HELIKON - IRODALOMTUDOMÁNYI SZEMLE 55. ÉVFOLYAM (2009)
2009 / 1-2. sz.
Eszmetörténet és irodalomtudomány A kilencvenes évek közepén alakult International Society for Intellectual History (ISIH) bizonyos értelemben fordulópontot jelentett az eszmetörténet közelmúltbéli történetében, amennyiben alapítói arra törekedtek, hogy újraértékeljék szakterületük nemzetközi szerepét, s hangot adjanak azoknak a mélyreható változásoknak, amelyek a megelőző évtizedek szakmai berkeiben érdemi módon formálták át az „eszmetörténet" (history of ideas, Ideengeschichte, storia delle idee, stb.) klasszikusnak mondható disciplínáját. Az „új eszmetörténet" (intellectual history) mind a „nyelvi fordulat" (linguistic turn), mind a „képi fordulat" (pictorial turn), mind pedig a „kulturális fordulat" (cultural turn) tanulságaival szembenéz, ugyanakkor kellő józansággal fordul a szellemi divatok efemer természete felé, s mindig jellemző rá - az ISZH-t döntő részben alapító - kora újkorászoktól és reneszánsz kutatóktól származó törekvés filológia és filozófia kívánatos összhangjának megteremtésére. Az új eszmetörténet különösen inspiráló lehet a felvilágosodást megelőző korok irodalomtörténetének kutatása szempontjából, hiszen új enciklopédizmusa rokonságot mutat a premodern irodalomfogalmak kijelölte kutatási területeknek a modern, belletrisztikai típusú irodalomfogalmakhoz köthetőeknél bizony sokszínűbb világával. Összeállításunkban az ISIH első elnöke, s a Journal of the History of Ideas emeritus főszerkesztőjének, Donald R. Kelleynek írása mellett a cambridge-i politikai eszmetörténeti iskola diskurzusalapítójától, Quentin Skinnertől is közlünk fordítást, miként a Renaissance Society of America jelenlegi elnökétől, a világhírű reneszánszkutató John Monfasanitól is. Az Oxfordi Egyetem neves kora újkorász professzora, Howard Hotson, kifejezetten a Helikon számára írta meg itt közzétett tanulmányát. Külhoni professzorainknak és kiadóiknak rendkívül hálásak vagyunk a tanulmányok közlési jogának átengedéséért. Kötetünk magyar közreműködői ugyancsak neves képviselői a megújuló eszmetörténeti kutatásoknak, többük - Bene Sándor, Kontler László, Kecskeméti Gábor, Szőnyi György Endre és Varga Benedek - a nemzetközi korai újkor-kutatás színpadán is ismert szereplők, Gulyás Péter és Scheibner Tamás pedig a fiatal generáció legígéretesebb tagjai közül valóak, miként a tematikus recenziók szerzői, Laczó Ferenc és Maczelka Csaba is. Az említett külföldi s honi szerzők tanulmányai tudatosan eklektikus panorámáját nyújtják a kortárs eszmetörténeti kutatásoknak. A kötet összeállításának fő célja e sokszínűség bemutatása volt. Számunk eszmetörténeti szövegeit SZENTPÉTERI MÁRTON és ZÁSZKALICZKY MÁRTON szerkesztette. A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG