Hadtörténelmi Közlemények 1941. évfolyam (42. kötet. Budapest, 1941)
Gárdonyi Albert dr.: Középkori városaink erődjellegének kialakulása 1. p.
Középkori városaink erőd jellegének kialakulása. A polgári telepesek régibb elnevezése „hospes" volt, ami a szó értelmezése szerint idegenből jött embert jelentett. A „Ritus explorandae veritatis" 1903. évi kiadásában számos olyan szöveget találunk, ahol a hospes szó idegenből jött ember megjelölésére szolgált. A 165. lapon olvasható 31. számú feljegyzés szerint, a szolnoki várjobbágyok Angelust jobbágytársuknak vallották, amivel szemben a nevezett igazolta, hogy latin hospes fia és teljesen szabad ember (se filium Latini hospitis esse et absolute liberum). A 199. lapon olvasható 127. számú feljegyzés szerint, Samu szolnoki várjobbágy Pousát jobbágytársának vallotta, amivel szemben a nevezettnek sikerült igazolni, hogy német származású szabad ember (dixit se esse liberum et Teutonicum genere). Ezek szerint a hospes fogalmához az idegen származáson kívül a szabadság is hozzátartozott, ami az idők folyamán úgy módosult, hogy tekintet nélkül a származásra, a szabadság jellemezte a hospest, s a hospes elnevezés immár nem a származás, hanem a jogállapot megjelölésére szolgált. IV. Béla király 1240. szeptember 10-i oklevelében a barsi vár alatt megtelepedett magyar és német hospesekről (hospites nostri tam Hungarici, quam Teutonici) van szó, akik később összeolvadtak. Ezzel szemben Vácott tartósan megmaradt a nemzetiségek szerinti elkülönülés, mert a város 1468 február hó 23-án kelt oklevelében, a magyar és német városrész bírájáról és esküdt polgárairól esik szó (judex juratique utriusque civitatis tam Teutonicalis quam Ungaricalis), s ez Visegrádon is így volt, amint Nagy Lajos király 1343 szeptember 26-án kelt okleveléből látható.2. Ami a hospesek jogállását illeti, Kálmán király I. törvénykönyvének 80. szakasza szerint, a hospes elnevezés olyan emberek megjelölésére szolgált, akik idegen földet míveltek (qui in terris laborant alienis) s ezek Tagányi megállapítása szerint, a liberi denarii elnevezésű adó fizetésére voltak köte- 1 Wenzel VII. k. 103. 1. 2 Magyar Sion I. k. 634. 1. 2 a Gróf Zichy okmánytár XII. k. 20. 1. 3 Vázlatok a régibb Árpádkor társadalomtörténetéből . Társadalomtudomány 1922. évf. 214. szk.