Hadi és más nevezetes történetek, 5. kötet (1791)

ÖTÖDIK SZAKASZ. * J B­E­T S­­ÁNOS Fő Hertzegnek, a’ ki most 9 esztendös, nem lehetett volt Jun. 24-dikén imnepleni a’ Neve Napját Laxen­burgban, néhai Mária J­udovika fő Hertzeg - Asszonykának meg halálozása miá; ha­nem tegnap ugyan tsak el lakták annak az örö­mét. Királlyá tétetett reggel, a’ kis Főhertzeg. Ferentz Főher­zeg volt a’ Konyhamestere; Gróf Eszterházy József pedig a’ Lovászmestere. Ezek, ’s a’ több Udvari Fő Tisztek is , úgy nem külön, bei­­ a’ kis Király’ tiszteletére meg jelenti mind két nemen lévő Méltóságok, mind régi módi ruhákba voltak fel öltözve. A’Dámák alig­ fértek ki’ská terepély bufánnyaikkal az ajtókon. Gazdag ven­­elégséget készíttetett a’ kis Királynak , fölöstö­­kömre a’ Konyhamester; hanem ollyat, hogy madárkák repültek ki a’ pástétomokból, melly pástétomok természetesben voltak papirosból ki formálva , valamint más sütemények, ’s rákok is. Délután, nagy vitézi gyakorlás tartatott; 72 lo­vasok voltak sisakosan, és pántzélosan. Néhai Mária­ Ludovika F. H. Alszonykának temetése, abban külömbözött 11. Jósef Tsászáré­­tól, ’s az édes Annyiétól, Ersebet Würtembergi H. Alszonyétól, hogy szive, és a’több belső része ki vétetett testéből; ’s a’ szive ugyan az Mugust. Templomában; több belső része pedig a’ Sz. Isváne­­bait temettetett el, az elöbbeni szokás szerént. Itten , igen rekkenő melegek járnak. A 2 tün.

Next