Haditechnika 43. (2009)

2009 / 1. szám - NEMZETKÖZI HADITECHNIKAI SZEMLE - A kilencedik század Afganisztánban. Gondolatok egy orosz háborús film kapcsán

Dr. Végh Ferenc A Fjodor Bondarcsuk által rende­zett nagyszerű orosz háborús akciófilm 2005-ben készült. A szovjetek Vietnamjában, az afganisztá­ni háborúban (1979-1989), egészen pontosan 1988 januárjában, az utolsó, „Magisztrál” (Főútvonal) fedőnevű szov­jet támadó hadművelet idején játszódik. A Gromov tábornok által vezetett had­művelet (1987. november 20-1988. ja­nuár 21.) célja a Gardezből Hosztba ve­zető főút megnyitása volt a Szata­­kanda-hágó elfoglalásával. A film na­gyon látványos, technikailag magas fo­kon kivitelezett, hiteles forgatókönyvvel rendelkező alkotás. Érzelmeket felkor­bácsoló képsorok, nagyszerű zenei alá­festés, igazi szovjet katonai karakterek, erőszakos akciójelenetek teszik élvez­hetővé. A mű szemléletesen mutatja be az afganisztáni háború tanulságait, a katonák jellemfejlődését a bevonulástól a háború végéig. A 9. század története arról szól, hogy fiatal szovjet katonák indulnak Afganisz­tánba megvívni egy olyan gerillahábo­rút, amelyet hibás politikai döntés után indítottak el, és amelyet nem lehet meg­nyerni. Bevonulásuk előtt hagyományos iskolákban tanultak, ahol nem tanítot­ták, hogyan kell harcolni, hogyan kell a robbanások elől elrejtőzni. Sokan közü­lük azt sem tudták, létezik-e egyáltalán Afganisztán. Annál inkább nem tudták, hogy ezt az országot soha senki nem tudta legyőzni. Azt mondták nekik, hogy menni kell, és ők mentek. A film szerint az elfelejtett század egyetlen katonája éli csak túl a véres harccselekménye­ket. A valóságban a 9. századnak meg­szűnt az összeköttetése, ezért túl későn kapott helikopteres tűztámogatást, né­hány fő azonban életben maradt. Az események óta eltelt annyi idő, hogy a Szovjetunió meggyengülésé­hez vezető megnyerhetetlen gerillahá­ború egyik megrázó történetét bemu­tassák az orosz mozikban - óriási kasszasikerrel. A TÖRTÉNET Bevonuló fiatalemberek nyolc évvel az afganisztáni háború kezdete után sze­retteiktől elköszönve a kopaszra nyilat­­kozás után ismerkednek a szibériai, krasznojarszki behívóállomáson, ahon­nan alapkiképzésre Üzbegisztánba, az afgán határ közelébe szállítják őket. Ott találkoznak Groznijból behívott társuk­kal és Dugaló törzszászlóssal, leendő kiképzőjükkel. Az egyenruhába történő beöltözködés után kezdődik a durvasá­goktól sem mentes, megterhelő fizikai és pszichikai kiképzés. A kiképzésmen­tes időben egymás eltérő jellemvonása­it, gondolkodásmódját is megismerik. A szabályzat ideológiai dogmáit harsogva sajátítják el a parancs iránti engedel­mességet, a deszantos csapatszelle­met. A kiképzés és vele együtt a lelki te­her napról napra elviselhetetlenebbé válik. Az alapkiképzést záró sorakozó lélektani epizóddal zárul, amikor a kato­nák hivatalosan is tudomást szereznek közelgő afganisztáni szolgálatukról. A kiképző központ ezredes parancsno­ka megkérdezi a felsorakozott katonák­tól, ki nem akar Afganisztánba menni. Aki nem akar, lépjen ki. Egymásra néző bátortalan tekintetek, kilépésre mozduló bakancsok, de senki nem mozdul. A ké­pet megtöri a fiatal katonák harsogó „A Szovjetuniót szolgálom” kórusa. Megkezdődik a szakalapozó kiképzés, amely sok tanulsággal jár. Talán a leg­fontosabb tanulság a felderítő előadá­son hangzik el, ahol a tapasztalt felderítőszázados felkészíti a katonákat az iszlám országban vívott háború sajá­tosságaira. Oda mennek, mondta, ahol más törvények szerint élnek az embe­rek, más a viszonyuk az élethez és a halálhoz is. Nyomatékosan hangsúlyoz­za, hogy soha senki nem győzte le har­cokban Afganisztánt. Az öt hónapos kiképzés után a film hősei Afganisztánban Bagram repülő­terén találják magukat. Már a repülőté­ren a harci helikopterek, harcjárművek tömege láttán világos lesz számukra, hogy itt gyilkos háború folyik. Az első döbbenetes élményük a háborúból ha­zafelé tartó honfitársaik repülőgépé­nek lelövése és katasztrófája. A repü­lőtéren állományba helyezik őket, a 9. századhoz kerülnek, amely biztosítási feladatokat lát el. Megjelennek az első afgán ellenállók, a század új tagjai át­esnek a tűzkeresztségen. A kilencedik század Afganisztánban Gondolatok egy orosz háborús film kapcsán

Next