Hadtörténelmi Közlemények 1935. évfolyam (36. kötet. Budapest, 1935)

Maggiorotti Leone Andrea: A hadiépítészet Magyarország történetében 1. p.

A hadiépítészet Magyarország történetében. I. Római- és népvándorláskori erődítmények. Közép- és Nyugateurópa hadiépítészete annál fejlettebb formában bontakozik ki előttünk, minél polgáriasultabbak voltak az egyes népek. A földrajzi tényezők hatása se tagad­ható, de még kevésbbé azoké a műszaki ismereteké, amelye­ket a tovavándorló népek — Ázsiában és Egyiptomban elsa­já­títva — magukkal hoztak új hazájukba. A történelemelőtti idők védőműveinek legősibb alak­ja — ott ahol se barlangról, se az úgynevezett „terramare"­ról nem lehetett szó — a homerosi korszaknak az az erődít­ménye volt, amelyet mi olaszok a ,,caste­liere"' szóval jelö­lünk. Ezt, kör vagy ellipszis alakban, terméskőből rakott, 5-6 méter magas kerítés fogta körül; ezen belül tartották családjukat és nyájukat a pásztorok. Az ilyenfajta építmé­nyeknek igen sok nyoma maradt Spanyol-, Francia- és Olasz­országban, továbbá a Dunától délre, különösen a Balkán­félszigeten. Nagyon hasonlítanak ezek Sardinia és a Baleári­szigetek ..nm­ag '-jaira, Puglia ..specchio"-ira s más kevésbbé általános példákra is. A történelmi idők hajnalán, a Földközi-tenger európai partjain, már sokkal nagyobbszerű védőművek épültek, tudniillik a cyklops-falaknak is mondott bámulatos pelasg­építmények, szembeötlő ázsiai hatások nyomán. Hatalmas kőtömbök alkották magas falaikat s itt-ott még meglevő maradványaik ma is megdöbbentik és csodálattal töltik el a szemlélőt. A civilizáció továbbfejlődésével karöltve járt a védő­művek fejlesztése is. A haladást ezen a téren a mészhabarc­­csal kötött tornyos körfal jelzi, főként Ázsiában, míg ellen­ben Rómának Servius Tullius építette falait, kötőanyag nél­kül rakott kőtömbök alkották. Ezt a falat csak századok múltával pótolták más szerkezetűvel. A latin­ világ határain túl is sokáig ragaszkodtak az ősi mintához. Amidőn Julius C­aesar Galliát meghódította, szárazon rakott és vastag gerendákkal áthálózott falakra bukkant. Hadtörténelmi közlemények I—II.

Next