Haditechnika 40. (2006)

2006 / 1. szám - Dr. Csorba János: A Link 16 harcászati adatvonal hálózatmenedzselése

A Link 16 harcászati adatvonal hálózatmenedzselése Dr. Csorba János nyá.­mérnök alezredes A harcászati információk platformok közötti titkosított és zavarvédett szétosztására szolgáló Link 16 digitális rá­diórendszer programozható rádiókészülékekkel, úgyne­vezett terminálokkal működik (1. ábra). A terminálok egy részét JTIDS (összhaderőnemi harcászati informá­cióelosztó rendszer), más részét MIDS (multifunkciós információelosztó rendszer) termináloknak nevezik. Van­nak köztük különbségek, mint ahogyan a két csoporthoz tartozó egyes termináltípusok között is, de közös bennük, hogy mindkét terminálcsoport ugyanazt a NATO STANAG 4175 Szabványosítási Egyezményben definiált hullámformát alkalmazza. A cikk függetlenül attól, hogy JTIDS vagy MIDS terminálokról van-e szó, megnevezé­sükre a Link 16 terminál, illetve egyszerűen a terminál ki­fejezést használja. A Link 16 termináloknak sok bonyolult funkciója van, mégis elsősorban adatokat adnak és vesznek, miközben nem dolgozzák fel ezeket az adatokat oly módon, aho­gyan arra a befogadó platformnak a feladatai ellátásához szüksége lenne, és nem biztosítják a platform kezelősze­mélyzetével való kapcsolattartáshoz szükséges megol­dásokat, kijelzőket, kezelőszerveket sem. Ezeket a termi­nálok feladatkörébe nem tartozó feltételeket a Link 16 ter­minálnak a befogadó platformra történő integrálása során teremtik meg, ami a platformokon általában komoly hard­ver- és főleg szoftverfejlesztési munkálatok elvégzését jelenti. A Link 16 rendszer működésének további feltéte­le a megfelelő infrastruktúra megléte. A cikk a Link 16-infrastruktúra egyik fontos részével, a hálózatmenedzselés témakörével foglalkozik, amely a Link 16 harcászati adatvonal sikeres alkalmazásá­hoz elengedhetetlen. Mindenekelőtt mindig előre meg kell tervezni azt a konkrét hálózatot, amelyben a Link 16-képességgel rendelkező platformok majdan részt vesznek. Az ennek eredményeként kapott, az inter­­operabilitás érdekében egymással szigorúan koordi­nált, platformonként eltérő programozási információkat el kell juttatni az összes érintett platformhoz, ahol azo­kat az induló állapot létrehozása érdekében be kell töl­teni a Link 16 terminálokba. A Link 16 hálózat működé­sének megkezdése után folyamatosan felügyelni és vezérelni kell a hálózatot, végül pedig a feladatok vég­rehajtása után elemezni és értékelni kell annak műkö­dését. A Link 16 hálózat menedzselésének szakaszai A Link 16 terminálok memóriájába működésük megkez­dése előtt több mint 550-féle paramétert kell betölteni. Ezek részben az adott terminál adott platformra történő integrálásának sajátosságaival, részben pedig más, pél­dául az adott terminál részére kijelölt időrésekkel össze­függő paraméterek. A terminálok feltöltését a szükséges paraméterekkel a kezdeti állapot beállításának, vagy más néven inicializálásnak nevezik. Igen nagy figyelmet kell fordítani annak koordinálására, hogy a Link 16 harcásza­ti adatkapcsolatban részt vevő minden egyes platform terminálját egymással összhangban állítsák be. Az egyes platformok egyedi beállításainak összehan­golása a hálózatmenedzselési rendszerre háruló egyik feladat. A Link 16 hálózatmenedzselés azonban ennél többet jelent, vannak a tényleges működés előtti és utáni (off-line), valamint működés közbeni (on-line) elemei. A menedzselési folyamat szakaszait az 2. ábra tünteti fel. A hálózatmenedzselés magában foglalja a hálózatter­vezési szakaszokat, azaz a hálózattervek létrehozását és a konkrét hálózat megtervezését, valamennyi tervezett résztvevő indulási állapotának beállítását, azaz a hálózat inicializálási szakaszát, tényleges működtetésének sza­kaszát, valamint a feladatok végrehajtása utáni kiértéke­lést. A Link 16 hálózat felépítése A Link 16 rendszer működése az idő- és kódosztás elvén alapul. Az időosztás a teljes működési idő különálló, egy­mástól független időrésekre tagolását jelenti. A kódosz­tás arra nyújt lehetőséget, hogy a felhasználók bizonyos csoportjai a többi felhasználócsoporttól elkülönített infor­mációcserét folytathassanak. Az időrések újbóli felhasz­nálása- az úgynevezett rivalizáló hozzáférés (contention access) esetét kivéve - a kódosztással függ össze. 2 HADITECHNIKA 2006/1

Next