Haditechnikai Szemle 4. (1970)
1970 / 1. szám - Lőrincz István: Páncélozott szállító-harcjárművek és fegyverzetük
LŐRINCZ ISTVÁN mérnök-alezredes A tömegpusztító fegyverek alkalmazásának lehetősége különös hangsúlyt adott azoknak a törekvéseknek, amelyek a csapatok ütőképességének a fokozására és harcképességének a megóvására irányulnak. E törekvések eredményeként került napirendre a szárazföldi csapatoknál a páncélozott szállító-harcjárművek bevezetése. Az új típusú harcjárművek nemcsak megfelelően védve szállítják a lövészeket, hanem fedélzeti fegyvereikkel jelentékeny tűzerőt is képviselnek. Jóllehet az egyes hadseregekben egyre több új változatukat rendszeresítik, mégis az általuk szállított lövészek harceljárását illetően még ma is sok a vitatott kérdés. Hogyan harcoljanak a gépesített lövészek, harcjárművükből vagy arról leszállva? Érvényre jutnak-e a lövészek valóságos harci értékei, ha többségükben páncélozott járműveikről harcolva oldják meg feladataikat? Érdemes-e lecserélni a lövészek korábbi szállítójárműveit, ha az újak feladata is csupán a szállításra korlátozódik? Anélkül, hogy e kérdésekre választ kapnánk, semmiképpen sem lehet a lövészek meglevő vagy fejlesztés alatt álló páncélozott szállító harcjárműveit elbírálni. A vitázók többsége egyetért abban, hogy a lövész alegységek és egységek feladatait, alkalmazásuk kérdéseit és harcjárműveik szerepét értelmetlen környezetükből kiragadva vizsgálni. A harckocsizók és a lövészek egymásra utaltságát senki sem vitatja. Legáltalánosabb feladataik közé tartozik az ellenséges harckocsik, a lövészek, a felderítő- és harcjárművek, továbbá a légi támadó eszközök közül a mélyrepülők elleni harc, ez utóbbi legalábbis önvédelmi vonatkozásban. E feladatok közül értelemszerűen elsősorban a harckocsizókra hárul az ellenséges harckocsik megsemmisítése. Ugyancsak az ő feladatuk, hogy leküzdjék az ellenség könnyű páncélozott harcjárműveinek egy részét, de ennek teljesítése a harckocsik tüzének kedvezőtlen megosztásához és erősen korlátozott lőszerjavadalmazásuk gyors fogyásához vezet. A terep nyújtotta fedezési lehetőségeket és a mesterséges fedezékeket jól kihasználó ellenséges lövészeket a harckocsikkal nehezen lehet leküzdeni, ehhez a feladathoz a harckocsi fegyverzete rossz hatásfokú. A területcélok leküzdésére csekély mennyiségű gránátkészletéből kellene fogyasztania, s e lövedékektől lapos röppályán tüzelve viszonylag csak gyenge repeszhatásra lehet számítani. Az ellenséges lövészeket egyébként is veszélyes ellenféllé tehetik a fegyverzetükhöz tartozó könnyű, de hatásos páncélelhárító eszközök. A harckocsizók és a lövészek együttműködésében éppen itt jelentkezik a gépesített lövészek egyik legfontosabb feladata, s ha ezt ők hajtják végre, akkor a harckocsizók teljes mértékben az ellenséges páncélosok megsemmisítésére koncentrálhatnak. Az ellenséges légierő fedélzeti fegyverei a harckocsizó csapatok egyre veszedelmesebb ellenfeleivé válnak. A különféle irányított és irányítás nélküli rakétafegyverek, úgyszintén a napalmbombák olyan fenyegetést testesítenek meg, melynek árnyékában a harckocsik csak akkor képesek minden erejüket az ellenséges páncélosokkal vívandó küzdelemre összpontosítani, ha az ellenség repülőgépei és helikopterei ellen megfelelő hatékonyságú oltalmazásban részesítik őket. Mindenképpen szükséges, hogy a gépesített lövészek a harcbiztosítási és felderítési feladatok megoldásakor állandóan támogassák a harckocsik tevékenységét. A lövészcsapatok feladatai Az eddigiekből már körvonalazódnak azok az általános feladatok, amelyek a harckocsizókkal együttműködő gépesített lövészcsapatok előtt állnak. Ide sorolható tehát a fedezékekben, harcárkokban és más védelmi építményekben, továbbá a be nem látható területen elhelyezkedő ellenséges lövészek elleni harc, nemkülönben a felderítéssel és a harcbiztosítással kapcsolatos feladatok többsége. Jelentős részben rájuk hárul emellett az éjszakai és a rossz látási viszonyok közötti harc megvívása is. A harckocsik lövegeik űrméretének növekedése következtében tűzfeladataikat viszonylag nagy távolságról oldhatják meg. Ilyenformán a velük együtt harcoló páncélozott szállító harcjárművek fedélzeti fegyverzetének ugyancsak nagy távolságból kell lefognia és megsemmisítenie az ellenség páncélozásán céljait. Szükséges ezenkívül, hogy a gépesített lövészek harcjárművének a könnyű páncélzatú célok nagy távolságról történő leküzdésére alkalmas fegyvere is legyen, végül az alacsonytámadó légicélok elleni harcra is fel kell készülnie. haditechnikai szemle A páncélozott szállító-harcjárművek és fegyverzetük