolásig megtöl­tötték a Jókai Művelődési Ház nagy­termét a harisnyagyár és a kötő­­ipari vállalat kommunistái abból az alkalomból, hogy dr. Vida István vb­­elnök tájékoztatást adott a Hl. öt­éves terv gyulai eredményeiről és a következő tervidőszak főbb célkitű­zéseiről. A pártalapszervezetek együttes gyűlésén szép számban je­lentek meg meghívott pártonkívü­liek Az érdeklődésre jellemző, hogy nyolc kérdés hangzott el a tájékoz­tató után. A legtöbb kérdés a lakás­építésre, a lakások új elosztási rend­jére vonatkozott. Érdeklődtek a vá­rosrendezési tervvel kapcsolatban, az üdülőtelep fejlődésére vonatko­zóan, nem utolsósorban az átépítés alakulásáról. A feltett kérdésekre a végrehajtó bizottság elnöke adta meg a kielégítő választókat. Megtartotta utolsó ülését a gyulai járás tanácsa A tanácsokról szóló törvény, mint ismeretes, megszünteti a járási tanácsok működését eddi­gi formájában. Ezekben a napok­ban sorra tartják üléseiket a já­rási tanácsok, Gyulán erre ked­den került sor Klaukó Mátyás, a megyei tanács vb-elnöke, Faze­kas Imre, a járási pártbizottság titkára, dr. Zalai József, a me­gyei állategészségügyi állomás igazgatója jelenlétében. Az ülés napirendjén szerepelt a jelentés a végrehajtó bizottság 1970. évi munkájáról, a járás ál­lategészségügyi helyzete, a taná­csok 1970. évi költségvetéseiről és zárszámadásairól szóló jele­n­­­tés, tájékoztató a IV. ötéves terv­időszak pénzügyi terveiről és az idei költségvetési tervekről, vé­gül jelentés az elmúlt jelölőgyű­­lése­ken elhangzott közérdekű ja­­vaslatok megvalósításáról. A tanácsüléses felszólalt Klau­kó Mátyás megyei­ tanácselnök. Arról beszélt, hogy a megyén két évvel ezelőtt tárgyalták a járási tanács munkáját, az an­nak következtében készített in­tézkedési tervet megvalósították. A tanács betöltötte hivatását. Köszönetet mondott a tanács tagjainak kifejtett, eredménye­sen végzett, munkájukért és kér­te, a jövőben ki-ki a maga he­lyén, munkaterületén folytassa tevékenységét a köz érdekében. Dr. Zalai József az állategészség­ügyi helyzetre vonatkozó jelen­tést értékelte, az eredmények mellett rámutatott a hiányossá­gokra is és hangoztatta, ezeket a szakosított telepek kialakításá­val lehet megszüntetni. A bejelentések során szót kért dr. Mucsi Imre vb-t­tkár. Rvid visszapillantást tett a tanács ki­alakulására, elmondotta, hogy a gyulai járásnak az 1950-ben tör­tént megalakulásakor­­, 1966. júniusától kilenc községe volt, a sarkadi járás megszűnése után hét község idecsatolásával je­lenleg 16 község tartozik a já­ráshoz. Személy szerint öt cik­lusban választották meg titkár­nak s most, a testületi tevékeny­ség megszűnésével egyidejűleg betölti 60. évét és nyugalomba megy. Köszönetet mondott a pártnak, a megyei, járási, községi szervei­nek, a tanácstagoknak, a végre­hajtó bizottságok hivatali dolgo­zóinak az öt ciklusban nyújtott támogatásért. Búcsúzóul jó egészséget kívánt a további mun­kához, az eredményes tevékeny­séghez. c-Építik az ipartelepi vasutat Az érdekelt üzemek, vállalatok közös erőből, a MÁV anyagi hozzá­járulásával vasúti szárnyvonal épül az északi ipartelepre. Tavaly kezdtek hozzá, jó lendülettel. Aztán, amint lenni szokott, akadozott a munka. Most ismét serénykednek és a vállalatok abban bíznak, hogy a nyár derekán már telepükön rakodhatnak. Ezzel segítenek a MÁV-nak is, meg­rövidítik a kocsiállást és meggyorsítják majd a kocsifordulót. (Fotó: Béla Ofe,

Next