Hadtudomány 2. (1992)
1992 / 1. szám - Ács Tibor: 1848 márciusa és a honvédelem
ÁCS TIBOR: 1848 márciusa és a honvédelem nek szellemi munkássága révén 1848—49-ben olyan hadtudományi művek, katonai szabályzatok és segédletek, a polgári és hadilapokban pedig honvédelmi, hadtudományi és katonai témájú cikkek jelentek meg, amelyek a magyar tudományosság és a magyar hadtudomány történetének egyik legeredményesebb és legszebb fejezetét képezik. A sorból mégis inkább a kor szellemét és gondolkodásmódját legfrissebben hordozó, a magyar tudomány- és sajtótörténet szempontjából jelentős első nemzeti hadtudományi folyóirat megjelenését és szerepét villantjuk fel. A temesvári csatában hősi halált halt Raksányi Imre honvéd tüzér őrnagy érdeme, hogy 1848. március 25-én kiadta az első magyar hadtudományi folyóirat, a Honvédelmi Szövetnek előzetes bemutató ívét, majd 1848 júliusában az első számát. Március idusán — a szabad magyar sajtó ünnepén — ezt a fontos történeti eseményt azért is szükséges kiemelni, mert az 1979-ben megjelent, A magyar sajtó története 1705—1848 című vaskos összefoglaló meg sem említi annak ellenére, hogy a Honvédelmi Szövetnek históriáját már öt évvel előbb a hadtudomány-történeti kutatás feltárta, feldolgozta és több tanulmányban publikálta. A történelmi márciusi napokban sok röpiratban tallózhatott az olvasó. Március végén a hadügyi kérdések iránt érdeklődőknek feltűnt egy 1848. március 25-i, pozsonyi keltezésű felhívás és ismertetőt tartalmazó röpirat. Ebben fogalmazta meg Raksányi Imre a Honvédelmi Szövetnek programját és a címmel is jelzi, hogy a folyóirat a fáklya szerepét kívánja majd betölteni a honvédelem és a hadtudomány kérdéseiben. „Itt az ideje — írta Raksányi —, hogy a magyar valahára katonai tudománynyal is foglalatoskodjék. Alulírt, az előlkizett czím alatt egy népszerű hadtudományi folyóiratot kívánnak megindítani, a magyar hadirodalom egyik első zsengéjéül. A vállalat kitűzött czélját a munka czíme fejezi ki. Nem lesz az egyéb, mint a magyar lelkes ifjúságnak olvasmányt nyújtani, mellyből mindenek előtt a maga rendeltetésével, a honvédelem roppant feladatával, az életre való hadseregek bonyodalmas lényegével megismerkedni tanuljon, a magyar törvényhozónak pedig kézi könyvet, mellyben a honvédelmi rendszer felállításánál a szükséges statistikai, idetartozó státustudományi adatokat, más nemzetek példáit, a különféle szempontokból felállított honvédelmi elveket, tanokat, lábrakapott tévedések megigazításait, feltalálhassa. Oly vállalatot, ha czéljának megfelel, méltó örömmel üdvözölhet a magyar nemzet." Egy ilyen jellegű folyóiratra — ha végiggondoljuk, hogy milyen helyzetben volt 1848 márciusában a Habsburg-birodalmon belül az önállóságát visszanyerő Magyarország hadügye — égetően szükség volt. Raksányi azt is kifejtette, hogy a kivívott szabadságot veszélyek fenyegetik és azok elhárításában nélkülözhetetlen a tudományos alapon megteremtett honvédelem. Elemzi azokat az óriási nehézségeket és a legfontosabb feladatokat, amelyeket meg kell oldani az önálló nemzeti honvédelem kiépítése érdekében. Felveti a megoldásra váró legégetőbb hadügyi kérdéseket is: „Hol vesszük hirtelen a nemzeti honvédelmi szerkezet alig felszámítható sokaságú eszközeit? Lesz-e elég magyar katonai tudományunk, nem mondom az állandó hadsereg visszamagyarosítására, hanem csak a nemzetőrség illy gyors organisatiojára is?... Nem fog-e a katonaságunk magyar parancsoltatásra és igazgatásra rendeltetni, még mielőtt a magyar hadi műnyelv megszülemlenék? sat. sat." Ezeknek a sürgős honvédelmi feladatoknak a végrehajtását óhajtotta sajátos eszközzel, egy hadtudományi folyóirat kiadó- 1992/1 HADTUDOMÁNY 4