Hadi történetek, 1. kötet (1789)

hogy háládatosságunkat meg­mutathassuk, ’s a­ fe­lőttünk való reménységnek voltaképen meg­felelhes­­­ünk. Sőt o­ly c­éllal­ is vagyunk a’ Magyar nyelv,­nek pallérozása és a’ tudományoknak Hazánkban lehető elömozditása eránt, a’ mellynek el­érésében hogy az Érdemes Előfizető Urak­ is eszközük le­hettek, különös szerencséjeknek tarthatják. C­é­­lunkat már mostan ki­nyilatkoztatnánk, ha attól nem tartanánk, ne­talántán találkoznának o­lya­­nos­, kik tiszta szándékunkat hamar másképpen magyaráznák, és benőnket azzal vádolnának, mint­ha azon jó c­élunkat csak c­égérül akarnánk tenni írásunk homlokára, és azzal több olvasókat hódítani k­i jól magunkhoz. Hogy i­lyen alacsony vádat magunk­tól el­háríthassunk, jobbnak ítéltük lenni, ha annak fel­fedezését még egy hónapig halasztani fogjuk. Azonban jóra intézett igyekezetünket, vagy csak a’ sok igéretünkböl­ is által-láthatja az érdemes Kö­­zönség. Ezeket a­ Tudósitásunkban már bővan ki­tettük, és ámbár sok költségben kerülnek­ is, azo­kat mindazonáltal be­ is­ te­ljesitjük. De látuk rö­videden ez igen nevezetes háborúnak eredetét, készületét, és ez ideig való történeteit.

Next