Haditechnika 45. (2011)

2011 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hajdú Ferenc: 90 éve alapították a Magyar Királyi Honvéd Haditechnikai Intézetet

volt a célja, hogy Magyarországot kiszolgáltatott helyzetbe hozzák, hanem az is hogy ezt a helyzetet hosszútávon fenntartsák. Ennek érdekében a diktátum 115. § (2) bekez­dését így fogalmazták meg: „A jelen Szerződés életbelépését követő három hónapon belül fegyver, lőszer és minden más hadianyag előállításá­ra, kikészítésére, beraktározására vagy tanulmányozására szolgáló minden más telepet meg kell szüntetni, vagy tisz­tán kereskedelmi célra kell átalakítani". A Magyar Királyság vezetői egy pillanatra sem gondol­ták, hogy végrehajtják a trianoni diktátumot. Minden lehe­tőséget kihasználtak, hogy csökkentsék a szerződés által okozott károkat. A kisantant igyekezett elvinni minden hadihasználatra alkalmas eszközt és a román csapatok Győrig leszereltek minden ipari létesítményt. Anyagiak vonatkozásában katasztrofális volt a helyzet egy haditech­nikával foglalkozó szervezet létrehozására, de a Monarchia magyar származású hadmérnökeinek jelentős része a Magyar Királyság rendelkezésére állt. Rumpelles Kornél altábornagy vezetésével 1920-ban a József Nádor Műsza­ki Egyetem fedésében, a Vallás és Közoktatásügyi Minisz­térium finanszírozásában megalakították a Haditechnikai Intézetet. Rumpelles tábornok által 15 év alatt elvégzett katonai műszaki tudományos szervezőmunka megérne egy külön tanulmányt, hiszen egy szellemi és anyagi nulla pontról, szinte az összes tudományterületet érintő Intéze­tet hozott létre, amely halála után évekkel már világszínvo­nalú tudományos műszaki tevékenységet folytatott. Mind­ezt 10 évig erős „ellenszélben”, az antant ellenőreinek szeme előtt. Más tudományterület képviselői szobor előtt tisztelegnek hasonló paritású elődeik előtt. Az új szervezet a Budafoki úton, a volt Hadik laktanyának a Műszaki Egye­tem felöli oldalán alakult meg. A pon­tos dátum nem ismert, hiszen mindez az antant tiltása ellenére és szigorú ellenőrzések közepette kellett megva­lósítani. A hivatalos iratokon Technikai Kísérleti Intézet (TEKI), a HM 3/d osz­tálya szerepelt, de olyan iratokon, melyeket nem kellett bemutatni az antant ellenőreinek a Haditechnikai Intézet nevet használták. Ezeket az iratokat az akkori szabályok szerint kettős borítékolással a parancsnokok lakásán kellett tartani. A titkos iratok lakáson történő tárolása minden korábbi és későbbi katona számára főben járó bűnnek számított, de ezzel sikerült megtéveszteni az ellenőröket. Persze voltak hibák már akkor is. Fennmaradt olyan állománytábla 1924-ből, ahol természetesen a HTI nem szerepelt, de az elosztó szerint 2 példányt azért kapott. Szerencsére a felületes ellenőrzés nem vette észre. Az új szervezet működését nem kellett kitalálni. Felépítése, állománytáblája, feladatrendszere a Monarchia hasonló szervezeteinek mintájára, a magyar sajátosságokra alkalmazva alakult ki. A HTI kezdeti munkái a megmaradt fegyverzeti anyagok összegyűjtésére, javítására, karbantartására korlátozódtak. A szervezet személyi állományának összeállítása egy nagyon alapos, sok évre előre tervezett és végre is hajtott személy­ügyi munkát igényelt. A fegyverekhez bel- és külballiszti­­kában jártas katonai végzettséggel rendelkező gépész­­mérnököket alkalmaztak. A műszaki osztályra olyan kato­nákat helyeztek beosztásba, akik mérnökként végeztek a József Nádor Műszaki Egyetemen. Ahol nem állt rendelke­zésre megfelelő végzettségű szakember ott olyan fiatal, tehetséges, az I. világháborúban már bizonyított tiszteket iskoláztak be a József Nádor Műszaki Egyetemre, akik később biztosították a megfelelő szakmai munkát. Gondot fordítottak arra is, hogy megfelelően képzett és kellő lét­számú technikusi állomány álljon a mérnökök rendelkezé­sére, akik a kísérleteket és vizsgálatokat készítették elő esetleg el is végezték. Egy mérnökre 2-3 technikus is jutott. A mérnöki állománynak le kellett tennie a hadi műszaki törzskari vizsgát, mely követelmény volt a HTI katona mér­nökei számára. Azért, hogy a mérnöki munka véletlenül se korlátozódjon a „rajzasztalhoz” a HTI mérnökeinek rendszeresen kellett munkát végezniük a csapatoknál és hadiipari gyártóknál, így személyes kapcsolatuk maradt az általuk terve­zett, beszerzett, átvett eszközök gyár­tóival és alkalmazóival. A HTI mérnökei­nek ez a kapcsolat sokat segített abban, hogy érvényesíteni tudják az állam akaratát a fegyvergyárak és cégek irányában. E személyes tapasz­talatok ma is elengedhetetlen feltételei az eredményes szakmai munkának. 1943-ban a HTI-nek már nyolc kísérleti állomása működött, majd 1944-ben Nógrádverőcén is létrehoz­tak egy új telepet a lokátorkísérletek­hez. A feladat függvényében más nem állandó helyeken is folytak mun­kálatok. Misnay például Hortobágyon végzett kísérleteket harckocsik nagy távolságról történő megsemmisíté­séhez. A fegyvert ő trotil ágyúnak nevezte, ma EFP-ként ismeri a szak­­irodalom. 3. ábra. RKI rakétakísérlet Me 210 fedélzeti fegyverként 4. ábra. Rumpelles Kornél hmtk. altábornagy, a HTI alapító parancsnoka Kísérleti Állomás Települési hely 1 Gyalogsági Örkény 2 Tüzérségi Hajmáskér 3 Műszaki Háros-sziget 4 Légoltalmi Bugyi 5 Rejtési-6 Repülőfegyverzeti Ferihegy 7 Páncél- és gépjármű Háros-sziget 8 Híradó Vác 2011/1 HADITECHNIKA 1- 3

Next